A budapesti olimpia ellen nincsek érvek, ezért nincs is szükség a népszavazásra

A Fővárosi Közgyűlés ma szavazott arról, hogy visszavonja-e Budapest a pályázatát a 2024-es olimpiára. Nem akarom a végére hagyni az izgalmakat, az LMP-s Csárdi Antal kezdeményezését leszavazták a képviselők (5 igen, 22 nem szavazat, 2 tartózkodás), Budapest nem száll ki. 

Csárdi, aki visszavonná az olimpiai pályázatot. Fotók: Botos Tamás

Az erről szóló vita kétfelé kanyarodott. 

Az egyik téma: egyáltalán képes-e megrendezni Budapest és Magyarország az olimpiát?

Érvek az olimpia ellen:

  • az emberek biztosan büszkék lennének, de jelenleg nincs realitása. Az erre szánt 3000 milliárdot fontosabb közös ügyekre kellene költeni, mint amilyen például a tisztességes egészségügyi ellátás, ha valakinek illúziói lennének a kórházi körülményekről, sétáljon egyet a János kórházban. Ennyi pénzből 40 darab szuperkórházat lehetne felépíteni. (Csárdi Antal, LMP)
  • az olimpia rendezése arról szólna, hogy jóhénány tízmilliárdot át lehet utalni fideszes oligarcháknak és le lehet azokat nyúlni (Gy. Németh Erzsébet, DK)
  • ki garantálja, hogy az olimpiából nem egy korrupciós aranybánya lesz? (Horváth Csaba, MSZP) 
  • pont az idei úszóvébé elszabadult költségei mutatták be, hogy milyen súlyos nemzetgazdasági kockázatokat rejt magában az olimpia. A tervekben szereplő 3000 milliárd forint nem valós, inkább 5-6000 milliárd lesz a vége. Ennyi pénzből a PISA-teszteken mutatott sajnálatos eredmények helyett világszínvonalú oktatást lehetne megteremteni, kulturált, korszerű körülményeket lehetne megteremteni az egészségügyben. Az olimpia 10-20 évre elszívhat minden erőforrást egyéb feladatoktól. (Trippon Norbert, MSZP)

Érvek az olimpia mellett:

  • „Mélységesen csodálkozom azon, hogy éppen a budapestiek egy része akar tiltakozni az olimpia rendezése ellen. Ma több pénz kerül vidékre, és kevesebb Budapestre, mint kéne. Ha olimpia lenne, kevésbé tudnák vidékre elvinni a pénzt, olyanok beurházások valósulnának meg, amik egyébként nem vagy csak később. Aki használja az eszét, kénytelen ezt belátni, nem is értem, ez hogy nem jut eszükbe.” (Tarlós István főpolgármester)
  • Nem csak Budapestnek és az országnak kellene állnia a költségeket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is jelentős összegeket ad, nem beszélve a szponzorokról. (Tarlós István főpolgármester)
  • Mindenkinek jó lesz, az ország felkészült rá. Lehet, hogy a vetélytársainak jobb anyagi helyzetben vannak, de Budapest is elérte azt a szintet, hogy nyugodtan bevállalhassa az olimpiát. (Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere)
  • A kötelező úszásoktatás bevezetése is kikényszeríti a beruházásokat. (Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere)
  • A baloldal már megakadályozott egy jelentős hazai rendezésű eseményt, az 1995-ös világkiállítást, most ne tegye. (Karsay Péter, XXII. kerületi polgármester)
  • Az olimpia ellen nincsenek érvek. (Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes)
  • Az MSZP-s Horváth Csaba is megszavazta a pályázatot. (Sokan fideszes oldalról.)

Érdemi vita valójában nem folyt, a felvetett ellenzéki kérdésekre fideszes oldalon nem válaszoltak. Gy. Németh Erzsébet és Tarlós István között pedig olyan személyeskedés folyik, ami lehetetlenné teszi az érdemi vitát. 

Az MSZP nem egyértelműen olimpia ellenes, Gajda Péter, Szabados Ákos nem szavazta meg, hogy vonják vissza a pályázatot, Horváth Csaba tartózkodott, Szaniszló Sándor és Trippon Norbert viszont visszalépne. Tóth József nem szavazott. Ugyanakkor azt mondják, hogy mindenképpen meg kellene kérdezni az embereket. A DK-s Gy. Németh Erzsébet nem olimpiapárti, Hajdu László annak ellenére az, hogy szerinte lesznek győztes és vesztes kerületei a rendezésnek, és az övé, a XV. kerület határozottan vesztes lesz. Karácsony Gergely tartózkodott, az LMP-s Csárdi Antal és az Együtt-PM-es Székely Sándor leállítaná a pályázatot.

A vita másik része - a megkezdett aláírásgyűjtésen fellelkesülve - arról szólt, hogy legyen-e népszavazás az olimpiáról. 

Legyen:

  • A közgyűlés vállalja fel a népszavazást, mondhassanak véleményt azok, akik fizetik a számlát. A döntés nem lehet csak egy szűk politikai elit döntése. (Horváth Csaba, MSZP)  
  • „Mi képviseletre szerződtünk, négy év alatt nincs jogunk 20 évről dönteni.” Horváth Csaba, MSZP)   
  • Ha igaz, hogy nincsenek ellenérvek, akkor nem kell félni a népszavazástól, mert 99,9 százalékban úgyis igennel szavaznak az emberek. De az, hogy nem engedik a népszavazást, azt mutatja, hogy igenis lehetnek ellenérvek. (Trippon Norbert, MSZP)
  • Nem egy, nem kettő és nem három kísérlet volt arra, hogy legyen népszavazás. Az, hogy végre átment a bürokrácia útvesztőin a kérdés, csak öröm. Eleve a közgyűlésnek kellett volna kiírnia. Ha csak most sikerült eljutni idáig, akkor most kell szavazni róla (Csárdi Antal, LMP)

Ne legyen:

  • „Nekünk az a munkánk, hogy képviseljük az embereket, de ha minden egyes kérdésben, amikor nem értünk egyet, népszavazást kezdeményeznénk, munkanélkülivé tennék magukat. Gondoljuk végig, praktikussági szempontból is” (Karsay Ferenc, XXII. kerületi polgármester)  
  • Politikai haszonszerzés miatt került elő most a népszavazás kérdése. (Tarlós István főpolgármester)
  • Irreális, hogy összejöjjön 400 ezer olimpiaellenes szavazat egy esetleges népszavazáson. (Tarlós István, főpolgármester)
  • Sem Los Angelesben, sem Párizsban nem tartanak népszavazást, ezek szerint ezek antidemokratikus városok. (Tarlós István, főpolgármester)
  • „Ami a népszavazásokat illeti, általában nagyon fontos intézmények, csak van itt egy kis bökkenő. Akkor kellett volna elindítani, amikor a közgyűlés tagjai szavaztak az olimpiáról, nem pedig másfél évvel később.” (Tarlós István, főpolgármester)

Ez utóbbi Tarlós megjegyezésről már megírtuk, hogy 2015-ben a főpolgármester éppen azzal hárította a népszavazásra vonatkozó kezdeményezést, hogy korai, mert az emberek semmit sem tudnak még az olimpiai pályázatról.

Ezek szerint úgy jártunk a népszavazással, hogy észre sem vettük, mikor lett volna jó, már el is múlt a lehetőség. 

Tarlós, az okos népszavazások legnagyobb barátja 

Tarlós nem először kerül ellentmondásba saját magával, ha a népszavazásról van szó.

Ő volt az, aki a szociálisnak nevezett fideszes népszavazás arca volt 2008-ban. Akkor ezzel indokolta a népszavazást a TV2-ben:

„A népszavazás a demokrácia egyik alappillére, ezt tessék tudomásul venni, és ha a NATO-ügyében megkérdezték a falusi idős nyugdíjasokat, hogy mit gondolnak arról, amiről egyebet sem tudtak, minthogy a vezetők előtte 45 évig pocskondiázták, akkor a népszavazást igencsak komolyan illik venni egy vagy két olyan kérdésben, mint az egészségügy vagy az oktatás.” Még egyszer, ezt 2008-ban mondta. 

2015-ben, már nem a Fidesz, hanem az ellenzék által kezdeményezett, történetesen az olimpiáról szóló népszavazásnál is előjött Tarlós a NATO-s hasonlat, kicsit másként:

„Olyan dolgokról követelnek néha népszavazást, ami életszerűtlen. Tudom, hogy itt most nem ennyire súlyos a helyzet, de amikor Sárisáp-felső–Főkajáron a 90 éves Mária nénitől megkérdezik, hogy lépjünk-e be a NATO-ba, akkor nem tudom, sírjak-e vagy nevessek. És demagóg módon megideologizálják nekem egyesek, hogy ez a demokrácia.” 

Újra fordult a szélkakas, 2016-ban a kvótás népszavazást ezzel vezette fel Tarlós:

„Képtelenség, hogy a magyarok ne mondhassák el a véleményüket ennek az egész folyamatnak a gazdasági, biztonsági egészségügyi és egyéb kockázatairól.”  

És akkor jött most az, hogy már késő, ami annak idején korai volt. 

Tarlós egyébként 2014-ben még aggályait jelezte a budapesti olimpiáról. A véleménye megváltoztatását azzal indokolta, hogy két hónappal később a Nemzetközi Olimpia Bizottság elfogadta az Agenda 2020-at, ami lehetővé teszi az olcsóbb olimpia megrendezését. 

Mindez különösen vicces úgy, hogy a Fővárosi Közgyűlés nemcsak az olimpiai pályázat visszavonásáról szavazott, hanem jóváhagyta az olimpiai helyszínek ismételt átkavarását és csomagban a Budapest Okosváros programot is. Arról a városról beszélünk, ahol a felújított Széll Kálmán téren egy digitális óra beállítását nem sikerült egy év alatt megoldani, a tömegközlekedés e-jegyéről nem beszélve. 

Ebben az Okosváros programban szerepel ez a rész:

Jó, hát az is szerepel a doksiban, hogy 

„A cél, hogy Budapest lakossága olyan nyitott és befogadó közösséggé váljon, ahol a lakosság minden csoportja a társadalom egyenrangú tagja, tekintet nélkül többek között nemre, korra, szexuális irányultságra, fogyatékosságra, kisebbségi vagy vallási hovatartozásra.”

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.