Hihetetlen indokkal szüntették meg a nyomozást az MTVA lehallgatási botrányának fő vádpontjában

bűnügy
2017 február 09., 07:15

Tavaly tavasszal találtak videó és hang rögzítésére alkalmas készülékeket az MTVA vezérigazgatója, Vaszily Miklós tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban.

Azóta nyomozott a rendőrség az ügyben, ennek iratait január 16-án adta át a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészségnek. A 444-en megírtuk, hogy Vast és Enyedit az ügy gyanúsítottjaiként hallgatta ki a rendőrség, mindketten felfüggesztették státuszukat az MTVA-ban

link Forrás

Történt lehallgatás, de a közmédiában az nem bűncselekmény

Két lehetséges vádpontban zajlott nyomozás. Az első tiltott adaszerzés bűncselekménye, a másik pedig „kettős felhasználású termékkel visszaélés és haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés” bűntette miatt indult meg. 

Előbbi értelemszerűen a lehallgatást jelöli, utóbbi pedig olyan megfigyelésre alkalmas készülékek felhasználására utal, amelyek engedélykötelesek. Mindkét bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

„A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, és ennek eredménye alapján a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette”

– írta szerdai válaszának első felében az ügyészség. Azzal magyarázzák a döntést, hogy a „töretlen jogalkalmazói gyakorlat” értelmében 

„az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”.

Ezt nehéz másként érteni, mint hogy senkit nem lehet lehallgatni a közmédiában úgy, hogy az bűncselekmény lenne. Másképpen: bárkit le lehet hallgatni a közmédiában, és az nem bűncselekmény. Ez leírva is abszurd, és hiába kértük az ügyészségtől részletes indoklást, attól sem lett kevésbé az. 

Bagoly Bettina szóvivő a Btk. 422. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozik, ami szerint tiltott adatszerzés csak „más lakásában vagy egyéb helyiségben” valósulhat meg. Az ügyészség szerint a helyszínek meghatározása során a házijog (azaz a lakás és annak használatához fűződő), mint alkotmányos alapjog mérvadó, így 

egy olyan közintézményben, mint az MTVA épülete, lehallgatás bűncselekményként nem valósulhat meg.

Az ügyészség, hiába kértük, nem hozott példákat a „töretlen jogalkalmazói gyakorlatra”, pedig, ha elfogadjuk az indoklást, az alapján Magyarországon hivatalokban, közintézményekben, köztereken, de munkahelyén is, tudta nélkül, bárkit jogszerűen le lehet hallgatni.

A döntés azért is különös, mert a nyomozás állítólag ügyészségi felügyelet mellett zajlott, és a Készenléti Rendőrség lassan több mint 10 hónapja dolgozik az ügyön. Ezek szerint csak azt nem közölték a hatósággal, hogy felesleges vádpont miatt gyűjtögettek bizonyítékokat. 

Teljesen kizárt, hogy a titkosszolgálati akció történt; ebben az esetben eleve nem indult volna nyomozás, mint ahogy ez egyenesen következik a kettős felhasználású eszközök használatára vonatkozó vádpontból is. Az MTVA-ban valakik szervezetten, politikai célból figyeltek meg vezetőket. 

Az eset azért is súlyos, mert mint az Index egy szeptemberi cikke rámutatott, a közmédia intézményei nemzetbiztonsági védelem alá tartoznak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak törvényileg nevesített felhatalmazása van az MTVA objektumvédelmére.

Az engedélyköteles lehallgatókészülékkel és kamerákkal történt visszaélés gyanúja miatt zajló nyomozás tovább zajlik, ennek határideje február 25, és remélhetőleg azt is tisztázza majd az ügyészség, mit lehet még csinálni nem engedélyezett lehallgatókészülékkel egy közintézményben tiltott adatszerzésen kívül. 

Az eszközök telepítése magasabb célokat szolgált

A lehallgatási ügy tavaly tavasszal véletlenszerűen pattant ki: márciusban az MTVA elnöki tárgyalójában egy beázás után az üzemeltetők kibontották a falat, és onnan kiesett egy mikrofon. 

A kiérkező rendőrök a mennyezet visszabontása után ugyanott egy rögzítő berendezést, a szomszédos szobában (Enyedi irodájában) pedig kamerát és lehallgatókészüléket is találtak. Nem sokkal később hasonló műszereket foglaltak le Vas Imre igazgató irodájában is. Első pillanattól világos volt, hogy belsős emberek érintettek az ügyben, mivel az érintett helyiségekbe csak nagyon keveseknek volt bejárásuk. 

A 168 óra megírta, hogy az egyik biztonsági videófelvételen a rendőrök beazonosították Vas Imrét, aki azzal védekezett a nyomozók előtt, hogy „az eszközök telepítése magasabb célokat szolgál”. Őt és Enyedit is gyanúsítottként hallgatták ki, de már tavaly is azt írtuk, „kis halak ők ahhoz, hogy ilyesmivel önszántukból próbálkozzanak”. 

Orbán Viktor és Várhegyi Attila, az MTVA legbefolyásosabb háttérembere egy szokásos pénteki rádióinterjú előtt.
photo_camera Orbán Viktor és Várhegyi Attila a szokásos pénteki rádióinterjú előtt.

Hogy mi zajlik a közmédia Kunigunda úti épületében, arra a közmédia világát ismerők szerint legjobb eséllyel Várhegyi Attila tudhatja a választ. Az MTVA-ban, de a médiában is köztudomású, hogy a volt fideszes pártigazgató - aki hivatalosan tanácsadói szerződésben áll a közmédiával - a legfontosabb háttérember. Várhegyi ősfideszes, régi bizalmasa a miniszterelnöknek. 

Korábban Várhegyi több helyiséget is használt a közmédia központi épületében, de miután cikkezni kezdett róla a sajtó, inkább tanácsadó cége, a Prestige Média irodájából irányította tovább a munkát. 

Szeptemberben az is kiderült, hogy Várhegyi korábban két olyan helyiséget is használt a Kunigunda úton, ahol a rendőrök lehallgatókészüléket találtak: korábban ő dolgozott Enyedi Csaba irodájában, és gyakran folytatott megbeszéléseket az elnöki tárgyalóban is.  

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.