A trollok állnak győzelemre az interneten, és Zuckerbergéknek ez nagyon is megfelel

Gigantikus, több mint 1500 internettel foglalkozó szakértő, professzor és elemző bevonásával készült kutatást tett közzé a Pew Research Center és az Elon University. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi vár az internetre, a téma szakemberei szerint merre alakul életünk online tere a következő tíz évben. 

Azzal, hogy valami nincs rendben az internettel, egy ideje tele van az internet, mind ismerjük a fakenews oldalak megjelenését, a Facebook és a demokrácia viszonyát, az online zaklatás jelenségét, a fizetett trollok terjedését, a világnézeti buborékok kialakulását és a sort még hosszan lehetne folytatni. 

És a most válaszoló 1537 szakértő négyötöde szerint a helyzet nem is nagyon fog javulni a közeljövőben. Az egyik kérdés ugyanis arra vonatkozott, hogy a következő évtizedben hogyan alakulnak majd az online párbeszédek: kisebb vagy nagyobb szerepe lesz-e a trolloknak, a zaklatásnak, a rosszhiszemű szereplőknek. A válaszok alapján

  • 42 százalékuk szerint nem várható komolyabb változás az online kommunikáció terén
  • 39 százalékuk szerint még nagyobb teret fognak kapni a negatív szereplők
  • és 19 százalékuk szerint fognak csak visszaszorulni a trollok és a zaklatók. 

A felmérésnek ezen kívül olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy merre alakul majd a közösségi média és a kommentelés a következő évtizedben, mennyire terjednek el az olyan eszközök, melyek a még nagyobb online részvételt fogják bátorítani, mi történik a szólásszabadsággal és hogy mi lesz majd az anonimitással és a privacy-kérdésekkel. 

És ezekre a kérdésekre számos olyan aggodalom előjött, melyekre jelenleg kevéssé látszanak a megoldások. 

A problémák egyik gyökere, hogy az emberi természetnek alapvetően része a trollkodás, az pedig, hogy az interneten névtelenség mögé bújva lehet mindezt elkövetni, csak erősíti, elősegíti az antiszociális viselkedések terjedését. (Igaz, arról is ismerni bőven kutatást, hogy az sem riaszt vissza sokakat annyira a trollkodástól és az online zaklatástól, ha saját profilképpel és névvel kell mindezt elkövetniük.)

A trollok előretörésének lehet egyik következménye a Google alelnöke, Vint Cerf szerint az, hogy további fragmentálódás vár az internetre. Már jelenleg is azt látni, hogy az emberek olyan fórumokon és felületeken szeretnek időzni, ahol a saját gondolkodásukkal egybehangzó állításokkal találkoznak csak. Emellett a "rossz viselkedés" elfogadhatónak tűnik sokak számára, mert úgy tűnik, hogy mindenki más is így tesz. 

„Nehéz megmondani, hova tart mindez. A közösségi média minden rossz eseményt a figyelmünk közepébe állít, úgy érezzük, mintha ezek mind a mi hátsó udvarunkban történtek volna, ettől pedig kellemetlenül érezzük magunkat. Az előítéleteinket megerősítő zárványok kialakulása és a globális hozzáférés minden rossz hírhez egy mérgező kombiánciót alkot. És nem világos, hogy van mód ellensúlyozni ezeket a társadalmilag káros hatásokat.”

– írja Cerf, akinek amúgy elévülhetetlen szerepe van az internet mai formájának kialakulásában: 1974-ben az internetprotokoll egyik megalkotója volt. 

Számos válaszadó emelte ki a névtelenség lehetőségét, mint a probléma forrását, illetve azt, hogy az online térben sokkal nehezebb felmérni, milyen következményei lehetnek egy zaklatásnak. A névtelenség főleg arra jelent garanciát, hogy a trollkodó, másokat zaklató emberek tudhatják, tevékenységület nem kíséri majd társadalmi stigma, nem kell az offline világban is vállalniuk, amit online elkövettek.

A közelmúltban a Stanford és a Cornell kutatói közöltek egy kutatást a trollokról, és azt találták, hogy ha egy poszt vagy cikk alatt az első komment egy trolltól származik, kétszer olyan valószínű, hogy további trollok mennek oda szétverni az értelmes párbeszéd lehetőségét, mintha az első hozzászólás nem lett volna destruktív. Azaz egyetlen trollkomment elég az elején ahhoz, hogy beindítson egy trollkodási spirált, ami ráadásul sokszor ugyanazon az oldalon zajló másik beszélgetésekbe is átszivárog. 

A Pew felmérésre válaszolók közül többen beszéltek arról is, hogy a meglévő problémákat pedig csak tovább élezhetik a társadalmi feszültségek, melyek az Egyesült Államokban és számos nyugati társadalomban növekedni látszanak. 

Az egyik legismertebb internetes szakíró és aktivista, Cory Doctorow szerint a növekvő egyenlőtlenségek miatt megjelenő feszültségeknek lehet épp egyre inkább terepe az internet, ahol az elégedetlenkedő tömegekkel szemben azok a megfigyelő-, ellenőrző- és propagandaeszközöket alkalmazó szereplők is egyre aktívabbak, akik a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekeltek. Ez a felállás pedig csak még több felhevült de/és polarizált vitához és flamewarokhoz fog vezetni. 

További problémát jelent sok válaszadó szerint, hogy az internetes kommunikáció csatornái csak egyre terebélyesebbé és komplexebbé válnak, ez pedig nehéz helyzetbe hoz bármilyen jószándékú beavatkozási kísérletet. Az AI-chatbotok terjedésével, a virtuális valóságra építő eszközök megjelenésével párhuzamosan folyamatosan alakul az online diskurzusok terepe egyre több és több embert vonva be, és nehéz elképzelni, hogy ebben a folyamatosan alakuló közegben lehessen keresztül vinni javító intézkedéseket. 

A Facebooknak ez így pont jó

De az, hogy a helyzet azért nem fog javulni, mert a trollkodás mélyen emberi viselkedés, csak az érem egyik oldala. A válaszadók szerint legalább ennyire felelősek a legnagyobb felületet biztosító techcégek, mivel ők abban érdekeltek, hogy minden a jelenlegi formában menjen tovább.

A logika persze üzleti: a közösségi oldalak a bevételeiket hirdetések értékesítéséből szerzik, ezért érdekeltek a magas látogatottságban és a userek aktív részvételében. A részvétel növelésének pedig jelenleg nem ismerni hatékonyabb módját, mint szabadjára engedni az egymással és a békés felhasználóval vitatkozó trollokat.

Zuckerberg a kínai nagy falon (EyePress News)

A felmérés egyik tételmondata, hogy a gyűlölet, szorongás és düh csak növeli a részvételt, ami az ennek felületet adó cégek számára profitot és hatalmat jelent. 

A trollok online térnyerése ráadásul visszahat az offline életre is: az ismert internetkutató Kate Crawford írt arról válaszában, hogy a 2016-os amerikai választási kampányban lehetett megfigyelni, hogyan szivárogtak be az online trollok paneljei a politikusi megszólalásokba: a muszlimok kitiltása az országból, külföldi titkosszolgálatokat felkérni arra, hogy törjék fel ellenfelünk számítógépeit, neonácik Twitter-posztjait megosztani, mind olyan jelenség volt, ami azt mutatta, hogy a trollkodás a mainstream politikai diskurzus része lett. 

A válaszadók közül sokan kitértek arra is, hogy az a trend, ahogy a közösségi oldalak algoritmusa a felkavaró hatású posztokat jutalmazza, különösen káros hatással van a mainstream sajtóra. Arra a szereplőre, amelyik sok évtizeden át viszonylag objektív alapokon alakíthatta a közbeszédet, míg helyükre mára a kattintásvadász címekkel operáló, csak egy pillanatnyi figyelmet és kattintás kiváltani akaró oldalak kezdtek el beszivárogni. 

David Clark a hetvenes években szintén részt vett az internet kialakításában, és most úgy látja, hogy ugyan technikailag elképzelhető lenne olyan eszközöket tervezni, melyek a helyesebb viselkedés felé terelik az internetezőket, nem látni, hogy milyen szereplőnek állna érdekében egy ilyen eszköz kifejlesztése:

„Az alkalmazások piacát az interneten a legnagyobb kereskedelmi szereplők alakítják, és a céljuk a profittermelés, nem egy jobb közös alap megteremtése. Nem látom, hogy a jobb párbeszédet elősegítő eszközök megjelenése az előnyükre válhatna, szóval útelágazáshoz érkeztünk. Vagy megjelennek új típusú szereplők más típusú motivációkkal, akik képesek a kommunikációs eszközök új fajtáját kialakítani és fenntartani, vagy attól tartok, a diskurzusainak minősége hanyatlani fog.”

Felmerült problémaként természetesen az is, hogy mind terroristák, mind egyes politikai szereplők szívesen építenek a félinformációkat és hazugságokat könnyedén terjesztő közösségi oldalakra, ezt a hatást pedig csak erősíthetik a különféle bothálózatok, melyeket épp ilyen dezinformációs célokból hoznak létre világszerte. 

A zürichi neuropszichológus, Laurent Schüpbach pedig azért számít a helyzet rosszabbodására, mert a kormányok és az óriásvállalatok csak mostanában kezdtek igazán rádöbbenni arra, hogyan tudják befolyásolni az online eszközökkel az emberek véleményét, szerinte a jövőben ezért csak szaporodni fognak az ilyen támadások. 

Patyomkin-internetek jöhetnek

A több mint 1500 válaszadó között akadtak persze kevésbé borúlátóak is. Igaz, az optimistább hangok sem főleg arra gondoltak, hogy az internet jelenlegi formájában megmenthető lenne, inkább arra, hogy jönni fognak olyan emberi és AI-eszközök, melyek segítségével létre lehet majd hozni az interneten belül ellenőrzött zónákat, ahol majd biztosítani lehet a civilizált párbeszéd meglétét. 

Abban a legtöbb szakértő egyetértett, hogy a következő évtizedben még jobban terjedni fognak az olyan netes felületek, melyek meg fogják követelni a személyazonosság bizonyítását, ehhez pedig azok a fiatal felhasználók, akik már ebbe a világba születtek bele, simán alkalmazkodni fognak. Ez már rövidtávon az internet fragmentálódásához vezethet: szigorúan ellenőrzött terek jöhetnek majd létre, nem a trollokkal elöntött közösségi terek helyett, hanem mellettük, párhuzamos valóságként. 

Trollok Norvégiában (AFP)

Az egyik legoptimistább válaszadó David Krager, az MIT professzora volt, aki maga is az online kommentek világát kutatja. Elmondása szerint számos olyan előremutató eszközt fejlesztenek jelenleg ők maguk is, amik majd megoldást jelenthetnek az online felmerülő problémákra: olyan megoldásokban gondolkodnak, melyekkel jobban nyomon követhető lesz egy információ valóságtartalma, és olyan eszközökben, melyek jobban felhívják majd az emberek figyelmét a világnézetükkel ellentétes vélemények létezésére és segítenek abban, hogy tanuljanak ezekből a véleményekből. 

A jövő internete sokkal jobb eszközöket fog adni az embereknek, hogy kontrollálják az információt, amit kapnak, ez pedig automatikusan kezelhetővé fogja tenni a trollkodás problémáját, véli Krager. 

A legtöbb idézett szakértő szerint viszont ezek az eszközök elsősorban arra lesznek alkalmasak, hogy az algoritmusok sokkal jobban megszabják, milyen tartalmakkal találkozunk online, ez pedig ahhoz vezethet, hogy a nagy közösségi felületek helyett számos kisebb oldal jöhet majd létre, ahol hasonló érdeklődésű és gondolkodású emberek fognak majd egymással kommunikálni. 

A mesterséges intelligenciára épített botok így pont a zárt buborékok fenntartóivá válhatnak majd, melyek elterjedése miatt most annyian aggódnak. 

Egy további felvetett aggodalom, hogy kvázi fegyverkezési verseny is kialakulhat a biztonsági újításokat bevezető techcégek és az ellen harcba induló hackerek között, ami az egyre szigorúbban ellenőrzött és megfigyelt oldalak terjedéséhez vezethet. 

A kormány mindent látni fog

Nem nagy csoda ezek alapján, hogy a válaszadók egy része aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a trollok és az online zaklatás elleni fellépés egyenes következményeként a techcégek és a kormányok még több információt fognak tudni rólunk, még inkább meg fogják figyelni életünk minden aspektusát. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy sokan kevésbé merik vagy akarják majd kifejezni magukat online, ami közvetve pont a szólásszabadságot kurtíthatja meg. 

Erről beszélt például az egyik legrégebbi internetes szabadságharcos, Richard Stallman, az  Internet Hall of Fame tagja, aki szerint a megfigyelés és a cenzúra rendszerszintűbbé fog válni, még a szabad országokban is, ez pedig veszélyt jelent majd a demokráciákra. 

További felmerülő kérdés az államok szerepe: már jól látni azokat a trendeket, hogy a gyűlöletbeszéd és az online zaklatások elleni fellépés főszereplőivé nem a techcégek, hanem egyre inkább az államok válnak. A megszólaló szakértők közül sok számít arra, hogy a kormányok csak erősíteni fogják ezt a tendenciát, egyre szorosabb béklyókat kötve az internetre. 

A szintén az Internet Hall of Fame tagjai közé választott kutató, Randy Bush válaszában azt írta, hogy 

a trolltámadások és a kormányzati megfigyelések és cenzúra között fekve az internet napról napra egyre szűkebb lesz. 

Mi most csak a legfontosabb állításokból szemezgettünk, a Pew honlapján rengeteg vélemény és elképzelés olvasható még a megkérdezett szakértőktől.