Még mindig több közbeszerzés is folyamatban van, így jó eséllyel bruttó 130 milliárd is meglehet a vébé teljes költsége. Ha az áfát nem vesszük figyelembe, akkor is 99,9 milliárdnál tart a megkötött szerződések összértéke.

Kiválóan foglalta össze Fürjes Balázs a vébé költségeit: 

"Budapest és Magyarország számára megfizethetetlen reklámértéket jelent, hogy házigazdája lesz a jövő évi vizes világbajnokságnak"

Szinte elképzelhetetlen, hogy a július 14. és 30. közti két hét kapcsán hogyan térülhetne ez valaha is meg. 

Gyakori érv, hogy olyan fejlesztések is elkészülnek, amikre később szükség lesz, és ezt az  olimpia mellett érvelők is gyakran hangysúlyozzák. Jó példa a sehonnan sehova vezető sétány az  Árpád-híd és a Dráva utca között, és a Moszkva sétánnyá átnevezett újpesti alsó rakpart. Itt a kamu látványtervről a bicikliút tűnt el. Ezek a milliárdos fejlesztések senkinek nem teszik jobbá az életét, talán a kivitelezést elnyerő vállalkozókén kívül.

De történtek hasznos fejlesztések is: a Róbert Károly körút csapnivaló aszfaltját felújították. Igaz, a kerékpárutat ismét sikerült gyakorlatilag használhatatlanul megtervezni, és csapnivaló minőségben kivitelezni.

Összegyűjtöttük az 5 legdrágább szerződést, és hogy melyik cégek nyerték el azt (az összes szerződés listája itt érhető el).

Dagály Úszópalota - 43,4 milliárd
Megrendelő: MNV Zrt., kivitelező: Market Építőipari Zrt.

A vébé legnagyobb költsége a Dagály fürdőből leválasztott területen épült új uszoda. Korábban Fürjes Balázs bevallotta, hogy kamuk voltak a látványtervek, egy érdekes üvegpalota helyett egy dobozos Tescót kaptunk a Duna-partra.

Mi sem természetesebb, hogy a silányabb látvány többe is került. 2014-ben még az egész vébé költségvetését 14 milliárd forintban határozta meg a kormány, aztán Gyárfás Tamás 25 milliárdról beszélt.

Ehhez  képest Orbán Viktor kötélbarátjának, Garancsi Istvánnak a cége 2016-ban 38,4 milliárdért vitte el a tendert, és 2016 végére már 43,4 milliárdra drágult. Az 5 milliárdos emelkedés 13%-ot jelent, ami építési beruházások esetében is kiemelkedő drágulás. A tender során megkötött szerződés ekkora mértékben még Magyarországon is csak nagyon ritkán száll el.

Margitsziget csatornázása - 5,5 milliárd
Megrendelő: Fővárosi Önkormányzat, kivitelező: Sade-Magyarország Kft. és Penta Építőipari Kft.

A Margitsziget csatornázása egy örömteli mellékszál is lehetne a vébé kapcsán. Azonban olyan áthatolhatatlan sártengerré változtatták a kivitelezés során hónapokon át a város egyik legfontosabb közparkját, hogy leginkább csak bosszankodni lehet miatta. A sérült sétányokat, járdát, zöldfelületet - legalább is eddig - nem sikerült az eredeti állapotba visszaállítani. A projekt eleve két hónapos csúszásban volt, de a május 31-i határidőt sem sikerült tartani. A szétbarmolásra fotóinkat itt lehet megnézni.

Városligeti-tó ideiglenes szinkronúszó központ - 5,4 milliárd
Megrendelő: Bp2017 Nonprofit Kft., kivitelező: Penta Industry Kft.

Az ideiglenes építményért igen csak magas árat kell fizetni. Ráadásul a környezetvédelmi szempontokkal is gondok akadtak, igen csak problémás, hogy 16 napos esemény miatt kellett fákat ritkítani. A Ligetvédők azért is kerültek fizikai összetűzésbe a kirendelt biztonságiakkal, mert nehezményezték, hogy a fák gyökerétől nem tartják meg a 2 méteres biztonsági sávot. Kérdés, mit lehet kezdeni egy ilyen szerkezettel a vb után.

Császár-Komjádi Uszoda felújítása - 3,5 milliárd
Megrendelő: Nemzeti Sportközpontok, kivitelező: Épkar Zrt. és Fertődi Építő Zrt.

Az uszoda felújítására már szükségvolt, így ez valóban nem egy elveszett kiadás. Igaz, jó lenne, ha a fenntartás és karbantartás nem csak akkor kerülne napirendre, ha éppen valamilyen vb-t rendeznek. Ráadásul az egyszerre felújított uszodák miatt nem volt hol edzeni a sportolóknak és sportolni az egyszerű úszni vágyó embereknek, akik nem sokat fognak profitálni a vizes álomból.

Balatonfüredi mélygarázs - 3,4 milliárd (1,85 milliárd)
Megrendelő: Balatonfüred Önkormányzata, kivitelező: GÓTIKA Balatonfüred és Környéke Építőipari Kft.

A fejlesztés összege annak fényében is meglepő lehet, hogy Budapesten is ritkán épül parkoló ennyi pénzért.  De végül az önkormányzat is belátta, hogy túl nagy fába vágta a fejszéjét: a teljes 3,4 milliárdból most csak 1,7 milliárdra szerződtek le. A július közepén induló vb-hez nem igen kapkodtak a fejlesztéssel, a szerződés módosítást május 18-án írták alá, és meg is emelték az 1,7 milliárdos részt 1,85-re. Igaz, eredetileg még csak 800 millióra becsülték a végül duplázódó költségeket - ez is jól mutatja, milyen árfelhajtó hatása van a sportrendezvényeknek. A 190 férőhelyes mélygarázsban egy parkoló ára így 9,7 millió forint lesz. Ez igen csak borsosnak tűnik, a Városligetben tervezett, 700 férőhelyes Hermina garázsban az 5,7 milliárdos összköltség mellett is kijön 8,1 millióból egy hely.

Szervezetlen szervezés

De nem csak a néhány sokmilliárdos szerződést pörgette a kiadásokat, összesen 91 szerződést találtunk. És az állami cégek működése sem olcsó. A Bp 2017 Nonprofit Kft. a honlapján nem teszi közzé az egyébként törvényileg kötelező, működéséről szóló adatokat. Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdésére adott kormányzati válaszból az derült ki, hogy csak 2016-ban 1,4 milliárd volt ez a tétel is.

Amikor azt szerettem volna megtudni, hogy mely cégek, önkormányzatok, hivatalok költöttek a vébé kapcsán, elővettem a kormányhatározot, ami az elvégzendő fejlesztéseket tartalmazza. 

Az  egyébként még ma is hatályban lévő lista jól mutatja, milyen rosszul működik a magyar közigazgatás, még a kormány szívügyének tekinthető sporteseményeknél is. Amikor a cégeket megkerestem, kiderült, hogy az egyébként állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem is hallott róla, hogy nekik kellene e szerint a balatonfüredi P+R parkolót megépíteni. 

Szintén nem tudni miért került a listára a magánkézben lévő Budapest Airport, amelyik valóban fejleszti az új utasmólóját, csak éppen ez nem készül el a vizes vb-re, és az államtól teljesen függetlenül, saját forrásból építkeznek.

A BVSC uszodafejlesztése is függetlenül indult a vébétől. A  858 millió forintos projekt önerejét az NFM biztosította, 382 millió forintot. Itt azonban nem fognak versenyeket rendezni, edzéshelyszínként adták ki a meglévő uszodát a szervezőknek. Tehát igen csak kérdéses, hogy ez a fejlesztés kapcsolódik-e a vb-hez egyáltalán.

De lássuk, ki mennyi milliárdot költött! 

Ami igazán meglepő lehet, hogy a Bp2017 is elég alaposan belehúzott a kiadásokba, a sok kicsi sokra megy. Az MNV jórészt a Dagály Úszópalota és ahhoz kapcsolódó előkészítésre költött. Így jól látszik, hogy nem "csak" 43 milliárdba került az építkezés, hanem tokkal-vonóval már 48 milliárdba.

Végtelen költségek, csekély bevételek

Az úszó-vb lezárultával még messze nem ér véget a pénzköltés: vissza kell bontani - feltételezhetően néhány milliárdért - a Dagály Aréna nézőterét, az ugrótornyot, a Városligeti-tóban a mobil lelátókat. 

A még így is gigantikus Duna Aréna feltehetően évi százmilliós nagyságrendű fenntartása is majd az adófizetőket terheli.

Fürjes 2016-ban még több százezer külföldi látogatót vizionált, a kormány-közeli Világgazdaság szerint 350 ezer turistát várnak - pedig összesen 90 ezer jegyet adtak el. 

Borsa Miklós, a Bp2017 Nonprofit Kft. szóvivője május végén már mert kisebbet álmodni: a Népszavának nyilatkozva 350 ezer nézőt várnak az eseményekre, amiből 85 ezer lehet külföldi.

Szóval 130 milliárdból sikerül kicsit kevesebb látogatót vonzani, mint a félmillió embert megmozgató Szigetre, ahova 80-85 ezer külföldi látogat el. 

Szerző: Bucsky Péter, címlapfotó: Botos Tamás