Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint nem tűr halasztást a férőhelyek kiváltása a gödi speciális otthonban, ahol évek óta méltatlan állapotok és körülmények uralkodnak. Ezek nem a vezetőváltással keletkeztek, hanem az azt megelőző időszakra vezetnek vissza – állapította meg Székely László ombudsman, aki a helyszíni vizsgálatában tapasztalt személyi, tárgyi feltételek alapvető hiányosságainak mielőbbi megoldása érdekében több ajánlást is megfogalmazott. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részletes jelentést írt az ügyről.

A gödi TOPhÁZ Speciális Otthon gondozói a biztosnak küldött beadványaikban kifogásolták a 2016 végén történt intézményvezető-váltás miatt megváltozott körülményeket, amelyek álláspontjuk szerint az intézményben élő ellátottak lakó- és életkörülményeit is hátrányosan befolyásolják. Az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot tartottak az intézményben. A speciális otthon értelmi fogyatékos személyek ellátását biztosítja, egy részük halmozottan, döntő többségük súlyosan fogyatékos. Néhány lakó súlyos pszichiátriai betegségben is szenved, közülük többen pedig ön- és közveszélyesek.

A jelentésben az áll, hogy már a 2016. évi fenntartói vizsgálat is megállapította, és az ombudsmani vizsgálat is megerősíti, hogy az, intézmény csak részben rendelkezik az ellátottak igényeit biztosító tárgyi és személyi feltételekkel: kifejezetten gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt, a fertőzésmentes és higiénikus környezet részben biztosított.

Az alapjogi biztos szerint emiatt megengedhetetlen mértékben sérülnek az ellátotti jogok, a gondozási tevékenység nem megfelelő.

A vizsgálat feltárta, hogy az intézményvezető törekszik a feladatok pontos és egyértelmű kiadására, a következetes és rendszeres vezetői ellenőrzésre, az ellátottak érdekeit szem előtt tartó szemlélet átadására, de a dolgozók és a vezetőség között együttműködés azonban nem zökkenőmentes, ami hátrányosan befolyásolja a munkavégzést, és ez hatással van a lakók ellátására is.

A beadványok olyan körülményeket (a személyi feltételek hiányát, túlzsúfoltságot, a lakóépület leromlott állapotát) panaszolnak, amik nem a vezetőváltáshoz köthetők, és (a 2016-os fenntartói és a 2015-ös hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei alapján) már korábban is fennálltak. Az intézményben már a vezetőváltás előtti években is olyan elhanyagolt ápolási, gondozási és lakhatási körülmények alakultak ki, amik az ellátottak emberi méltóságát és más alapvető jogait rendkívül súlyosan sértették. E körülmények többsége az ombudsmani vizsgálat idején is fennállt, illetve folyamatban voltak az azok megszüntetését célzó vezetői intézkedések – áll az AJBH közleményében.

Az otthonban az alapjogi biztos vizsgálata is tapasztalta a nagy létszámú bentlakásos intézmények „sajátosságait”. Rendkívül magas az ellátotti létszám, hiányosak a tárgyi feltételek (például a fürdőszobák, illemhelyek, ágyak, matracok). Komoly probléma, hogy a szükségesnél kevesebb az ápoló-gondozó személyzet, nem megoldott az akadálymentesség, az egyenlő esélyű hozzáférés.

Mindezek pedig nem egyszerűen csak az ellátás szakmai színvonalának erőteljes visszaesését okozzák, hanem olyan kényszer megoldásokra szorítják a személyzetet, mint a csoportos fürdetés, a rácsos ágyak használata és ajtórácsok felszerelése.

Az ombudsmani jelentés kiemeli, hogy a speciális otthonban uralkodó körülmények miatt csorbul a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jog, valamint az egyenlő bánásmód követelménye, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelmének kötelezettsége.

Összességében és az egyes intézkedések önmagukban is felvetik a megalázó, embertelen bánásmód tilalmának sérelmét, nem teljesülnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt nemzetközi kötelezettségek sem.

A biztos helyszíni vizsgálata arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy az intézményben elodázhatatlanul sürgető a férőhelyek kiváltása. Székely szerint ugyanis a kialakult és tartóssá vált súlyosan konfliktusos, illetve frusztrációkkal teli, a személyi, tárgyi feltételek hiánya következtében kiüresedett légkörben évek óta halasztódik az intézményben élő fogyatékos személyek esélye a méltó emberi élethez. Székely László ombudsman megállapításaival Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez, az intézmény fenntartójához, valamint az otthon vezetőjéhez fordult – írja az AJBH.

Az intézmény egyik dolgozója az ATV-nek azt mondta: az otthon munkatársai úgy érzik, őket tették felelőssé az intézményben uralkodó állapotok miatt, miközben a munkavégzés alapvető feltételeit sem biztosítják nekik, pedig szeretik a gyerekeket, és soha nem ártanának nekik, bár elismerik, hogy lenne min változtatni.