Előzetesbe akkor kell zárni valakit, ha szabadon veszélyeztetné az igazság kiderítését

Király András
vélemény
2017 augusztus 22., 15:51

A bíróság nem látta indokoltnak M. Richárd előzetes letartóztatását. A jelenlegi ismereteink és a hatóságok megalapozott gyanúja szerint májusban érvényes jogosítvány nélkül, sportkocsijával a sebességhatárt jóval túllépve két ember halálával, két másik súlyos, további két másik könnyű sérülésével végződő balesetet okozott. Ráadásul bekokainozva. Lett is nagy felháborodás abból, hogy M. Richárd szabadlábon távozhatott a bíróságról - bár a házi őrizetét azért elrendelték.

Szeretném, ha legalább megpróbálnánk függetleníteni magunkat M. Richárd személyétől, életmódjától, megnyilatkozásaitól és a baleset minden egyéb körülményétől. Már csak azért is, mert a jog szerint a bíróságnak is így kéne eljárnia. M., de leginkább bárki más előzetes letartóztatásakor magát a bűncselekményt csak annyiban kell mérlegelnie a bíróságnak, hogy az szabadságvesztéssel büntetendő-e. Ha igen, és amivel M.-et gyanúsítják, az feltétlenül ilyen, akkor a bíróság elrendelheti a letartóztatását, ha fennáll

  • a szökés-elrejtőzés;
  • a bűnismétlés;
  • a tanúk befolyásolásának vagy a bizonyítékok megsemmisítésének

veszélye. Ezeket hívják együtt az előzetes letartóztatás különös feltételeinek. Az előzetes letartóztatás és a többi hasonló kényszerintézkedés, mint a házi őrizet, vagy a lakhelyelhagyási tilalom célja tehát a pártatlan igazságszolgáltatás garantálása. Olyan, az igazság kiderítésében nem lényegtelen szempontokat szolgál, mint hogy a gyanúsított

  • ott legyen a tárgyalásán;
  • ne tudja megfélemlíteni a tanúkat;
  • megsemmisíteni a bizonyítékokat.

Tehát nem előrehozott büntetés, még ha amúgy az előzetesben töltött idő be is számít a jogerős ítélettel kiszabott büntetésbe. Még akkor sem, ha maga Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is arról beszél, hogy "főleg akkor" nem ért egyet a házi őrizettel, "ha a súlyosbító körülmények, amelyek a sajtóban megjelentek, mint például a kokainfogyasztás, megfelelnek a valóságnak". Rogán nem először áll ki bátran olyasvalaki ellen, aki bizton számíthat a nép haragjára. 2013-ban a négy* emberéletet követelő közlekedési baleset okozásával gyanúsított Eva Rezesova házi őrizete miatt bírálta a bíróságot.

M. Richárdot nem az alapján kell előzetesbe dugni, hogy kokainozott-e, hanem hogy fennállnak-e az előzetes letartóztatásának különös feltételei. Nem tudom. Gondolom igen, mert a bíróság a házi őrizetét elrendelte, azt pedig akkor rendelheti el, ha fennállnak az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei, de az előzetes letartóztatás által elérni kívánt célok (lásd fentebb) ezzel az enyhébb, de a terhelt mozgási szabadságát erősen korlátozó intézkedéssel is elérhetők. 

Azt viszont a büntetés-végrehajtás saját statisztikáiból (.pdf, p. 9.) biztosan tudom, hogy 2015-ben 12991-en raboskodtak fegyházban, börtönben, fogházban, büntetőjogi elzárásban, közülük 4061-en voltak előzetes letartóztatásban. Vagyis a magyarországi fegyintézetek befogadóképességét meghaladó teljes magyarországi börtönpopuláció 31,3 százalékát az előzetesben levők teszik ki. Az ügyészség statisztikái (.pdf, p. 49.) és a Helsinki Bizottság kérésére kiadott adatai (.pdf, p. 26.)  alapján a magyar bíróságok 2009-2014 között még az ügyészség legsikertelenebb évében, 2014-ben is 90,9 százalékban adtak helyt az ügyészek előzetes letartóztatás elrendelésére tett indítványainak. Abban az évben az ügyészség 5319 esetben kezdeményezett előzetes letartóztatást, amit a bíróság 4836 esetben el is rendelt. A magyar adófizetők pénztárcáját is kímélő enyhébb, alternatív kényszerintézkedésekkel elenyésző arányban éltek. Lakhelyelhagyási tilalmat 120, házi őrizetet 114 esetben rendeltek csak el.

Ha innen nézem, még jogos is lehet a felháborodás M. Richárd házi őrizetén. A magyar bírósági gyakorlatban ez valóban szokatlan döntés volt. De ahogy egy ügyvéd ismerősöm találóan megfogalmazta, ez esetben, ha "összeszorított foggal, magunkban kicsit anyázva is, de azt kell mondjuk, hogy jó ítélet született", amihez némi cinizmussal még azt is hozzátette, hogy a házi őrizetben töltött időnek csak a harmadát számítják majd be a kiszabandó szabadságvesztésbe.

*Pontosítás: a cikk eredeti változatában két halálos áldozatot írtam Rezesovánál is, pedig a balesetnek négy halálos áldozata volt. Elnézést.

előzetes letartóztatás legfőbb ügyészség büntetés-végrehajtás statisztika magyar helsinki bizottság