Magyarországon már nem tudjuk megkülönböztetni a jót a rossztól, annyira beépült a rendszerbe a korrupció

Míg Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond tudta, hogy mi a rossz, mi a megengedhetetlen, addig a Kádár-rendszer élhetőségét éppen a korrupció okozta. A magyar egészségügy története is erről szó, amiben az egyik fő mozgató a hálapénz. Például emiatt volt Magyarország a legélhetőbb kommunista ország. Közben a rossz felismerésének képessége kezdett jelentősen megromlani. Ma az emberek 70-80 százaléka mondja, hogy nem lehet korrupció nélkül boldogulni.

A Transparency International konferenciáján Tölgyessy Péter alkotmányjogász, volt fideszes politikus beszélt az ország helyzetéről. Szerinte a a Fidesz ma már azt állítja, hogy

a nyugati úton nem lesz siker, nem lesz felzárkózás, ezért más modellt kell keresni, és majd az állam igazságot tesz.

Emiatt növeli az állam a befolyásolási lehetőségeit mindenütt, és így lettünk újra egy hatalom által összetartott ország, ahol megint nem lehet megkülönböztetni a jót a rossztól.

Arról beszélt, hogy a NER alaptétele szerint el kell venni mindent a „rosszaktól” (azaz a tehetetlen, alkalmatlan, velejéig romlott és korrupt baloldali elittől, a külföldiektől és a multiktól, akik kizsákmányolnak bennünket), és oda kell adni a jóknak, az állam pedig teremtsen magyar középosztályt, mert a piac nem tudott teremteni. Mindenki, aki a rendszeren belül van, ezt igazságosnak érzi, és mindenki, aki kívül van, az rettenetes korrupciónak. A Fidesz nyíltan kimondja, hogy ő meg akarja haladni azt az európai rendszert, amitől a fentiek miatt nagyon messze is áll.

Közben Tölgyessy arról is beszélt a nyugatos minták átvétele Magyarországon valóban kudarc volt, mert nem hoztak felzárkózást. Szerinte a rendszerváltás környékén tényleg Orbán Viktor akarta leginkább elhagyni a kádári mutyik világát, de ez egyszerűen nem sikerült az országnak. Míg Spanyolország például 1950 és 1976 között 398 százalékkal növelte a gazdaságát, addig nekünk ez a rendszerváltás óta eltelt 26 évben csak 38 százalékot sikerült javítani. A térségben ugyan voltak jobb eredmények, például Észtországban vagy Szlovákiában, de összességében az egész térségben sikertelen volt a rendszerváltó kísérlet, nem tudtunk felzárkózni a Nyugathoz.

Szerinte ebből a kudarcból táplálkozik az elfordulás a Nyugattól és a piactól, ami csak nyomorúságot hoz, és ez magyarázza a Fidesz jelenlegi politikáját is.

Ezek ellenére Tölgyessy azt mondta, hogy csak akkor lehet kiút a mostani zsákutcából, ha visszatérünk egy olyan modellhez, amiben a piac és a bürokrácia is intakt, tehát azt nem próbálják kívülről befolyásolni. Az elemző ebből bontotta ki a korrupciós berendezkedés igazi tragédiáját is. A legnagyobb kárt szerinte nem a közvetlenül ellopott pénz okozza, hanem hogy arra rendezkedett be az egész gazdaság és társadalom, hogy sikert csak „okosban” lehet elérni. Azért jóval alacsonyabb a gazdasági növekedés, mint lehetne, mert senki sem próbál a valódi piacon is sikeres megoldásokkal előállni, az előrejutás kulcsának nem ezt látják. hanem az ügyeskedést.

A másik két sztárvendég értelemszerűen jóval kevesebbet beszélt Magyarországról. Laura Codruța Kövesi a román korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetője. Elképesztő statisztikákat mutatott a munkájukról, például hogy munkájuk nyomán csak 2016-ban 

  • 3 minisztert,
  • 6 szenátort,
  • 47 polgármestert,
  • 16 helyi képviselőt,
  • 21 vállalati igazgatót,
  • és 426 egyéb döntéshozót és magasrangú közhivatalnokot

helyeztek vád alá. Különös volt egy olyan ügyészt hallgatni, aki sikerrel vitte bíróság elé hazája befolyásos politikusait. A DNA helyzete bizonyos szempontból fordítottja annak, ami itthon történik. Ők „kis halakkal”, négy év börtönnél enyhébb büntetéssel fenyegetett esetekkel nem is foglalkozhatnak, míg itthon a hatóságok azt tartják a korrupcióellenes közdelem csúcsának, hogy lecsapnak a csúszópénzért soron kívül ügyet intéző földhivatali alkalmazottakra.

Giovanni Kessler, az OLAF, az EU csalás elleni hivatalának vezetője többek között arról beszélt, hogy milyen jó lenne létrehozni egy európai ügyészséget, így könnyebben lehetne bíróság elé állítani azokat, akik visszaélnek az uniós pénzekkel. Az OLAF maga csak feltárja az ügyeket, aztán a vizsgálatok eredményeit átadja az érintett ország ügyészségének. Ebből például Magyarország esetében olyan helyzetek lesznek, amikor a kormány politikai alapon válogat az OLAF jelentései között. A négyes metró ügyében született dokumentumokat, amiben baloldali politikusok voltak érintettek, nyilvánosságra hozták, és eljárásokat indítottak, de például a Tiborcz István-féle Eliosról szóló aktákat nem ismerheti meg a közvélemény. Ezzel kapcsolatban Kessler a 444 kérdésére azt mondta: ők sosem hozzák nyilvánosságra vizsgálataik eredményeit, egy nyomozó nem is járhat el így, hiszen csak segítene vele a gyanúsítottaknak. Az OLAF „csendben” átadja a dokumentumokat a helyi hatóságoknak, a további nyomozás, vádemelés, vagy nyilvánossá tétel már az ő felelősségük.

A rendezvény alatt a Fidesz közleményt adott ki:

„A Transparency International a Soros-féle korrupció része. A Soros által pénzelt szervezet, a brüsszeli bizottság emberei és az ellenzéki pártok ma is egy asztalhoz ültek, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra.”