Mit tehet az, aki a népszavazást támogató aláírásgyűjtés miatt most ébred fel, és szeretne képbe kerülni, hogy milyen előnyei és kockázatai vannak, ha Budapest olimpiát rendezne?
Nem a kormany.hu-t ajánljuk legelső körben. Papíron ugye nem a kormány pályázik, hanem a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat, de ahhoz tényleg nagyon vastag falú dobozban kellett volna leélni az elmúlt pár évet, hogy Orbán Viktor sport- és olimpiarajongása meglepjen bárkit. A parlament kormánypárti többsége megszavazta az olimpiai pályázat támogatását, Orbán korábban – már a legelső ciklusa alatt is – többször nyilvánvalóvá tette, hogy mennyire szeretné, ha Budapesten olimpia lenne, és erre már most rengeteg pénz elfolyik.
Ehhez képest a kormany.hu legfrissebb olimpiás bejegyzései nem adnak muníciót azoknak, akik érveket keresnek a budapesti olimpia mellett.
A januári cikkekből az derül ki, hogy Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár megnyitott egy sajtófotókiállítást Debrecenben, aminek a témája a riói olimpia, egy másik hír szerint a szakszövetségekkel értékelték az elmúlt olimpiai ciklust, és találkozott a sportújságírói szövetségek vezetőivel, ahol „kitért a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai kandidálásra is, amely nemcsak a magyar sportnak, de a magyar médiának is rendkívüli lehetőségeket teremthet.”
Volt még egy bejárás is januárban, a Komjádi Uszodában mutatták be a vizes vébé miatt megkezdett munkálatokat, itt az hangzott el, hogy ez is erős érv lesz a budapesti olimpia mellett.
És persze van a kormányzati honlapon egy megjegyezés arról, hogy Szegeden újságírók rákérdeztek Orbánnál a népszavazási kezdeményezésre, amire „a miniszterelnök megjegyezte, a kormány tudomásul veszi, hogy a rendezésről olyan formában születik döntés, amilyenben az emberek ezt akarják. Hozzáfűzte: a népszavazásról az aláírásgyűjtés után tud majd nyilatkozni”.
Ez kibontva az igazság minden szeletét úgy történt, hogy Szegeden TBG kollégám rákérdezett Orbánnál arra, hogy támogatja-e, hogy az emberek dönthessenek népszavazással a budapesti olimpia rendezéséről.
„Ha az emberek akarnak majd dönteni róla, akkor majd dönteni is fognak"- mondta Orbán, aki a visszakérdezésre, hogy de támogatja-e a népszavazást, azt felelte: „A kormány tudomásul veszi, hogy olyan formában hozza meg a döntést, amilyen formában az emberek ezt akarják.”
Orbán utoljára augusztusban fejtegette alaposabban, mint is gondol a budapesti olimpiáról. A riói játékokról hazatérve ezt mondta a Kossuth Rádióban:
„Nekünk azért is volna fontos az olimpia, mert nekünk ez hatalmas gazdasági előnyökkel járna. Ugye, Budapest fejlődik, ezt mindannyian látjuk, büszkék vagyunk rá, szép város, és rengeteg dolog történik benne, tehát a tetszhalott állapotából Tarlós főpolgármester úr – kicsit a kormányzat segítségével is, de – sikeresen feltámasztotta ezt a várost, él, dinamikus, izgalmas, a fél világ kíváncsi rá. De azért nagyon sok fejlesztésre lesz még szükségünk, azért a XXI. századi Budapest még éppen csak kibontakozóban van a szemünk előtt, minden olyan fejlesztés ebben a városban, ami az olimpia miatt szükséges, egyébként is szükséges a város számára. A mi egyik döntő érvünk az olimpia megrendezése mellett, hogy alig kell olyan beruházást végrehajtanunk, amelyet egyébként az olimpia nélkül ne kellene. Ezért én úgy teszem fel a kérdést, hogyha így áll a helyzet, akkor nem az a kérdés, hogy miért rendezzünk olimpiát, hanem hogy miért ne rendezzünk olimpiát?”
Igaz, Orbán ekkor kicsit pesszimistább volt az esélyeinket illetően, mint a riói utazása előtt. Ezt azzal indokolta, hogy
„ott tudtam egy pillantást vetni az ellenfelekre. Tudja, mint amikor kimegy az ember az öltözőből, ott a bíró kivezeti a pályára a csapatokat, és akkor az ember látja, hogy a másik csapatban milyen termetű legények vannak. Tehát itt mindenki odatette magát, most Rióban megmutatta magát teljes egészében, feltűrte az ing-ujját, látszottak a bicepszek, a hasizmok, a méretek, tehát kihúzták magukat a versenytársaink is, és az egy megejtő látvány volt.”
A népszavazási kezdeményezés óta a kormány látványosan távol tartja magát a témától, átengedve a terepet az észérvek helyett a kormánypárti sajtónak, akik el is végzik a munkát. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy meggyőzően kampányolnának az olimpia mellett, hanem elkezdték a baloldalra rátolni az aláírásgyűjtőket, került rájuk egy pecsét is a sorosozó bizottságtól, aztán lehazaárulózták azokat is, akik alá merik írni a népszavazást sürgető íveket.
Szegeden Orbánt az Index arról is megkérdezte, hogy ő hazaárulónak tartja-e azokat, akik népszavazást szeretnének a témában:
„Népszavazás ügyben az aláírásgyűjtés után tudok majd önnek nyilatkozni.”Vagyis a nemzeti konzutációk atyja, a népszavazások legnagyobb barátja megkerülte a választ.
Eddig is világos volt, hogy Magyarországon a hivatalos propaganda az érzelmekre, és nem az észre hatva próbálja megnyerni az embereket az olimpia támogatására. Annyiban nincs nehéz dolguk, hogy Magyarországon az olimpia a nemzeti büszkeséget tápláló esemény, remek dolog tapsolni a győztes sportolónak, aki megmutatta a világnak. Rajtuk keresztül hozzámérhetjük magunkat bármelyik országhoz. Így aztán hivatalosan kb. annyival elintézik az olimpiát, hogy teleplakátolják a várost győztes olimpikonok képeivel.
Amiről viszont egyáltalán nincsen szó, hogy az olimpia megrendezése milyen költségekkel jár a következő pár évtizedben. Tarlós Istvánnak teljesen igaza volt 2015-ben abban, hogy az embereknek két évvel a pályázat beadása előtt fogalmuk sincs arról, mivel jár az olimpia megrendezése, ezért aztán szerinte akkor nem is volt értelme megkérdezni őket, hogy áldozni is akarnak-e rá. Most meg már késő.
Az ilyen súlyú ügyhöz szükséges alapos tájékoztatást 2015 óta sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a kormány, sem a pályázatot előkészítő, a kommunikációs feladatokat ellátó Budapest2024 nem végezte el.
A kevés érv közül az egyik legtöbbet hangoztatott, hogy a Nemzetközi Olimpia Bizottság megszavazta az Agenda 2020-at, ami a korábbiaknál olcsóbb olimpiát tesz lehetővé. Nagyon jól hangzik, de az Agenda 2020 valójában csak enyhített valamelyest a szigorú, és sokszor irreálisan költséges rendezési szabályokon, de annyit azért nem engedett, hogy így már simán megérje az olimpia rendezése. Nem véletlen, hogy Hamburg, Boston és Róma is úgy szállt ki, hogy közben már érvényes volt az Agenda 2020.
Hivatalosan nincs bejelentett költsége a budapesti olimpiának. A konkrét költségekről senki nem beszél. Csak egyetlen, a PriceWaterhouse által készített megvalósíthatósági tanulmány van, amiban szerepelnek konkrét összegek. Ezt eleinte nem is akarta nyilvánosságra hozni a Magyar Olimpia Bizottság, perelni kellett érte. Több mint ezer oldal. Saját bevallásuk szerint sem olvasták el a Fővárosi Közgyűlés tagjai, mielőtt döntöttek a pályázatról, legfeljebb a vezetői összefoglalót, ami minimáis kockázatokat említ csak meg.
Ha a terjedelmes tanulmányt nagyon röviden akarjuk összefoglalni, akkor annyival elintézhető, hogy bolondok lennénk nem megrendezni az olimpiát, és mi majd megmutatjuk, hogy szemben az eddigi rendezőkkel, igenis lehet nyereséges olimpiát rendezni.
A kizárólag az olimpia miatt szükséges kiadást 1 043 milliárd forintra becsülik a tanulmányban. De a bevételek miatt még ennyivel sem számolnak, csak 774 milliárddal. Az így elsőre, pláne ennyi évre elosztva már nem is olyan sok, az év végén ennél sokkal több pénzt tapsolt el a kormány nagyon hirtelen teljesen értelmetlen dolgokra, mint például a vajdasági fociakadémiának adott 3 milliárd forint.
De persze nem 774 milliárd a vége, hanem 3000 milliárd körül, hiszen egy rakás beruházás a tanulmány készítői szerint amúgy is elkészülne, legfeljebb majd valamikor később csak most előrehoznák az olimpia miatt. Próbáltam megtudni az Emberminisztériumtól, hogy milyen beruházásoktól szívná el a forrásokat az olimpia miatt előrehozott számos projekt (mert ezt eddig nem árulta el senki, de talán a kormányban a sportért felelős tárca tudja), de nem volt szerencsém. A minisztérium a pályázatot bonyolító Budapest 2024-hez irányított, mintha nekik bármilyen közük lenne ahhoz, hogyan alakítja át az ország nagyobb projektjeit a kormány az olimpia érdekében.
Ez a 3000 milliárd csak az első tervekben szereplő összeg. Pontsan az, ami a tapasztalatok szerint 2-3-szorosára nő a végére. Nem kell messzire menni egy remek példáért, az idei, budapesti úszó világbajnokság költsége 25 milliárdról indult, 100 milliárd körül tart most. De magának az olimpiai pályázatnak a költségei is már most a duplájára emelkedtek ahhoz képest, amivel a PWC számolt.
Tarlós István állt elő érv helyett azzal, hogy bezzeg arról senki nem beszél, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is ad pénzt a rendezésre. Egyrészt ezt nem hallgatja el senki, csakhogy ez a pénz töredéke annak, amibe valójában kerül a rendezés (500 milliárd forint körüli összeg, szemben a 3000 milliárddal). És tényleg aprópénz ahhoz képest, amennyit a NOB kaszál azon, hogy nem saját forrásból rendezi meg a játékokat, hanem a városok és a mögöttük lévő országok áldoznak erre.
A NOB valóban visszaoszt pénzeket a televíziós jogdíjakból és a legnagyobb szponzoroktól kapott támogatásokból, de egyre kevesebbet.
1988-ban még a tévés közvetítési jogok 70 százaléka jutott a rendező Szöulnak, most Rió már csak 23 százalékot kapott. A NOB úgy lett egyre fukarabb, hogy közben a díj több mint háromszorosára nőtt, vagyis tényleg csak a pénzsóvárság indokolja az egyre aránytalanabb elosztást.
A riói olimpia televíziós közvetítési díja 2900 millió dollár volt, ebből mindössze 664 milliót kaptak meg a rendezők, a több lenyelte a NOB.
Hasonlóan rossz az arány a legnagyobb szponzoroktól jövő támogatás elosztásánál, az arány 70-30, természetesen a NOB javára. Erről is van táblázat abban a legendás tanulmányban, vagyis a magyar szervezők előtt sem titok, hogy a legnagyobb, nem adózott hasznot a NOB húzza az olimpiából.
A megvalósíthatósági tanulmány most már megtalálható a Budapest2024 honlapján is. Maga az oldal egy egészen elképesztő lózunggyűjtemény, hát például:
„Egy budapesti olimpia megerősítené a sporttal való amúgy is szoros kapcsolatunkat, és a játékokat életkedvvel, frissességgel, pezsgéssel, jókedvvel és új lendülettel tölthetnénk meg.”
Van egy összefoglaló a tanulmánynak a gazdasági részéről, de sikerült csak azt kiemelni, hogy miért jó ez az országnak. Kapaszkodjon meg mindenki, a hazárulóknak essen le az álla, szó szerinti felsorolás következik az anyagiakról:
Igen, a kiadásokról tényleg egy szó sincs. Egy szám sem. Aztán nehogy kiderüljön valamikor, hogy az olimpiára a magyar adófizetőknek is áldozniuk kell.
Ahogy például az is jól hangzik a honlapon, hogy „Az olimpia lebonyolításához szükséges infrastrukturális beruházások nagy része az ötkarikás játékok rendezésétől függetlenül is megvalósulna, jellemzően Európai Uniós fejlesztési forrásokból, melyek mintegy 90 százalékban fedeznék a költségeket”. Csakhogy sporttal kapcsolatos infrastrukturális beruházásokra az EU nem ad pénzt, ezért sem a közösség dobja össze a magyar stadionok árát. Hanem a magyar adófizetők. Utat persze építhetünk uniós pénzből sportcsarnoktól stadionig.
Ami viszont nincs fent például a honlapon, hogy a Budapest 2024 mire is fordítja azt a kb. húsz milliárdot, amit a szeptemberi döntésig elkölt a pályázatra.
Végül egy bónusz azoknak, akiknek az olimpia terveket hallva például a dózerorlásra érett János kórház jut eszébe. A Budapest 2024 a honlapon megválaszolta azt a kérdést, hogy miért nem költjük a rendezésre szánt pénzt inkább az egészségügyre?
„Nem lehet más ágazatokat szembeállítani az olimpiával, ezek ugyanis nem zárják ki egymást. Az olimpiára nem szabad költségként tekinteni, hiszen ez befektetés, amely nem csak a turizmust, hanem a teljes gazdaságot is fejleszti. Ha javul a gazdasági helyzet, akkor még több pénz jut az egészségügy fejlesztésére és az oktatásra is.
Az olimpia – a versenysport mellett - hatalmas lökést adna a szabadidősportnak is. Ez hosszú távon egy egészségtudatosabb, sportosabb országot eredményezne. Az olimpia miatt fellendülő sportolási kedv megelőző szerepet töltene be a betegségek kialakulásában.”
A Testnevelési Egyetemen volt a múlt héten egy konferencia. Géczi Gábor, a TF Sportmenedzsment Tanszékének vezetője számolta ki, hogy 2010 és 2016 között a magyar kormány összesen 404 milliárd forintot fordított a 10 millió forintnál nagyobb értékű sportlétesítmények fejlesztésére, ebből közel 180 milliárdot tavaly. És akkor még ezen felül jöhet az olimpia.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.