A semmiért kell fizetnie Magyarországnak, és még meg is büntethetik érte

  • Megrendelt az állam a Kapsch-MVM párostól egy adatátviteli rendszert a vasútnak.
  • Már másfél éve nem tudják befejezni a munkát, és a kormányban attól tartanak, hogy sohasem lesznek készen.
  • Eddig az EU fizette szinte az egészet, de félő, hogy vissza kell adni a pénzt, és egy csomó büntetést is kiszabnak.

Nagy gondban van a fejlesztési minisztérium. Egy hozzánk is eljutott belső előterjesztésük szerint hamarosan el kellene dönteni, hogy mi legyen egy nagy vasúti beruházással, amelyik már másfél éves csúszásban van, és egyáltalán nem látszik, hogy valaha elkészülnének vele. A csúszás rengeteg pénzbe kerül, és egészen súlyos következményei lehetnek az elmaradt munkának.

A kormány részére készült, januári keltezésű előterjesztés a GSM-R rendszer magyarországi bukását dolgozza fel.

Az EU előírta, és már ki is fizette

Európában szinte minden tagállamnak saját kommunikációs rendszere van a vonatok irányítására. Hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen a vasúti forgalom, ezért az EU előírta, hogy egységes rendszert kell kiépíteni az egész kontinensen. Ezt nevezik Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszernek. Magyarország számára az EU ki is fizette a költségeket. Csakhogy az építkezés itthon csúnyán elakadt, bár az EU-tól kapott pénz túlnyomó részét már elköltötték rá.

Első körben a magyar állam 935 km vasúti pályán akarta kiépíttetni a GSM-R rendszert, vagyis egy adatátviteli hálózatot a sínek mentén. A megbízás 1100 km optikai kábel lefektetését, két kapcsolóközpont és 120 antennatartó torony felépítését jelentette. A közbeszerzési pályázatot a munkára az osztrák Kapsch és a magyar állami MVM cégei nyerték el. A közbeszerzés még 2012-ben ment le, a munka határideje 2015 szeptember 30. volt.

Nem megy

Az építkezéssel már végeztek, csak sajnos a kiépített rendszer nem működik. A hardvereken nem fut biztonságosan a szoftver, illetve ahogy a minisztériumi anyagban fogalmaznak: „folyamatos funkcionalitási és stabilitási problémák” vannak. Az adatátvitel úgy-ahogy működik, de egy csomó kiegészítő funkció (tolatás támogatása, számlázás, stb.) megoldatlan maradt.

Amikor már látszott, hogy a Kapsch és az MVM alkotta konzorcium nagy gondban van, akkor tavaly tavasszal megkérték őket, hogy a Boba – Bajánsenye vonalon mutassák be, hogy legalább egy kisebb szakaszra meg tudják csinálni a munkát. 

Sajnos a rendszer összes funkciója ott sem működött. Az MVM egyébként a hibákért a Kapsch-t teszi felelőssé, mondván ami az MVM cégén múlott, azt rendben átadták már. A Kapsch ígérget, hogy idén tényleg megcsinálják, de az állam által megbízott független szakértők (a T-Systems mérnökei) úgy látják, hogy erre alig van esély.

Saját pénzből kellene újra nekifutni

A fejlesztési minisztériumban most azon gondolkodnak, hogy fel kellene mondani a szerződést a Kapsch – MVM párossal, ám kötbérként a 23,6 milliárdos megbízásnak legfeljebb a 25 százalékát tudnák visszaszerezni, mert így állapodtak meg velük a megbízáskor. 

A maradékot ki kellene perelni belőlük, ami évekig tarthat. A 23,6 milliárdnak a nagy részét már átutalták a konzorciumnak, sőt még költségvetési pénzből is (tehát az EU-s támogatás felett) közel 1,5 milliárdot elköltöttek már az elhúzódó munkára.

Ha egy új közbeszerzésről döntenének, akkor a beruházás tovább húzódna, legjobb esetben sem lenne készen 2018 vége előtt, pedig addigra az eredeti terv szerint már a következő szakaszt kellene csinálni, hiszen összesen 3500 kilométer vasúti pályát kell lefedni.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A csúszáson kívül az is nagy probléma, hogy a megismételt munkát az EU már nem finanszírozná. A minisztérium számításai szerint egy új megbízás a munka befejezésére mintegy 10 milliárd forintjába kerülne az államnak. Éppen ezért döntöttek úgy tavaly, egy hasonló válsághangulatban, hogy inkább kivárják, hogy a Kapsch megoldja a feladatot. De most már attól tartanak, hogy egyszerűen nincs mire várni.

Már 12 milliárdot követelnek a várokozó cégek

Vannak további problémák is. A GSM-R-re épülő vonatbefolyásolási rendszer kiépítésére már hét szerződést kötött az állam, jó előre, a Thales és a Siemens cégekkel. Ám ők nem tudják elkezdeni a munkát, és ezért kötbért követelnek a magyar államtól. A követelésük február végére eléri a 12 milliárd forintot, és ez az összeg havonta 530 millió forinttal emelkedik. Vagyis a magyar államnak havi félmilliárd forintjába kerül a csúszás. Ezt még nem kezdte el az állam fizetni, de előbb-utóbb bevasalhatják a pénzt.

Ám a gondoknak még ezzel sincs végük. Reális az aggodalom, hogy az EU vissza fogja kérni az eddig elköltött pénzt, hiszen nem készült el belőle a rendszer. Ez további 20 milliárdos kárt okozhat Magyarországnak.

A kormányban attól is tartanak, hogy ha a vonatbefolyásolási rendszer nem készül el 2018-ra, ahogy azt az EU az összes tagállamnak előírta, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen, aminek újabb pénzbüntetés lehet a vége.

A végső csapást a következmények kínos sorában pedig az hozhatja, hogy ha az EU visszatartja a következő évekre már elnyert, összesen 250 milliárd forint vasúti fejlesztésekre ígért támogatását, mondván olyan rendszert nem pénzelnek, amelyik nem kompatibilis az európai hálózattal.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;