A vb lebonyolításával megbízott fejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt részletesen az eddig nagy sikerként elkönyvelt vizes torna tapasztalatairól.

Seszták Miklós azt mondta, hogy a szervezőbizottság "legnagyobb büszkesége" a Duna Aréna és a Dagály-projekt, amik azért készülhettek el, mert elnyertük a rendezés jogát. Arról is beszélt, hogy direkt nem 12 ezres arénát építettek, mert egy 6500 férőhelyes csarnokot később kisebb költséggel lehet üzemeltetni.

"Csak egy gombnyomás, és az 50 méteres medencéből 25 méteres lesz" - mondta Seszták, reagálva azokra a felvetésekre, hogy a rövidpályás vb elnyerése újabb költségeket róhat a szövetség és az ország nyakába.

Seszták ezek után visszatért a torna költségvetésére: szerinte "nem szabad összekeverni" a bizottsági és fejlesztési költségeket. A 84 milliárd forintnyi fejlesztési beruházás a vb után is gazdagítja az országot, használhatják majd magyarok és turisták is. A miniszter említett néhány tipikusan szervezőbizottsági költséget is, mint az ideiglenes lelátók felállítása vagy a sportolók elszállásolása és ellátása.

A 2013-ban tervezett, "bekerülési költségként megállapított összeget" összevetve a mostanival "nincs jelentős eltérés", pár milliárd forint, amelynek egyik oka a biztonság, a másik a közvetítés minőségének javulása

- zárta rövidre a torna bekerülési költségét ért kritikákat a fejlesztési miniszter.

Korábban Gyárfás Tamás volt szövetségi elnök 25 milliárdos, Seszták pedig 40 milliárdos büdzséről beszélt. Ehhez képest mindenképp minőségi ugrásnak látszik, hogy a számláló végül 130 milliárd forint magasságában állt meg, amihez hozzáadódott a tévés közvetítésekre és a világbajnokság területén kiépített wifihálózat kiépítésére kiutalt 30 milliárd forint. Ezt a szövetség és a bizottság megkerülésével fizetik ki. A fejlesztésekről és azok költségeiről júniusban készítettünk részletes összefoglalót.