Tavaly tavasszal találtak videó- és hangrögzítésre alkalmas készülékeket az MTVA vezérigazgatója, Vaszily Miklós tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban. Vast és Enyedit az ügy gyanúsítottjaiként hallgatta ki a rendőrség, mindketten felfüggesztették státuszukat az MTVA-ban. (A közmédia intézményei nemzetbiztonsági védelem alá tartoznak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak törvényileg nevesített felhatalmazása van az MTVA objektumvédelmére.)

Az MTVA lehallgatási botrányának fő vádpontjában februárban azzal az indokkal szüntették meg a nyomozást, hogy a helyszínek meghatározása során a házijog (azaz a lakás és annak használatához fűződő), mint alkotmányos alapjog mérvadó, így egy olyan közintézményben, mint az MTVA épülete, lehallgatás bűncselekményként nem valósulhat meg.

A Legfőbb Ügyészség kiadott egy közleményt, ami arról szólt, hogy az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria – az ügyészség álláspontjával egyezően – a 2017. május 23-án meghozott felmentő ítéletében megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

Azt írták, hogy a Legfőbb Ügyészség – a Fővárosi Főügyészség által az ún. MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozattal kapcsolatban – 2017. februárjában hivatalból eljárva megvizsgálta a Btk. 422.§-ának (1) bekezdésében rögzített tiltott adatszerzés bűncselekménye szabályozását, és arra jutott, hogy a Btk. tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállásáról olyan szabályozatlan kérdés van, ami miatt 2017. február 15-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A Kúria egy kft. vécéjének bekamerázásáról döntött

Csakhogy a Kúria döntése, amire az ügyészség hivatkozott, nem teljesen ugyanarról szólt, és ott sem igazán világos, miért is lenne oké, amit a vádlott tett – illetve nem is oké, csak a törvény nem pontos. A Kúria ugyanis a másik ügyben arról határozott, hogy nem követi el a tiltott adatszerzés bűntettét, aki munkahelyének egyik helyiségében mozgásérzékelős, felvételek készítéséra alkalmas kamerát szerel fel, hogy az ott történteket rögzítse.

Az ügyben a terheltet a járásbíróság tárgyalás nélkül hozott jogerős végzésével a Btk. 422.§ (1) bekezdés b) pontjába ütköző tiltott adatszerzés bűntette miatt 18 hónapra próbára bocsátotta, de az ítélet ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással a terhelt javára, a tiltott adatszerzés miatt emelt vád alóli felmentésért nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A Kúria pedig úgy döntött, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a mozgásérzékelős, felvételkészítésre alkalmas kamerát munkahelyén, a kft. női mosdójában szerelte fel.

Csakhogy a Btk. 422. § (1) bekezdés b) pontjában írt bűncselekményt viszont az követi el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti.

Ehhez több definíciót tisztáztak:

1. A magánlaksértés jogi tárgya: a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó egyéb helyiség és a bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis az ún. házijog. Nem valósulhat meg ezért a középületekben, intézményekben, hivatalokban, gyárakban, üzemekben, boltokban levő, de nem lakás céljait szolgáló helyiségekbe való jogtalan bemenetel vagy bent maradás, mivel ezek kívül esnek a házijog körén [BJD 5128., 7501., 8177., BH 1994.523.].
   
2. A tényállás elkövetési magatartásai: a más lakásának, egyéb helyiségének vagy az azokhoz tartozó bekerített helynek titokban való átkutatása, illetve az ott történtek technikai eszköz alkalmazásával való megfigyelése, vagy rögzítése; más közlést tartalmazó zárt küldeményének felbontása vagy megszerzése, és tartalmának technikai eszközzel való rögzítése; elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított vagy azon tárolt adat kifürkészése, és az észleltek technikai eszközzel rögzítése.
3. Titokban való átkutatás: ezalatt a lakás, egyéb (a lakáson kívül minden más) helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített helynek a jogosult tudtán kívüli, módszeres átvizsgálását értjük. A lakásban, egyéb helyiségben vagy azokhoz tartozó bekerített helyen történteknek technikai eszközzel való megfigyelésén az ottani eseményeknek: személyek mozgásának, magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való huzamosabb ideig tartó észlelését; rögzítésén pedig a fentiek kép- és/vagy hangrögzítő eszközzel való felvételét értjük. (A felvétel digitális vagy analóg jeleket rögzítő eszközzel is történhet.)

A Kúria azt mondta ki, hogy a fentiek szerint a terhelt maradéktalanul megvalósította az adott bűncselekmény elkövetési magatartását, vagyis a tárgyi oldal szükséges eleme tényállásszerű, de az elkövetés helye tekintetében nem, ezért bűncselekmény megállapítására sem kerülhet sor. Ezért a Kúria a járásbíróság végzését megváltoztatta, és a terheltet a tiltott adatszerzés miatt emelt vád alól a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Be. 331. § (1) bekezdése szerint felmentette.

A két ügyet maga az ügyészség kötötte össze

A Legfőbb Ügyészség közleményének ez a kulcsmondata:

„A tiltott adatszerzés jelenleg hatályos szabályozása miatt, a Legfőbb Ügyészség egyidejűleg a Kúriánál a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be.”

Az ügyészség munkáját ismerő forrásunk szerint a Legfőbb Ügyészség ritkán nyújt be ilyen ügyben felülvizsgálati indítványt, ezért felhívtam Fazekas Géza ügyészségi szóvivőt, hogy megkérdezzem, miért jártak el így. A szóvivő elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség két intézkedése – az IM felé a jogalkotási kezdeményezés és a Zala megyei ügyben történt, Kúria felé tett felülvizsgálati indítvány – volt egy napon, 2017. február 15-én.

Az ügyészség egyébként azt írta, hogy ahogy 2006-ban (még az előző Btk. idején), úgy idén februárban is jelezték, hogy meg kellene változtatni a törvényt, aminek az értelmében szerintük csak akkor valósít meg valaki tiltott adatszerzést, ha magánlakásban hallgat le mást.