"Az értelmiség esete a kidobóemberrel" 

Ez még csak a címe volt a kitűnő XXI. Század Intézet keddi kerekasztal-beszélgetésnek, és akkor a megjelentek még meg sem szólaltak, pedig kicsit jobbos túlsúlyú, mégis incsiklandó mezőny jött össze a Terror Házában kedd este. 

Az intézményvezető Schmidt Mária, Tállai Gábor, a Terror Háza kutatási igazgatója, Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke, Ablonczy Bálint a Heti Válasz újságírója és Gerő András történész """feszültek""" egymásnak, és beszélgettek a párbeszéd hiányáról. 

Az esemény címe egyébként Kemény István író új könyvére utalt, ami szerint aki próbált már mostanában meggyőzni kidobóembert bármiről, az sejti hol az értelmiség helye az országban, és ezzel nehéz is lenne vitatkozni.

Gulyás mondta talán a legerősebbet: arra panaszkodott, hogy Magyarországon a legritkább esetben érezni azt, hogy a vitázó felek érveket használnak, így pedig el van zárva az értelmes diskurzusok lehetősége, gyengült a véleményformáló értelmiség befolyása is. 

Schmidt Mária meglovagolta ezt a gondolatot: szerinte a fenti állítást támasztja alá, hogy a baloldal már gratulálni is elfelejtett a választási győzelmekhez, a köztársasági elnök ellen csak tüntetnek, kezet nem nyújtanak felé, nincs meg a szándék a másik gondolkodásának megértésére. 

Az újságírókkal is rengeteg baj van. Nincs szolidaritás, nem érdeklik a kérdezőket az interjúalanyok válaszai, prekoncepciók szerint dolgoznak, ami nem illik a képükbe - tette hozzá Gulyás - azt nem közlik le, és ez alól a külföldiek sem kivételek. Ablonczy egyetértett, nagy a média szerepe a közbeszéd elvadulásában. Gulyás Gergely az MTI szerint mondott még egy fontos mondatot: a szólásszabadság lehetővé teszi, hogy elmondják véleményüket azok, akik azt gondolják, nekik van igazuk.  

A migrációs válságról és a terrorizmusról is nagy egyetértés mutatkozott. Még Gerő András sem vonta kétségbe az orbáni bevándorláspolitikát, csak a gyűlöletkampány miatt ingatta a fejét. Gulyás szerint még a migrációról is nehéz tabuk nélkül vitatkozni. Schmidt egyetértett, annyit tett csak hozzá, hogy az unió vezetőiből hiányzik a reálpolitikus gondolkodás, és csak a hatalmat akarják. 

Ablonczy Bálint szerint a felsőoktatási törvény módosítása tragikus, politikai manőver, viszont a civiltörvény nem akkora para, mint mondják. 

Európai értelemben is kulturált vita zajlott kedd este a XXI. század intézetben, sokkal több ilyenre volna szükség a mai Magyarországon.