• Nem csak Vaszily Miklós vezérigazgatót, de más vezetőket is megfigyeltek a közmédia központjában.
• Poloskák mellett videókamerák is rögzítették az igazgatói találkozókat.
• Csak olyasvalaki rendelhette meg a megfigyeléseket, akinek bejárása volt a hermetikusan biztosított igazgatói helységekbe.
• Nyilvánvalóan politikai célból történtek a megfigyelések.

Egy március végi délután a rendőrség lehallgató-készüléket talált Vaszily Miklós, MTVA- vezérigazgató tárgyalójában a közmédia központjaként működő Kunigunda úti épületben. A rendőrség az Index érdeklődésére elismerte, hogy tiltott adatgyűjtés gyanújával folytatnak nyomozást, de részleteket nem árult el a helyszínelésről. A hatóságok késő délután, 5-6 körül érkeztek a helyszínre, de csak 11-12 körül távoztak.

Több lehallgató-készüléket és kamerákat is találtak a rendőrök a helyszínelés során

A felfedezés egy fatális véletlennek volt köszönhető: a nagy esőzések miatt beázott az igazgatói tárgyaló. Miután az épületüzemeltetők megállapították a bajt, a szárításhoz leszedték a kábelcsatorna tetejét - ekkor vált láthatóvá az abba rejtett mikrofon. A szerelők jelezték a biztonsági vezetőnek, hogy furcsa dologra bukkantak, ő pedig bejelentést tett a nyomozóirodánál. Vaszily - aki nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben - ekkor nem volt az épületben, csak miután tájékoztatták a fejleményekről, érkezett vissza.

A nyomozók végigbontották a mennyezetet, és a szomszédos helyiségben megtalálták a rögzítőkészüléket is. Ez a vezérigazgatói kabinetet vezető Enyedi Csaba irodája. Itt, a szomszédos irodában nem csak a tárgyalóba rejtett mikrofon felvevője került elő, hanem egy másik berendezés is, ami az Enyedi irodájában zajló történéseket örökítette meg. Egy hangrögzítőt és egy kamerát is lefoglaltak a rendőrök. Enyedit az irodájában találták a nyomozók, de ő azt állította a hatóságoknak, hogy nem volt tudomása a készülékekről.

Két helyiség van ezen kívül az igazgatói szinten: Vaszily saját irodája és a titkárság szobája, itt nem találtak készüléket. Ezeknek a szobáknak a bepoloskázására nem is feltétlenül lett volna "szükség": Vaszily minden fontosabb - miniszterekkel, államtitkárokkal, külföldi vendégekkel, nagykövetekkel - folytatott találkozóját a tárgyalóban tartotta. Nem csak a vezérigazgató, de tárgyalópartnereinek minden mondata is rögzítésre került, ami számos egyéb bűncselekmény - például magántitok megsértése - gyanúját is felveti. A hatóság nem kommentálta, hogy tiltott adatgyűjtésen túl nyomoz-e más bűncselekmény ügyében is.

A rendőrök találtak egy harmadik hang és képfelvétel készítésére alkalmas készüléket is a negyedik szinten Vas Imre üzemeltetési igazgató irodájának egy zárt szekrényében. Nem egyértelmű, hozzá miként jutottak el a rendőrök, de az biztos, hogy ő a felelős az épület technikai felszereltségéért, így ha bármilyen műszaki berendezést telepíteni kell, az Vas felelősségi köréhez tartozik.

Szemtanúk elmondása szerint Enyedit és Vast is rendőrök kísérték ki az épületből és náluk házkutatást is tartottak a rendőrök, de tudomásunk szerint egyikük sem gyanúsított az ügyben. Mivel kérdéseinkre nem válaszolt, nem tudhatjuk, Vasnak volt-e tudomása arról, hogy megfigyelik. Mindenesetre különös lenne, ha egy üzemeltetési igazgatónak nem tűnne fel egy zárt szekrény az irodájában, amin keresztül videófelvételt készítenek róla.

Megkérdeztük a rendőrséget arról, hány készüléket találtak és milyen fázisban tart az eljárás, de az ORFK bővebb tájékoztatást "a nyomozás érdekeire tekintettel" nem kívánt adni.

Minden jel szerint belsős ember rendelte meg a megfigyelést

A megfigyelés szinte biztosan nem titkosszolgálati megrendelésre készült, mivel ebben az esetben a rendőrség nem indított volna nyomozást - az alkotmányvédelemmel történt kapcsolatfelvétel után az se biztos, hogy egyáltalán kiszálltak volna a helyszínre. Ezzel szemben a hatóságok rögtön elismerték a sajtónak, hogy nyomozni kezdtek.

Többeket, és rendszerszerűen hallgattak le. Ez alapján az is kizárható, hogy valaki személyes célból figyelte volna meg Vaszilyt, vagy pusztán gazdasági célú lett volna a cselekmény, mivel aláírási joga egyedül a vezérigazgatónak van. Minden jel szerint szervezetten és politikai okokból figyeltek meg a vezetőket az MTVA-ban. Erre utalnak egyébként a cselekmény helyszíni körülményei is.

Az MTVA vezérigazgatói tárgyalóját és Enyedi szobáját ugyanis nem lehet csak úgy az utcáról betévedve megközelíteni. A közmédia épületében csak dolgozói vagy vendégkártyával történhet belépés, de az igazgatói szintre ezek közül is csak limitált számú belépő érvényes. A legvédettebb igazgatói blokkhoz, ahol az eszközöket találták, összesen nyolc-tíz embernek van kártyája, még a takarítók is csak a titkárnők segítségével mehetnek be. A vendégeket is általában titkárnők kísérik a harmadik szinten lévő igazgatói tárgyalóig. Egy ilyen eszközt beszerelni ráadásul időigényes feladat.

Biztonsági szakemberek szerint vagy az érintettek beleegyezésével kellett történjen a beszerelés, erre utal egyébként a kamerák használata is, vagy olyasvalaki végeztette a megfigyelést, akinek állandó bejárása van az igazgatói szintre. Vagy a kettő egyszerre. A körülmények arra utalnak, hogy vagy Enyedinek vagy Vasnak tudomása kellett legyen az igazgatói tárgyalóban lévő készülékről.

A lehallgatottak mind új igazgatók voltak az MTVA-nál

Vaszily Miklós tavaly tavasszal lett operatív vezérigazgató-helyettes az MTVA-nál, augusztustól (Szabó László Zsolt távozása után) pedig vezérigazgató, azaz viszonylag új embernek számít a rendszerben.

Enyedi Csaba is csak nemrég érkezett a közmédiába: ő nagyjából egy éve dolgozik az MTVA-nál adminisztrációs igazgatóként, nyáron - kb. Vaszily kinevezésével egyidőben - megbízott vezérigazgatói kabinetvezető lett. Január óta ő az igazgatója az M4 sportcsatornának is.

Vas Imre üzemeltetési igazgató szintén viszonylag új embernek számít. Ő korábban a Terror Háza menedzser-igazgatója volt, aztán 2014-ben még a Szépművészeti Múzeum üzemeltetési igazgatójaként dolgozott, mielőtt az MTVA-hoz került ugyanerre a posztra.

Vasnak még régről van fideszes kötődése. Szolnoki polgármestersége idején például ő volt Várhegyi Attila, egykori pártigazgató kabinetfőnöke, akivel azóta is bizalmas viszonyban áll. Ez azért fontos részlet, mert több dolgozó szerint Várhegyi segítette a munkához Vast.

Várhegyi hivatalosan tanácsadói minőségben dolgozik csak az MTVA-nak, de van egy iroda is az épület negyedik emeletén, Vaszily feje felett, amin a névtáblája is szerepel, és amit olykor használ - igaz, többnyire nem házon belül tart kapcsolatot a vezetőkkel.

Az MTVA papíron egy független állami alap, amelyet egy közszolgálati kuratórium felügyel, a szó szoros értelmében tehát az ott zajló folyamatoknak nincsenek politikai felelősei. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy felette nem érvényesül politikai kontroll, még ha ez nem is feltétlenül formális.

Ebben az ügyben az érdekes az, hogy a legbefolyásosabbak mind áldozatai az ügynek. A lehallgatottakon túl fontos beosztásban van még az MTVA-nál Mezei Zsolt tartalomszolgáltatási igazgató-helyettes, Németh Zsolt hírfőszerkesztőség-igazgató, de az ő befolyásuk nem éri el a fentiekét; semmilyen szinten nem érintettek az ügyben.

Várhegyi Attilát és Papp Dánielt tartják a legbefolyásosabb vezetőnek a közmédiában

Annál jelentősebb Várhegyi szerepe az MTVA életében. Szolnok egykori polgármesterét és a Fidesz volt választmányi elnökét 2002-ben elítélték hűtlen kezelésért, ezután visszavonult, de a háttérben megmaradt fontos politikai szereplőnek, aki főleg médiaügyekben ad tanácsokat a kormánynak és a Fidesznek.

Várhegyi cége, a Prestige Média eleinte csak kommunikációs és marketing kérdésekben segített a közmédiának, de egy ideje konkrét vezetői tanácsokat is osztogattak: 2014 óta az is benne van a szerződésükben, hogy vezetést érintő kérdésekben "köteles legalább heti két alkalommal személyesen egyeztetni az MTVA vezérigazgatójával". Arra Várhegyi tavaly sem akart válaszolni, hogy valóban csak tanácsokat oszt, vagy döntéseket is hoz az MTVA-n belül.

Azt, hogy Várhegyi ma a közmédia legbefolyásosabb "nem hivatalos" vezetője, tényként kezelik a Kunigunda útja környékén. Nem hivatalosan Enyedi Csabát és Vas Imrét is ő hívta a szervezethez. Árulkodó érdekesség, hogy mielőtt Vaszily került volna az MTVA vezetői székébe, a sajtóban elterjedt, hogy Várhegyi kiléphet a fényre és hivatalosan ő lesz a közmédia első embere.

Várhegyi figyelme annyi részletre kiterjed az MTVA körül, hogy sokak szerint ha valaki érti ezt az egész lehallgatásos történetet, akkor az leginkább ő lehet. Megkérdeztük Várhegyit, volt-e tudomása a készülékekről, illetve hogy kihallgatta-e tanúként vagy gyanúsítottként a rendőrség. Egyelőre nem válaszolt.

Fontos vezető még a cég életében Papp Dániel. Őt méltatlan módon csak hírhamisítónak cimkézik a közmédia tevékenységét krititikusan szemlélő olvasók és újságírók, pedig ma már jóval több ennél. Öt éve még csak egy szerkesztő volt a Hírcentrumnál, aztán a Cohn-Bendit interjú kreatív megvágását követően előléptették, és az MTVA hírszerkesztőségének vezetője lett. 2014-ben tartalomszolgáltatási igazgatónak nevezték ki, egy hete pedig a teljes programming is hozzá tartozik, azaz a hírműsorokon túl közmédia mind a hat csatornájának műsorstruktúráját is ő határozza meg.

Ma már ő dönt arról, hogy milyen üzenetek mennek át a híradóban, hogy milyen sorrendben követik egymást a hírek, ki kaphat műsort, és ki nem, ki kerülhet képernyőre, és ki nem. Szerepét a médiában általánosan alábecsülik, ő az egyik legfontosabb vezető az MTVA-nál. Papp sűrűn tartja a kapcsolatot Várhegyivel, de többnyire házon kívül egyeztetnek. Az ő irodájában, amely pedig nem az elzárt harmadik emeleten található, nem találtak készüléket, bár az nem világos, hogy ott kutakodtak-e egyáltalán a rendőrök.

Természetesen az ügyben Vaszilyn és Várhegyin túl megkerestük Enyedi Csabát és Vas Imrét, hogy nyilatkozzanak arról, volt-e tudomásuk a készülékekről, illetve arról, hogy ki rendelte meg azok beszerelését és működtetését, de nem reagáltak. Az MTVA sajtóosztálya annyit reagált, hogy folyamatban lévő rendőrségi ügyeket nem kommentálnak, és a hatóságok közléseit tekintik irányadónak.  

A rendőrség az ügyben nem válaszolt egyetlen kérdésre sem, így nem tisztázták, hogy engedélykötelesek voltak-e a talált műszerek vagy sem. Csak annyit ismételtek meg, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívántak adni.