„Az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt állunk” - jósolta meg Lázár János a tegnapi kormányinfón, miután a kormánylap Magyar Idők  megírta, hogy silányabb árukat hoznak ide a multik. Vagyis ugyanaz a termék jobb minőségű Ausztriában, mint Magyarországon. Ma már élelmiszeriipari szemétről írtak.

A kormánylap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrégiben készült vizsgálatára hivatkoznak. Ez a tanulmány valamiért nincs fent a Nébih honlapján, de elkértük. Teljes tanulmány helyett egy összefoglalót kaptunk arról, hogy milyen összehasonlításokat végzett a Nébih az elmúlt években. 24 terméket vizsgáltak meg úgy, hogy az osztrák és a magyar áruházlácokban kapható árukat hasonlítottak össze.

Az összefoglalóban valóban vannak olyan megállapítások, amiket a Magyar Idők is kiemelt. Nem beledarált kutyát vagy atomhulladékot találtak az élelmiszerekben:

„Az italok közül a Coca cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6%-kal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.”

A Coca-Cola gyártója reagált legelőször, egyetlenként az érintett cégek közül még a cikk megjelenésének a napján. A szokásos kiváló minőségre törekszünk szöveg mellett azt írták, hogy valóban lehet különbség országonként az ízben, mégpedig azért, mert „technológiai és ellátási szempontok alapján" különböző édesítőszereket használnak, kukoricából készülő fruktóz-glükózszörpöt, illetve oldott kristálycukrot. Magyarországon - akárcsak Amerikában - kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használnak, amelyet magyar kukoricából állítanak elő. 

A Nébih vizsgálta a Nesquick kakaóport is. 

„A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és íz-beli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópor esetében a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.”

Megkeresésünkre egy nappal a cikk megjelenése után a Nestlé Hungária is reagált. Legmagasabb minőségről ebben a közleményben is van szó, de ami igazán érdekes: a gyártó szerint az osztrák piacon kapható NESQUIK OptiStart termék összetevői listája és receptúrája annyira megegyezik a Magyarországon kapható termékkel, hogy mindkettőt a szerencsi gyárban állítják elő, 2002 óta itt működik a Nestlé közép-európai italpor gyártó és töltő üzeme, összesen 18 országot szolgálnak ki innen. 

A két másik, nálunk is forgalmazott termékük, a NESQUIK Extra Choco Spanyolországból, míg a NESQUIK csökkentett cukortartalmú változata Franciaországból érkezik Magyarországra. A gyártó szerint az összetevőjük és receptúrájuk megegyezik a helyben kapható termékekkel. 

A Nutelláról ez szerepel az összefoglalóban:

„A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrém esetében is az állomány volt eltérő, a magyar termék-minta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest.”

A Ferrero Magyarországot is megkerestük. 

Természetesen magas minőségről szót ejtettek a válaszban. Nem világos, hogy vannak-e helyi ízek, de mintha egységes recept lenne. Azt írják, 

„termékeink különböző gyárainkban készülnek, világszerte. Mindazonáltal garantáljuk, hogy receptúráink központilag, a Ferrero Csoport Központi Minőségügyi Osztálya által kerülnek meghatározásra; összetétel és gyártási technológia szempontjából is összevethetőek.” Azt is hozzáteszik, hogy rendszeres minőségi ellenőrzéseket végeznek az azonos színvonal biztosítása érdekében.  

A Danone egy termékkel volt érintett, az Actimellel ebben a csomagban:

„A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.”

A cég megkeresésünkre azt válaszolta: ugyanabban a gyárban, ugyanolyan receptúra alapján, teljesen azonos alapanyokból készülnek a Magyarországon és Ausztriába árult Actimelek. Szerintük a vásárlóink teljesen megegyező terméket fogyaszthatnak Nyugat-Európában és Kelet-Európában, semmilyen minőségi különbség nem megengedett. 

A többi terméküknél eltérés azért lehet: „Igazodva egy adott ország helyi ízlésvilágához – melyet folyamatosan kiterjedt fogyasztói kutatásokkal vizsgálunk– állagban, ízben elképzelhető némi eltérés.”  

A többi gyártó egyelőre nem reagált, pedig a Knorr számára kifejezetten kellemetlen a jelentés. 

„Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltunk, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2%-ka1 több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3%-kal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20%-kal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „…jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül.”

Nézték egy szószt is.

„A Knorr Fix Carbonara spagetti alap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1%-kal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben.”

A Nébih megállapította azt is, hogy „a Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól,” bár az osztrák 2%-kal több halat tartalmazott. A babérlevelet is vizsgálták, itt nem találtak lényeges különbséget, „de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott”.

Úgy tudjuk, hogy több gyártó azért várt ki a reagálással, mert meglepte őket a kormány által felkarolt támadás, és tapogatóznak, hogy valóban most ők kerülnek-e a célkeresztbe vagy csak egyszer jött elő ez a téma.