Olyan intenzíven üldözik manapság a dolgozó népet a pénzintézetek telefonos hideghívással érkező nyugdíj-előtakarékossági ajánlatokkal, öngondoskodásra buzdító plakátokkal, szórólapokkal, reklámokkal, hogy minden Pató Pál-i nemzeti optimizmus dacára egyre gyakrabban vagyunk hajlamosak valóban elgondolkodni azon, mi lesz velünk, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt. (Akármennyi is lesz az majd akkor.) Csonka Istvánt, a Groupama Biztosító vezérigazgató-helyettesét kérdeztük arról, hogy tényleg csórók leszünk-e, mire megvénülünk.

- Gyakran halljuk a médiában, sőt, a facebookon, hogy a háttérhatalom chemtraillel permetez halálra minket, hogy hamarosan kitör a harmadik világháború, valamint hogy a mostani fiatalok, középkorúak nem számíthatnak érdemi nyugdíjra, amikor elérik a majdani nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi veszély megalapozottabb, jobban kell tőle tartanunk, mint a másik kettőtől? 

- Mindenképpen. Gondoljunk csak bele, milyen folyamatok játszódnak le a szemünk előtt! Egyre jobban kitolódik a várható életkor, életük egyre nagyobb hányadát élik az emberek nyugdíjasként. Ráadásul a nyugdíjasok tábora a következő években, amikor az ún. „Ratkó-gyerekek”, s majd 2040 körül az ő gyermekeik is nyugdíjba lépnek, eddig soha nem látott mértékben megnő, így végképp felborul az aktív korú munkavállalók, és a már nem dolgozók aránya Magyarországon. Könnyen belátható, hogy reálisak lehetnek azok a prognózisok, melyek szerint a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek. 

- Technikailag hogy ér majd véget ez a nyugdíj-aranykor? Aki ma 50 éves és mondjuk átlagbérből, bejelentett melóból él, még megél majd a nyugdíjából, aki 40, az már nem, aki meg 30, az jobban teszi, ha már most csak feketén dolgozik, mert úgyse kap vissza semmit? Vagy hogy kell ezt a folyamatot elképzelni? 

- Nagyon sok szám, adat kering ebben a témában, egy a közös bennük: valóban sokkolóak. Magyarországon nemzetközi összehasonításban ma még viszonylag kedvező a helyzet abból a szempontból, ha megvizsgáljuk, mekkora nyugdíjat kapnak az emberek a fizetésükhöz képest. Ugyanakkor ezek nagyon alacsony számok, ma hazánkban a nyugdíjasok átlagos nettó jövedelme 105 ezer forint. A rossz hír az, hogy még ez is drasztikusan csökkenhet, elsősorban amiatt, mert a fent is vázolt demográfiai folyamatok miatt egyre kevesebb aktív státuszú lakos nyugdíjjárulékából kell gondoskodni egyre több inaktív státuszú nyugdíjáról. A minimálbéren vagy feketén dolgozók természetesen tovább nehezítik nemcsak a saját, de az egész eltartó rendszer helyzetét. Így valóban, aki 20 vagy 30 év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, várhatóan sokkal rosszabb helyzetben lesz, nettó keresetének jóval kisebb hányadára számíthat az államtól, mint azok, akik most hagyják el a munkaerőpiacot. 

Az érem másik oldala pedig, hogy mire elég egyáltalán egy mai 105 ezer forintos nyugdíj? Ha belegondolunk, hogy honnan indul a nyugdíjak várható csökkenése, még inkább ijesztő képet kapunk. És akkor még nem is említettük az egészségügyi kiadások várható emelkedését – részben az életkor kitolódása, részben az orvostudomány fejlődése miatt–, és arról sem beszéltünk, hogy mindez hogyan érinti azokat, akik idős korukra esetleg elveszítik társukat, és egyedül kell sokszor nehéz helyzetben helytállniuk. 

- Mi lesz a nagyon-nagyon kevés járulékot befizetőkkel? És mi lesz a sokat befizetőkkel? Az a - mondjuk - 40 éves magyar polgár, aki most KATÁ-zik, minimálbéren bejelentve dolgozik, esetleg közmunkás, de mellette svarcban megkeresi a megélhetését, mennyivel lesz rosszabb helyzetben, amikor majd nyugdíjba megy, mint mondjuk egy parlamenti képviselő, és bizottsági helyekkel, mindennel együtt 7-800 ezer forint teljesen tiszta bruttó bérjellegű jövedelme van? 

- A nyugdíjkori jövedelmek számításának alapja az aktív időszakban megszerzett átlagjövedelem, melyek után járulékokat fizetett a dolgozó. Tehát azon jövedelmek, melyek után nem történt járulék fizetés, nem jelentkeznek a nyugdíj szolgáltatás megállapításakor. Azonban a több százezer forintos jövedelemmel bírók sem érezhetik nagy biztonságban magukat, hiszen az ő jövedelmük is csökkenni fog a nyugdíjazást követően. A kérdés az, ki, hogyan és mennyi idő alatt tud felkészülni a hiányzó nyugdíjkori jövedelem kompenzálására.

 - Reklámok tömkelege hirdeti az igét, hogy "öngondoskodjunk" nyugdíj-ügyben. Technikailag ez mit jelent? Ki fogja tudni elmagyarázni például Promó Ottónak, 45 éves PR-menedzsernek, hogy pontosan mi a fenét kezdjen azzal, hogy "öngondoskodjon"? 

- Mint minden tanácsadás, így a pénzügyi-, illetve a nyugdíjtervezés is egyrészt bizalom, másrészt szakértelem és hitelesség kérdése. Ez egy külön szakma, úgy mint például az építészé, aki a lehetséges megoldások felvázolása után, az anyagi keretek ismeretében segít kiválasztani az ügyfél számára az optimális megoldást. Fontos kiemelni mi a cél, milyen időintervallumban lehet gondolkodni és milyen anyagi keretekben szeretnénk a céljainkat elérni. Ma már nagyon sokféle szolgáltatás érhető el a piacon, ezért mindenképpen érdemes szakértő segítségét igénybe venni. A biztosítási tanácsadók abban tudnak segítséget nyújtani, hogy egy nagy körültekintéssel és alapossággal elvégzett igényfelmérés után javaslatot adjanak a leginkább testreszabott megoldás kialakításában - de egy tanácsadónak ismernie kell minden, a piacon fellelhető más nyugdíjcélú megoldást és az ehhez kapcsolódó előnyöket is. 

- Havonta mennyi most megtakarított pénz mennyi nyugdíj-jellegű jövedelmet jelent? Na jó, ez így elég általános, de ha most 30, 40 vagy 50 éves vagyok, akkor havi 10, 30, 50, 100 ezer forintból mekkora "nyugdíjra" számíthatok majd? 

- Sokan ebből az irányból gondolkodnak a nyugdíj kiegészítésen, mégis talán szerencsésebb, ha megfordítjuk a kérdést: mekkora összeget kellene ma félretennem, hogy kompenzáljam nyugdíjas koromban a kieső jövedelmet? Természetesen meghatározó, hogy jelenleg milyen anyagi keretekkel rendelkezem, mégis a hiány oldaláról kellene megközelíteni ezt a témát. Erre egyébként már nagyon jó kalkulátor programok vannak, például a Groupama nyugdíj microsite-unkon, a groupamanyugdij.hu-n is nagyon egyszerűen ki lehet számolni, azt hogy egy bizonyos összegű nyugdíjkiegészítéshez mennyi pénzt kellene félreraknunk havonta. Ez természetesen nagyban függ attól, hogy hány évesek vagyunk. Aranyszabály, hogy minél fiatalabb korban kezdjük el a takarékoskodást, annál kisebb összegről kell lemondanunk havonta. 

Egy havi 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítéshez például 30 éves korban még elegendő 9 ezer forintot félretennünk havonta, 50 éves korban azonban már 33 ezer forintra nő ez az összeg. Tapasztalataink szerint egyre jobban tudatában is vannak az emberek ennek. A Groupama Biztosító a közelmúltban végzett egy országos kutatást, és ebből is az derült ki, hogy a mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el pénzügyi tartalékot képezni, illetve nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint szüleik tették.

- Van bármilyen garancia arra, hogy a reklámokban látott nyugdíj-jellegű megtakarításokkal nem járunk úgy, mint a Questor vagy Kun-Mediátor Marcsika ügyfelei? 

- Az elmúlt időszak brókerbotrányai bizalmatlanságot eredményeztek a lakossági befektetők körében. A reklámokban megjelenő nyugdíjcélú megtakarításokat kínáló biztosítótársaságok azonban nagyon szigorú nemzetközi és hazai jogszabályok mentén végezhetik tevékenységüket. A hazai szabályozás, az uniós jogszabályokat lekövetve egységesíti ezeket az értékesítési folyamatokat annak érdekében, hogy megvalósuljon a szükséges ügyféltájékoztatás és a szolgáltatás transzparens legyen az ügyfelek számára. 

A szigorú szabályozáson túl további garanciát jelent az adott biztosítótársaság tőkeereje. Azt hiszem, a 100 éves múlttal rendelkező Groupama 30 éve Magyarországon lévő leányvállalatának stabilitását és megbízhatóságát is jól mutatja például az, hogy a törvényben előírt szinthez képest is több mint 90%-os tőke többlettel rendelkezik.

via GIPHY

- Ezek a piaci jellegű megtakarításokból származó majdani nyugdíj-szerű jövedelmek mindhalálig tartó havi utalásokat jelentenek, vagy egy centrumos szatyor pénzt egy dátum után, amit be lehet tenni a matrac alá, és kivenni belőle egy-egy marékkal, ha kell? Vagy hogy képzelje el ezt az egészet valaki, aki nem pénzügyi szakember, hanem mondjuk rendszergazda, biztonsági őr, buszsofőr vagy horoszkóp-rovatot vezet egy újságnál? 

- Természetesen ez az ügyfél döntése lesz: kérheti egy összegben, de akár élethosszig tartó járadék formájában is. Ez utóbbi forma talán életszerűbb, hiszen legtöbben ezt a célt tűzik ki maguk elé: minden hónapban ki szeretnék egészíteni a várhatóan alacsony állami nyugdíjukat. Ezzel a plusz jövedelemmel tudják sokan megvalósítani azt, hogy tartalmas, aktív életet éljenek idős korukban is, legyen lehetőségük arra, amire egész életükben vártak. Hogy utazhassanak, járhassanak moziba, színházba, sportolhassanak, vagy az unokákkal mehessenek kisvasutazni például. A kutatásokból egyértelmű, hogy az emberek ilyen aktív életre vágynak, sokan egyenesen azt mondják, hogy a 70 lesz az új 50, a mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget.

Erről szól egyébként a mi tanácsadó oldalunkon megismerhető jelenlegi akciónk is, melyben nagyon vonzó garantált ajándékkal, és főleg ingyenes tanácsadással segítünk meghozni azok számára a döntést, akik élményekkel teli nyugdíjas évekre vágynak.