Az elképesztően drága, ilyen költségek mellett pedig teljesen értelmetlen Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztésének egyik legmeghökkentőbb bejelentése volt Szijjártó Péteré. A külügyminiszter szeptemberben emelt a 470 milliárd forintos projekten még 80 milliárdot, a Budapestre tervezett olimpiára hivatkozva, mert át kell tervezni a budapesti szakaszt. 

Megkérdeztük a külügyminisztériumot, hogy a visszalépésünk után akkor az eredeti, amúgy sem alacsony költséggel valósul-e meg a beruházás. A külügy a fejlesztési minisztériumhoz irányított minket, ahonnan, micsoda meglepetés, választ kaptunk. 

Röviden: a visszalépés ellenére a 470+80 milliárd költség marad. 

A Belgrád-Budapest vasútvonal olimpia átszabása úgy nézett volna ki, hogy a Soroksári út mellől a síneket arrébb rakták volna, hogy több kilométer hosszan kialakítsanak egy hasznosítható területet. A Duna-parton lévő egykori iparterületen lett volna ugyanis az olimpiai falu. Nem kicsi, 17 ezer fős.

Innen paterolták volna ki a síneket.

A rajzot szakmai nyelvre lefordítva: „a vasútvonal Pesterzsébet megállóhely és Ferencváros állomás közötti 5 kilométeres szakasza az engedélyezési tervek szerint új nyomvonalon épülne meg, amely Pesterzsébet megállót követően a Gubacsi-híd térségében kezdődne a Soroksári út alatti átvezetéssel a Határ út irányába, majd az Illatos úton külön szintű műtárgyban folytatódna, végül Ferencváros nyugati rendezőn keresztül kapcsolódna Ferencváros állomáshoz. Az új nyomvonal érinti a ráckevei HÉV, a 3-as és az 51-es villamosok nyomvonalát, jelentős közúti beavatkozásokat és városi közműkiváltásokat tartalmaz.”

Van még egyéb is: „A Csepel-sziget vasúti áruforgalmát kiszolgáló Soroksári úti rendező-pályaudvart Ferencváros rendező pályaudvarra telepítenék át. Az áttervezésnek az energiaellátásra, a felsővezetéki rendszerre, a biztosítóberendezésre, a távközlésre és a forgalomirányítás létesítményeire is ki kell terjednie”.

Ez került volna 80 milliárdba, ha lett volna olimpia, és kerül majd így is, hogy nem lesz olimpia. 

Andó Gergely vasúti szakértő szerint személyszállítási szempontból ez a nyomvonalváltás nem releváns, árufuvarozás szempontjából minimális előnye van, a célok egy része sokkal kisebb beruházásból is megvalósítható. Az előnye egyébként az, hogy míg most a belgrádi vonal nyugati irányból vezet a ferencvárosi pályaudvarra, az új nyomvonal délről érkezne és onnan irányváltás nélkül haladhatna tovább minden irányba.  

De kinek lesz egy nagy üzlet?

Az kétségtelen, hogy ezzel egy jó helyen lévő, de nagyon lerobbant övezet újulna meg. Nagyot az fog szakítani vele, aki beépítheti majd az egykori ipari területet. Ami most még a bedőlt Quaestoré, de már régóta keringenek körülötte. Tarsoly Csaba azt szerette volna, hogy vegyék bűnügyi zár alá, mert szerinte ebből kárpótolni lehet a pórul járt befektetőiket. A volt Quaestor-vezér attól tart, hogy a végelszámoló jóval áron alul értékesíti majd a területet. De sem az ügyészség, sem a bíróság nem látta indokoltnak a bűnügyi zár alá vételt idén januárban.

A Quaestor egészen grandíziós projektet tervezett ide, DunaCity néven, amiből nem lett semmi. De a területre egyébként két éve volt egy vevőjelölt, nem más, mint a szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon, akit körözött az FBI és az Interpol, Orbán Viktor szomszédságában vásárolt házat, és aki a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt.

Pharaont a Külügyminisztérium hozta össze Tarsollyal, hogy tárgyaljanak a Duna City eladásáról: „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni.” - nyilatkozta Tarsoly a Magyar Narancsnak. Azért nem jött létre az üzlet, mert keveselte a Pharaon által felajánlott összeget, majd pár hónappal később a Quaestor csődbe ment. 

Pharaon idén januárban meghalt, ő már biztosan nem lesz a sínektől megszabadított értékes ingatlan tulajdonosa. 

Mi volt a terv?

Az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány azzal számolt, hogy a játékok után a 17 ezres „falu lakásainak egy része piaci értékesítésre kerül lakóingatlanokként, egy másik része pedig közszolgálati pályakezdők és alkalmazottak kedvezményes lakhatását segíti elő szintén lakóingatlan formájában – a közszolgálati életpálya modellek részeként - illetve kollégiumként való hasznosítás is szóba jöhet. Az olimpiai falu központja, a szórakoztatást és a kikapcsolódást szolgáló létesítmények célszerűen a meglévő, műemlékileg védett Nagyvásárcsarnok épületének megóvásával, és modern funkcióval ellátott felhasználásával alakíthatók ki.” 

Ehhez képest a fejlesztési minisztérium azt írta most, hogy az olimpiai falut a rendezvény után a 8-15 ezer diák számára szállást biztosító nagy déli campus révén tervezték hasznosítani. 

A kormány az olimpiai pályázat visszavonása után is változatlanul szükségesnek tartja a diákváros megvalósítását, 

és így a 150. számú vasútvonal dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területet elkerülő nyomvonalon történő megépítését is. 

A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasz korszerűsítésének becsült nettó összköltsége ezért jelenleg is 550 milliárd forint.

Közben egyre több hír van arról, hogy maga a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése megy kukába. A beruházást a kínaiak hitelezik, kamatokkal együtt 650-690 milliárd lesz a végösszeg, ami kilométerenként 4 milliárdos költség. Cserébe egy kicsit gyorsabb lesz a személyszállítás (nem nagy kunszt, mert 120 éve hat óra alatt lehetett eljutni Belgrdából Budapestre vonattal, most több mint nyolc óra alatt, amiből a határátlépés csak egy óra pluszt jelent), de ne képzeljünk szupergyors vonatot. A kínaik számára fontos teherszállítás miatt ugyanis nem lehet a sebesség nagyobb 160 kilométer/órával. 

Sűrűbben sem fog járni Belgrád és Budapest között személyvonat, mert a mostani napi háromnál nincs rá nagyobb igény. A határátlépés gyorsítása nincs megoldva, anélkül hiába lesz dupla sín. Arról is volt szó, hogy legyenek ipari parkok a vasútvonal mellett, hogy ne csak a tranzitdíjból legyen bevétel, ami alapján 2400 év alatt térülne meg a beruházás, de konkrét terv erre nincs. Akkor legalább az elővárosi közlekedésbe segítsen be, viszont a végállomás Ferencváros, illetve Kőbánya-Kispest, ami messze nem ideális, plusz ott van párhuzamosan a sínekkel az autópálya. (Itt van egy nagyon részletes videó erről.)

Munkahelyeket sem teremt a magyaroknak, mert kínaiak építik majd, a hitel pedig növeli az államadósságot. Ráadásul az unió is vizsgálja a projektet, kötelezettszegési eljárás is indult a közbeszerzési szabályok be nem tartása miatt. 

Vannak olyan hírek is, hogy a kínaiak azon gondolkodnak, mégsem a görögországországi Pireusz kikötője lenne a kiindulópontja a számukra fontos vasúti tranzitvonalnak, hanem olasz kikötők. Így aztán nem is annyira fontos már a Belgrádot és Budapestet is érintő vonal. Orbán Viktor májusban utazik Kínába, ott kiderült majd, még fontos-e a két kormány által korábban támogatott, 700 milliárdos projekt.