Virágzik a kínai sci-fi

2017 augusztus 5., szombat 13:10
94

A nyugati olvasók gondolataiban Kína nem kifejezetten sci-fi nagyhatalomként él, holott az utóbbi években a távol-keleti országban nagyon is élő és brutálisan termelékeny sci-fi-kultúra alakult ki. Alkotók százai, sőt ezrei ontják magukból a regényeket és novellákat, a kínai könyvpiac pedig úgy pörög, mint évtizedek óta soha. Az írók között vannak lelkes amatőrök, akik az internetre írnak, de külföldön díjazott nyelv-virtuózok is.

Annak, hogy mi nem nagyon ismerjük ezt a világot, egyszerű oka van: nemhogy magyarra, de még angolra sem nagyon fordítanak kínai sci-fit.

Éppen ezért nagy szám, hogy tavaly magyarul is megjelent a nemzetközi piacon is az egyik legtöbbre tartott kínai sci-fi-író, Liu Cehszin (angol átírással: Cixin) regénye, a Hugo-díjas A Háromtest-probléma című regénye, ami egy trilógia első része. Ez a regény hozta meg az áttörést a sci-finek a kínai piacon is: korábban az irodalomnak ezt a részét páriaként kezelték a kritikusok, és az olvasók sem nagyon repestek érte, egy elkötelezett, de szűk rajongói réteget leszámítva.

Li Miao elméleti fizikus beszélget Liu Cehszinnel a Háromtest-trilógia fizikájáról egy kínai könyvexpón 2015-ben. Fotó: Zhan Yan/XINHUA

Most a Háromtest-trilógia által felébresztett kínai sci-fi-világ annyira érdekes és pezsgő, hogy a termékei még az angolszász piacon is megállják a helyüket. Ez jól látszik a 2016-os Invisible Planets című, kínai sci-fi-novellákat tartalmazó gyűjtemény hatalmas sikerén. A novellákat a saját jogán is elismert író, Ken Liu fordította angolra (ő fordította a Háromtest-trilógia első és harmadik részét is), és a gyűjtemény 7 kínai alkotó 13 novelláján keresztül mutatja be a kínai sci-fi jelenlegi állapotát, ami

tényleg egészen pompás.

Hogy miben is más a kínai sci-fi, mint az amerikai vagy európai, és miért érdemes külföldieknek is olvasni, azt legegyszerűbben a műfaj kínai történetével lehetne összefoglalni.

A sci-fi a XX. század elején jelent meg Kínában, és az ekkori regények és novellák fő témája a fejlett Nyugathoz való felzárkózás volt. Az írók arra keresték a választ, hogyan lehetne „felébreszteni” a feudális viszonyok között rekedt Kínát, utolérni a fejlett világot, felvenni velük a versenyt és egyenrangú félként beilleszkedni a formálódó nemzetközi rendszerbe.

A kommunizmus idején korai szovjet mintát követve a sci-fi feladata az volt, hogy megszerettesse a tudományt a fiatalokkal, ennek érdekében pedig a történetek a legtöbbször túlzóan idealisták és egyszerűek voltak, de a tudományt nagyon komolyan vették. Teng Hsziao-ping reformjaival azonban eltűntek ezek a propagandaelvárások, ráadásul a kínaiaknak szembe kellett nézniük azzal, hogy a Mao-féle kommunizmus ideálja, amiért évtizedeken át harcolt az egész állam, megbukott.

Ebben az általános kiábrándulásban kezdett magára találni a kínai sci-fi irodalom, egyre több regény és novella született témabeli megkötések nélkül. Az írók természetesen elsősorban kínai olvasóknak írnak, és ez érződik is a legtöbb problémafelvetésben: rengeteget foglalkoznak például az olcsón dolgoztatott emberek helyzetével, a túlnépesedéssel, az ipari kémkedéssel, a cenzúrával vagy az idősek gondozásával.

Ezekre a problémákra pedig sok esetben a nyugati íróktól merőben különböző válaszokat adnak. Philip K. Dick például bizonyára el tudott képzelni egy több tízmilliós metropoliszt, a kínai írók viszont nemcsak elképzelni tudják, hiszen többük a 21 milliós Pekingben él. Az Invisible Planetsben szereplő egyik novella, a Folding Beijing Hao Csingfangtól egy teljesen robotizált Pekinget mutat be, amit három részre osztottak. A város épületei meghatározott időközönként összecsukódnak és átalakulnak, a talaj pedig átfordul, hogy helyet adjon az újabb részeknek. A hatalmas technikai eredmény azonban igazából a harmadik részben zsúfoltan élő munkások elképesztő kizsákmányolását szolgálja.

Ugyanígy színezi a kínai sci-fit az elképesztően gazdag kínai történelem is: az írók sok esetben egészen a császárok koráig nyúlnak vissza, Liu Cehszin egyik, a gyűjteményben szereplő novellája egy császárról szól, aki a pi pontos értékének kiszámolása érdekében 3 millió katonából épít egy hatalmas, emberi számítógépet.

Szóval, aki csak teheti, olvassa el ezt a gyűjteményt, mert jó.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt