Henrik Saugmandsgaard Øe: Magyarország megsértette a tőke szabad mozgásának elvét

mezőgazdaság
2017 május 31., 10:06
comments 94

Magyarország a mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett egyes haszonélvezeti és használati jogok megszüntetésével megsértette a tőke szabad mozgásának az elvét – közölte Henrik Saugmandsgaard Øe uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az ügy részleteit ismertetve az uniós bíróság arról tájékoztatott, hogy 2013 decemberében a magyar Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, ami 2014. május 1-i hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos nem közeli hozzátartozói javára mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett haszonélvezeti és használati jogait.

A szabályozással kapcsolatban a magyar bíróság azért fordult az EU-hoz, mert meg akarta tudni, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése, és/vagy e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat.

A bírósági tájékoztatás szerint Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok indítványában azt hangsúlyozta, hogy a vitatott magyar szabályozás a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg, ugyanis annak a valószínűsége, hogy valaki egy magyarországi ingatlantulajdonos közeli hozzátartozója legyen – és így továbbra is jogosult legyen egy mezőgazdasági ingatlanon haszonélvezeti vagy használati jog fenntartására –, nagyobb a magyar állampolgárok körében, mint valamelyik más tagállam állampolgárai között. Ezt erősíti az, hogy korábban kizárt volt a külföldiek számára a magyarországi termőföldek tulajdonjogának megszerzése, ami arra ösztönözte az ilyen fölterületekbe befektetni kívánó külföldi állampolgárokat, hogy azokon haszonélvezeti vagy használati jogosultságot szerezzenek.

A dán főtanácsnok úgy vélte, nem elfogadható a magyar kormány érve, ami szerint a vitatott szabályozás a visszaélések elleni küzdelem, azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó tilalom kijátszásának megakadályozását célozná. A magyar szabályozás ugyanis – az arányosság elvével ellentétes módon – nem ad lehetőséget a nemzeti bíróságoknak arra, hogy objektív bizonyítékokat alapul véve, esetről esetre megvizsgálják a visszaélésszerű magatartás tényleges fennállását.

Végezetül a főtanácsnok a magyar kormány azon érvét is elvetette, ami szerint a kérdéses szabályozás azzal a közérdekű céllal lenne igazolható, hogy a termőföld csak az azt megművelő természetes személy tulajdonában lehessen. A főtanácsnok kiemelte, hogy a közeli hozzátartozók számára megengedett haszonélvezeti és használati jogok fenntartása nem alkalmas az említett célkitűzés elérésére, mivel semmi sem zárja ki azt, hogy a hozzátartozók is ingatlanspekuláció céljából szerezzenek ilyen jogokat, illetve hogy közeli hozzátartozónak nem minősülő emberek ténylegesen mezőgazdasági tevékenység végzése céljából szerezték meg azokat.

Az Orosfarm Zrt. munkatársai vetik a tavaszi mákot egy John Deere 740 A típusú, levegővel működő vetőgéppel Orosháza határában 2015. február 20-án.
photo_camera Az Orosfarm Zrt. munkatársai vetik a tavaszi mákot egy John Deere 740 A típusú, levegővel működő vetőgéppel Orosháza határában 2015. február 20-án. Fotó: Rosta Tibor/MTI

Az Európai Bizottság tavaly perelte be Magyarországot, miután nem tudta meggyőzni a kormányt arról, hogy a zsebszerződések felmondásáról szóló törvény sérti az EU-s jogot. 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást a bizottság Magyarország ellen, de ennek nem lett foganatja, így most a luxemburgi EU-s bíróságnak kell döntenie. (via MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.