Ott sem kötelező fűteni a pályákat, ahol ráköltöttek egy vagyont

futball
2017 február 20., 18:34

Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget, hogyan fordulhatott elő az új, fűthető gyepszőnyegű stadionok hazájában, hogy rögtön az első tavaszi fordulóban el kellett halasztani egy meccset, mert jeges volt a pálya.

Éppen február elején árulta el az Emmi, hogy hány stadionban van fűthető gyepszőnyeg a stadionépítésekre adott különböző programokban köszönhetően.

Ez a lista, amit egy szocialista képviselő válaszára adtak.

  • a békéscsabai Kórház utcai stadionban
  • a dunaújvárosi Eszperantó úti stadionban (időközben a stadion komoly csapat nélkül maradt, mert a klub lenullázta magát anyagilag),
  • a Mezőkövesdi Városi Stadionban,
  • a zalaegerszegi ZTE Arénában
  • a gyirmóti Alcufer-stadionban,
  • a felcsúti Pancho Arénában,
  • a Telki Edzésközpontban,
  • a szolnoki Tiszaligeti-stadionban
  • a ferencvárosi Groupama Arénában,
  • az MTK Hidegkuti Nándor Stadionjában,
  • a debreceni Nagyerdei Stadionban,
  • és a Győri ETO Stadionban építettek pályafűtést. (A Quaestor-botrány miatt is komoly csapat nélkül maradt a stadion)

És ez nem is teljes, nincs benne például a balmazújvárosi stadion, ahol pont szombaton nem volt meccs a jeges talaj miatt, hiába építették ki 160 millióért a fűthető és a csapadéknak ellenálló gyepszőnyeget. A klubot vezető fideszes képviselő, Tiba István szerint ugyanis drága bekapcsolni. (A komplett stadionra majdnem egymilliárdot költöttek.) A Magyar Nemzetnek a politikus azt mondta, hogy

a közeli termálvizet, amivel működtetik a fűtést, 60-ról 20 fokosra hűtötte volna le a pálya karbantartása a nagy hidegben.

A fűthető pályát egyébként a labdarúgószövetség követeli meg. A magyar focinak ugyanis állítólag az az egyik legnagyobb baja, hogy decembertől februárig leáll a bajnokság, mert használhatatlan a stadionok talaja. Ilyen hosszú szünet tényleg ritka, nálunk északabbra lévő országokban is.

Ezért az MLSZ megköveteli, hogy az első és másodosztályú csapatok új vagy felújított stadionjaiban legyen fűthető a gyep. Indoklásuk szerint azért, mert

„A Magyar Labdarúgó Szövetség számára kiemelt szakmai kérdés 2010 óta, hogy előírja a pályafűtés kötelezettségét annak érdekében, hogy a profi versenyidőszak hosszabb lehessen, más szavakkal, hogy rövidebb legyen a téli szünet.”

2012-ben döntöttek úgy, hogy előírják a fűthető gyepszőnyeget, de nem azonnal, hanem „belátható időn belül”, vagyis mozgó határidővel.

Arra a kérdésre, hogy mikortól lesz kötelező, most nem adtak választ:

„A versenyegyenlőség szempontját figyelembe véve, és e döntést összehangolva az ország területén zajló infrastruktúra fejlesztéssel, akkor tehető kötelezővé a pályafűtés, amikor befejeződött a stadionok modernizációs programja.”

Stadionok még bőven épülnek (Székesfehérváron, Diósgyőrben, Szombatahelyen, Angyalföldön, Kisvárdán egyebek között), Kispesten még el sem kezdték.

Az MLSZ szerint „azt követően tehát, amikor minden résztvevő rendelkezik fűthető pályával, a fent leírtak érdekében kötelező lesz a berendezések használata annak érdekében, hogy a játékteret kedvezőtlen időjárási körülmények melletti is biztosítani lehessen.”

Csahogy ott van a cikk elején felsorolt rakás stadion, ahol van gyepfűtés, de nem használják. Állítólag egy ilyen fűtés pár nap alatt hozza meg az eredményét, alkalmanként egymillió forintot visz el. Így aztán spórolnak vele.

Mezőkövesden például egy hete azért imádkoztak, hogy ne legyen több hó, és megtartsák a kupameccset. A megyei lapnak azt nyilatkozta a meccs előtt Bocsi Anna, a Mezőkövesd Zsóry FC Kft. ügyvezető igazgatója, hogy

„A gyepen nincs hó, ezt már letakarították róla a pályamunkásaink, a beszivárgott vizet pedig elvezette a csőrendszer. Az tény, hogy kissé sáros a teteje, de még több nap van az összecsapásig, így szombatig tovább száradhat a talaj. Szerdán egyébként remek volt az idő, mozgott a levegő, a pici szél is segített. Ha nagyobb mennyiségű csapadék – akár eső, akár hó – nem érkezik, akkor megrendezhetjük a nyolcaddöntő első mérkőzését a Gyirmót FC ellen.”

Vagyis arról szó sem volt, hogy bekapcsolják a fűtést. Jég végül nem volt, de a rossz minőségű gyepre panaszkodott a Mezőkövesd edzője, Tomiszláv Szivics is. Pedig azt a stadion idén tavasszal nemcsak a Mezőkövesd, hanem a Diósgyőr is használni fogja, mert épül az új stadionja.

Ugyanez a helyzet Felcsúton. A meccset megtartották szombaton, jég nem volt rajta, de a talaj a Videoton edzője, Henning Berg szerint rossz volt. A Pancho Arénát is két csapat használja, a Puskás mellett a Videoton, mert épül a stadion Székesfehérváron is.

Újpesten meg annyira rossz volt a pálya talaja, hogy a felújított stadionban nem is játszották le a meccset. Igaz ott a 800 millió forintos, most elkészült felújításba nem fért bele a pályafűtés, arra majd még ráköltelenek később. A Vasas játsztott volna ott, amelyiknek szintén épül a stadionja.

Közben több helyen azért sikerült megoldani, hogy játékra alkalmas legyen a gyep, olyan helyeken is, ahol eleve nincs gyepfűtés kiépítve.

Az MLSZ arra a kérdésre, hogy ahol van fűtés, ott miért nem használják, azt válaszolta:

„Tény az is, hogy a fejlesztések egy része már befejeződött, vannak olyan stadionok, amelyekben rendelkezésre áll a pályafűtés rendszere. Ezek alkalmazása a klubok egyedi döntése.”

A klubok most azt próbálják elérni, hogy a felújított vagy teljes új stadionjuk működtetésére is használhassák az adókedvezményekből hozzájuk átirányított tao-pénzeket. Erre állítólag nyitottság van az Emmi részéről.

photo_camera Ezt ígérték például Felcsúton. Ott jég valóban nem volt, csak rossz talaj

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.