A Rajna után most a Duna jelenti az új törésvonalat az Európai Unióban: a folyótól keletre fekvő országok egy részében a korrupció és a független intézmények elleni politikai támadások aláássák a jogállamiságot - írja mai cikkében a Wall Street Journal.

A cikk szerint az Európai Unió elsősorban jogi, és nem politikai vagy gazdasági konstrukció, amelynek legitimitása mindenekelőtt a jogállamiság alapelvein nyugszik. Sokan pedig úgy látják, hogy a Dunától keletre lévő országokban nem tartják kellően tiszteletben ezeket az értékeket.

Az aggodalmak középpontjában a cikk szerzője, Simon Nixon szerint főként Magyarország áll, amelynek kormánya az utóbbi években számos ügyben összekülönbözött az Európai Bizottsággal. A legutóbbi vitára a felsőoktatási törvény módosítása adott okot, amely a bírálók szerint a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) függetlenségének felszámolását célozza.

„Az elismert akadémiai intézmény elleni feltételezett támadás" újfent megkérdőjelezi Budapest elkötelezettségét a jogállamiság és a demokratikus értékek iránt – írja a lap, emlékeztetve az uniós áthelyezési kvóták magyar elutasítására és a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányára, amely a bizottság szerint hazugságokon alapul.

Az unió hasonló problémákkal néz szembe Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is, írja a lap, amely szerint hatással lesz az EU jövőjére, hogy a francia-német tengely az unió egységét tartja-e szem előtt az integráció mélyítésekor, pragmatikusan szemet hunyva a jogállamisági aggályok felett, vagy megpróbálják az integráció következő szakaszát az euróövezet oszlopos tagjaira szabni, amelyekben nem vonhatóak kétségbe az alapértékek. 

Az utóbbi lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy a közép- és kelet-európai országok másodrendű tagállamokká válnak. (MTI via The Wall Street Journal)