Ilyen furcsa elnökválasztás még sosem volt a francia V. Köztársaságban

„Soha az V. köztársaság idején nem volt még választás, amit olyan zavaros körülmények között rendeztünk volna, mint a mostanit.”

Ezt mondta Alain Juppé, Bordeaux polgármestere, mikor hétfőn bejelentette, hogy akkor sem indul a tavaszi francia elnökválasztáson, ha Francois Fillon, a jobboldali erők jelöltje visszalép. Juppében sokáig bízott a francia jobboldal: a 71 éves politikus ugyanis sokáig favorit volt az elnökválasztáson, de a jobboldali előválasztáson nagy meglepetésre legyőzte őt Francois Fillon.

Alain Juppé 2016 októberében egy kampányrendezvényen. (AFP PHOTO / LOIC VENANCE)

Fillon viszont egyre nagyobb slamasztikába kerül, hiszen már az ügyészég is vádat emelt ellene, amiért korábbi kormányzati tisztségei idején több mint 800 ezer eurót fizetett ki parlamenti asszisztensként foglalkoztatott feleségének, olyan munkákért, amiket Penelopé Fillon feltehetően el sem végzett.

Fillonnak március 15-én kell majd először bíróság elé állnia, és ahogy a 67 millió francia állampolgár azt nézi, hogy a választás nagy esélyesének tartott jobboldali elnökjelölt korrupciós ügyekről magyarázkodik, úgy fog még tovább csökkenni a népszerűsége. Fillon a közvélemény-kutatások szerint már így is csak a harmadik legnépszerűbb jelölt: a radikális populista Marine Le Pen és a szocialistáktól kiugrott középutas Emmanuel Macron is megelőzi.

Pont ezért rengetegen számítottak arra, hogy a vasárnapi kampánygyűlésén Fillon bejelenti majd a visszalépését. Nagy szolgálatot tett volna ezzel a francia jobboldalnak, a közös jelöltállításban megegyező jobboldali erők közül ugyanis nem egy már kihátrált Fillon mögül a korrupciós botrány miatt, ráadásul Fillon stábjából is folyamatosan szállingóztak el az alkalmazottak.

Fillon beszédet mond a vasárnapi nagygyűlésen (AFP PHOTO / GEOFFROY VAN DER HASSELT)

Ezzel szemben viszont Alain Juppé népszerűsége továbbra is olyan nagy, hogy valószínűleg az első fordulót is meg tudná nyerni, nemhogy a másodikat.

Fillon azonben vasárnap azt mondta, nem lép vissza, Juppé pedig hétfőn délelőtt bejelentette, hogy semmiképp nem lesz elnökjelölt.

Ezzel Juppé számára vége az országos politizálásnak, hiszen bármennyire is népszerű, már 71 éves, így a következő, 5 év múlva esedékes elnökválasztáson valószínűleg már nem indul el.

Hogy Fillonnal mi lesz, az hétfő este derül ki egy találkozón, amin a francia jobboldal vezetői ülnek össze megvitatni a helyzetet. Ezelőtt lesz egy külön tárgyalás Alain Juppé, Francois Fillon és Nicolas Sarkozy között. Ezt Sarkozy kezdeményezte, és az utóbbi néhány nap történései alapján a francia sajtó egyre inkább arról spekulál, hogy a jobboldal viccbe illő szerencsétlenkedése mögött a volt elnök mozgatja a szálakat.

Sarkozy is indult a francia jobboldali előválasztáson, de kiesett az első fordulóban, hiszen Juppé és Fillon is jobban teljesített nála. Fillon győzelmét az biztosította be a második fordulóban, hogy Sarkozy az ő javára lépett vissza.

Penelope Fillon és férje (AFP/Philipe Lopez)

Francia sajtóértesülések szerint Juppé hétfői bejelentése előtt Sarkozyvel egyeztetett, és Sarkozy is befolyásolhatta Juppét abban, hogy bejelentse a visszavonulását a kampánytól.

Sarkozynek ez két okból jelenthet jót:

  1. ha elnökjelölt szeretne lenni, akkor Juppé kigolyózásával ő lehet Fillon utánpótlása, ha Fillon visszalép,
  2. ha Fillon marad a jelölt, és keményen kikap a választáson a jobboldal, Sarkozy köre marad a legfontosabb erőközpont a párton belül.

Az első lehetőség nem túl valószínű, Sarkozy továbbra sem túl népszerű, annak meg nincs sok értelme, hogy elinduljon egy elnökválasztáson, amin szinte biztosan kikapna. Ráadásul a francia választási szabályok szerint a jelölteknek március közepére össze kell szedniük egy rakás polgármester ajánlását ahhoz, hogy elindulhassanak, ezeket az ajánlásokat pedig Sarkozy el sem kezdte még gyűjteni. (Persze Juppé sem, de neki könnyebben ment volna a nagy népszerűsége miatt.)

AFP PHOTO / FREDERICK FLORIN

A második forgatókönyv már sokkal valószínűbb, ezzel ugyanis Sarkozy ölébe hullna a hatalom a francia jobboldal legjelentősebb pártjában, a Les Républicains-ben (A Republikánusok - LR). Ez a párt a Jacques Chriac és Alain Juppé által a kilencvenes években alapított UMP (Union pour un mouvement populaire - Unió Egy Népi Mozgalomért) utóda, és a gaulle-izmus modern örököse.

És jelenleg az LR-nek nincsen elnöke.

A párt ugyanis várhatóan csak az elnökválasztás után választ majd új vezetőket, és határozza meg a stratégiáját az elkövetkező évekre.

Ha Fillon kikap, az hatalmas pofon lesz az LR-nek, tavaly ugyanis még úgy tűnt, hogy semmi nem állíthatja meg a jelöltjüket a 2017-es elnökválasztáson. Igaz, a többség akkor még készpénznek vette, hogy Juppé lesz az elnökjelölt.

Az LR vezetéséért több platform versengett, de Sarkozy és Fillon a nyílt előválasztáson sikeresen szorították ki Juppét és az őt támogatókat, az elnökválasztáson elszenvedett vereség pedig Fillont is kikészíti majd.

Ebbe a képbe illeszkedik, hogy a Sarkozy köréhez tartozó politikusok olyanokat mondanak a sajtónak, hogy ők semmiképp sem akarják lemondásra kényszeríteni Fillont, a jelöltnek magának kell döntenie.

A meccs persze még nincs lefutva, hétfőn este még bármi történhet. Az viszont Juppé visszalépésével egyre valószínűbb, hogy a francia jobboldal tényleg képes volt lábon lőni magát, és a tutira vett választási győzelem helyett történetük eddigi legnagyobb bukója felé robognak.

Az elnökválasztás így várhatóan Emmanuel Macron és Marine Le Pen között dől majd el, tehát ez lesz az első olyan elnökválasztás az V. köztársaság idején, amiben az elmúlt évtizedek két domináns pártja, a szocialisták és a republikánusok közül egyik jelöltje sem jut be a második fordulóba.