Orbán adja a díszletet Putyinnak

Az orosz elnök budapesti látogatásának legfontosabb célja, hogy az egész világ lássa, Vlagyimir Putyint nagy tisztelettel és barátsággal fogadják az Európai Unió és a NATO egyik tagállamában. Az orosz politika évek óta szívós munkával mindent megtesz azért, hogy ezt a két szervezetet gyengítse, és ezek gyengülésével annyit szerezzen vissza az egykori Szovjetunió hatalmából, amennyi csak lehetséges. E törekvéshez szövetségesekre van szüksége, olyanokra, akik belülről bomlasztják e szervezeteket.

Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb ilyen szövetségese Orbán Viktor magyar miniszterelnök lett. Ezért fogják ünnepelni egymást csütörtökön, Budapesten. 

Akárhány szerződést is írnak majd alá a két ország vezetői, a mostani látogatásnak nincs sok köze a kétoldalú kapcsolatokhoz. Nincs semmilyen nagy közös konkrét ügy, amit a fél orosz kormány idehurcolásával kellene átbeszélni. A paksi szerződést már aláírták, a munka megkezdéséhez az Európai Bizottság engedélyére várnak. A földgázszállításokról tavaly Moszkvában 2019-ig megállapodtak. 

Putyint alig fogadják Európában

Az ukrajnai háború kitörése óta a Nyugat és Oroszország között nyilvánvaló ellenségeskedés van. A Magyarország által is megszavazott EU-s szankciók egyik következménye, hogy a legmagasabb szintű kétoldalú találkozókat lehetőleg kerülni kell, illetve csak aktuálisan fontos, konkrét ügyekre kell korlátozni. Ez persze gumiszabály, könnyen kimagyarázható, ám így is szimbolikus, hogy a szankciók bevezetése óta Orbán Viktor minden évben találkozik Putyinnal. Tavaly Moszkvában, tavalyelőtt Budapesten, és egyik találkozón sem merült fel még a látszata sem, hogy most egy aktuális, konkrét ügy miatt volt a találkozóra szükség.

Tavaly Putyin összesen három EU-s országban járt. Májusban Görögországban, amelynek kormánya a magyarhoz hasonlóan kétkapura játszik, és az EU egyik legkeményebb belső kritikusa. Az örökké pénzhiánytól szenvedő országban ráadásul Putyin komoly lehetőséget látott, például a thesszoliniki kikötő megvételére tett ajánlatot.

Júliusban Finnországban volt, ahová kifejezetten fenyegetőzni ment. Arról beszélt, ha a finnek belépnek a NATO-ba, akkor az oroszok hatalmas sereget vonnak össze a határ mentén.  Azt is mondta Helsinkiben, hogy „A NATO minden bizonnyal örömmel harcolna Oroszország ellen, az utolsó szál finn katonáig. Ezt akarják? Mert mi nem. Nem ezt akarjuk. De maguktól függ.”

Tavaly nyáron elment még Szlovéniába is, ahol viszont nem a miniszterelnökkel, hanem a köztársasági elnökkel tárgyalt, aki a magyarhoz hasonlóan inkább csak szimbolikus hatalommal bír. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a találkozó elsősorban történelmi megemlékezés: Putyin ugyanis kápolnát avatni ment, arra a helyre, ahol 1916-ban legalább ezer orosz hadifogoly lelte halálát egy lezúduló lavina alatt.

Készek vagyunk segíteni Putyint a világpolitikai játszmájában

Putyin azt akarja, hogy az EU oldja fel a szankciókat. Szijjártó Péter a múlt héten Moszkvában arról beszélt, hogy a magyar kormány is fel akarja oldani ezeket, de amikor eljön a félévenkénti szavazás ideje az EU-ban a hosszabbításról, akkor a magyar kormány mindig egyedül marad a végén, és így eddig nem akartunk vétózni.

A magyar kormány az reméli, hogy Donald Trump elnökké választásával az USA részéről nem lesz nyomás sem az európaiakon, hogy legyenek kemények és tartsák a szankciókat, sem konkrétan Magyarországon. Az USA már Gyurcsány Ferencet is élesen támadta, amikor a saját otthonában fogadta Putyint, és megígérte neki, hogy támogatja egy új, balkáni gázvezeték építését. A paksi megállapodást is nagyon rossz néven vették az amerikaiak, élesen támadták érte Orbán Viktort.

Nem látszik még, hogy Trump kormánya mit akar az oroszokkal kezdeni, de Orbánék előre szaladnak, hogy jó pontokat szerezzenek az oroszoknál, hátha bejön a számításuk, és az USA-t a következő években nem fogja érdekelni az orosz agresszió Európa keleti felén. Erre fogadni azonban hazárdírozás.

A NATO-tagállamok többsége nagyon rossz néven vette két éve, hogy Putyin legutóbbi budapesti látogatásán a magyar Parlament épületéből üzent Debalceve ukrán védőinek, hogy adják meg magukat. A város ostroma volt eddig a legvéresebb csatája a háborúnak. Ezen a héten megint intenzívebbek lettek a harcok, hétfő óta több mint húsz ukrán katona halt meg.

Putyin szeret a NATO területén keménykedni, tavaly Görögországban mondta ki, hogy a Krím elfoglalása örökre szól, soha többet nem nyit vitát a félsziget hovatartozásáról. Idén egy újabb magyarországi üzenet azt demonstrálná, hogy erősebb, mint a Nyugat, amelyik tehetetlen a hódításaival szemben.

Az igazi közös érdek: a hatalom

Orbán Viktor 2014 nyarán mondta el híressé vált beszédét arról, hogy illiberális államot épít. Akkor hitet tett az orosz típusú politikai berendezkedés mellett, ami élesen szemben áll az EU és a NATO tagállamok deklarált berendezkedésével.

Oroszországban a parlamenti ellenzéket éppen úgy a Kremlből irányítják, mint a kormánypártot. A sajtó szinte teljesen a kormány irányítása alatt áll. A gazdaság legerősebb szereplőinek hűségesküt kell tenniük a hatalomnak, és aki nem működik együtt, azt megbüntetik. Az igazán nagy üzleteket pedig csak az viheti, aki személyesen kötődik a politika hatalmasaihoz.

A magyar kormány retorikájában és konkrét lépéseiben is az orosz berendezkedést tekinti mintának. Putyin tíz évvel előbb kezdte a magyarnál egyébként is gyengébb orosz demokratikus intézményrendszer leépítését, mint Orbán Viktor, de az irány ugyanaz. A liberális értékrend démonizálásától az idegenellenes propagandáig, a hazugságok sulykolásától a más véleményen lévők lehazaárulózásáig, a gazdasági elit lecserélésétől a korrupció intézményesítéséig számos elemet vett át a Kreml stílusából a magyar kormány, bizonyos esetekben szó szerint köszönnek vissza a putyinista szólamok itthon. E politika lényege a hatalom és az ország vagyonának megingathatatlan kézben tartása.

Az oroszokkal közös üzletek (atomenergia, földgáz) erősítik a magyar kormányzati emberek hatalmát, és cserébe Putyin kapott általuk egy trójai falovat az EU-ban. Ennek az érdekszövetségnek az ünnepléséről szól a csütörtöki látogatás.

A magyar kormány abban bízik, hogy a szabadságjogok visszanyesése általános trend lesz Nyugaton is, és a nagy nyugati intézmények, az EU és a NATO lassan kiüresednek, és ezzel mozgásterüket a hatalmuk bebetonozására kívülről már semmi sem korlátozhatja. A nyugati rend alapja ugyanis a közhatalom korlátozása, és az egyéni szabadságjogok elismerése.

Ám ezen intézmények kiüresedése nem csupán a szabadságjogok leépülését hozhatják magukkal, hanem újabb európai háborúk lehetőségét is. A múlt héten Orbán Viktor annak örvendezett Brüsszelben, hogy a multilaterális együttműködések helyett a bilaterális kapcsolatoké a jövő. Csakhogy a multilaterális rendet éppen abból a megfontolásból fejlesztették fél évszázadon át töretlenül a második világháború után a nyugati politikusok, hogy ne legyen több háború Európában.

Brüsszelben számos szavazásnál Magyarországnak vétójoga van olyan hatalmasokkal szemben is, mint Németország az EU-ban, vagy az USA a NATO-ban. Oroszország vagy a Szovjetunió még a látszatra sem adott soha, amikor a nála gyengébbekre akarta kényszeríteni az akaratát.  

Önző és rövidlátó stratégia ezért Vlagyimir Putyinnal, a demokrácia ellenségével együtt ünnepelni a nyugati rend romlását. Ráadásul hiába van sok baja e nyugati rendnek, és feszíti szét éppen sok erő, egyáltalán nem biztos, hogy a multilaterális rend el fog bukni. Arra pedig butaság számítani, hogy ami a helyébe léphet, az nem taszítja Magyarországot sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe. Hiszen ha mindenki csak magára számíthat, akkor Magyarország méreténél és erejénél fogva örökké lábtörlő marad.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.