A magyar kormány átláthatóság elleni háborújának újabb állomásáról írt a 24.hu.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek július 5-én azt mondta, 2019 végére létrejöhet az új gázszállítási útvonal Magyarországra. Ha tisztáznak minden részletet, 2019 végére a Szerbia felől érkező vezetéken keresztül 8 milliárd m³ földgáz érkezhet Magyarországra – mondta.

Szijjártó akkor azt mondta: „A mai napon energiabiztonság, nemzetbiztonság és a gazdaság szempontjából is nagyot léptünk előre.” A találkozóról a Gazprom is beszámolt.

Először letagadták, hogy aláírtak valamit

Ezért az LMP országos elnökségi tagja, Ungár Péter közérdekűadat-igénylést nyújtott be a minisztériumhoz, hogy kikérje a megállapodást. Csakhogy a minisztérium a július 27-i válaszában megtagadta a dokumentum kiadását, mondván: Szijjártó Péter nem is írt alá együttműködési megállapodást Alekszej Millerrel. Azt az ellentmondást, hogy Szijjártó dokumentáltan aláírt valamit Millerrel, azzal oldották fel, hogy a dokumentum nem megállapodást, hanem „egy jogilag nem kötelező érvényű, jogokat és kötelezettségeket meg nem állapító, közpénz-felhasználásra számot nem tartó ROAD MAP”.

Azt is állították, hogy a Gazprom és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. által aláírt szerződés „magánjogi”, így nem is áll a minisztérium rendelkezésére, pedig a Magyar Földgázkereskedő Zrt. nem magán-, hanem az MVM Csoport tagjaként, az MVM-en keresztül állami tulajdonú cég.

Másodszor megváltoztatták az egyezmény típusát

Ezután az LMP megint adatigénylést nyújtott be, ezúttal a road mapre, vagyis a megvalósíthatósági tervre vonatkozóan. Erre augusztus 16-án válaszolt a minisztérium, és a 24.hu megszerezte a választ, amiben a KKM megint elutasította az adatigénylést. Most az az indoklás, hogy az elmúlt hetekben megváltozott a dokumentum típusa.

A minisztérium szerint a magyar energiaiparban (a kőolaj mellett) a földgáznak van a legnagyobb szerepe, 30 százalékos arányt jelent a hazai energiafelhasználásban, és a földgázigényünk 80-85 százaléka import, az erre vonatkozó legjelentősebb kereskedelmi megállapodás pedig hamarosan lejár.

Emiatt pedig a KKM szerint a dokumentum döntés-előkészítő adat, így nem tehetik nyilvánossá. (Bonyolultabban fogalmazva: „jogi kötő erővel nem bíró megállapodások a fenti tárgykörökben folyamatos döntéseket generálnak, így a döntési folyamat nem zárult le, a kért adatok döntés-előkészítés tárgyát képezik”.)

Amikor egy adatgazda ezzel az indokkal megtagadja egy irat kiadását, azt a törvény szerint alaposan meg kell indokolnia, el kell árulnia, hogy az információ nyilvánossá tétele mely pontokon okozna kárt, a KKM viszont csak azt írta: „A kért adatok kiadása hátrányosan befolyásolná a közérdekű adat kezelő és közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását.”

Ungár Pétert a lapnak azt mondta, minden jogi lehetőséget ki fognak használni, hogy nyilvánosságra hozassák a dokumentumot. (24.hu)