A görög kormány vétója miatt az EU nem tudta megtenni tervezett nyilatkozatát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt Genfben. A nyilatkozat elítélte volna a Kínai Népköztársaságot a folyamatos emberi jogi jogsértései miatt, az ellenzéki aktivisták bebörtönzésétől kezdve az emigráns ellenzéki kínaiakkal való bánásmódig.

Ez az első alkalom, hogy az EU nem tudott benyújtani egy előre tervezett nyilatkozatot az ENSZ legfontosabb, emberi jogokkal foglalkozó szervezetéhez, ezért az EU több vezetői is kifejezetten csalódottan kommentálta az ügyet. Szerintük ugyanis a görög vétó tovább rontja az EU hitelét, hiszen az Unió a nemzetközi politikában igyekszik az emberi jogokat és az egyetemes szabadságot védő, „puha hatalomként” megjelenni, ha már a tagállamok egyébként is csak nagyon korlátozott jogköröket voltak hajlandóak Brüsszelre ruházni ezen a téren.

A görög külügyminisztérium szerint a nyilatkozat nem konstruktív kritikát fogalmaz meg Kínával szemben, ezért fölösleges, ráadásul Athén szerint az ilyen aggályokat az EU-nak inkább az EU és Kína között kétoldalú tárgyalásokon kellene jeleznie.

Görögország egyébként a kínai tőke egyik legfontosabb célpontja az EU-ban, egy kínai cég éppen tavaly vette meg a legnagyobb görög kikötő 51 százalékát.

Több EU-s diplomata is hálátlannak nevezte a görög vétót, kiemelve, hogy az IMF és az EU épp most állapodtak meg, hogy újabb pénzügyi mentőcsomagot nyújtanak az országnak. (Reuters)