Megbukott Gyárfás Tamás utóda az úszószövetségben

Januárban még a kormány is nyíltan kiállt mellette, szeptemberre már meg is bukott a Magyar Úszószövetség élén Bienerth Gusztáv. Alig fél évvel a megválasztása után rendkívüli közgyűlésen Bienerth bizalmi szavazást kért maga ellen, mindössze két támogató szavazatot kapott, 141-en a visszahívására szavaztak, tízen tartózkodtak.

Bienerth Seszták miniszterrel kezel a Komjádi Uszodában tartott sajtótájékoztatón januárban.Fotó: Mohai Balázs/MTI

Miután az örökös elnök, Gyárfás Tamás körül elfogyott a levegő, a kormány a turisztikai kormánybiztos, Bienerth Gusztávban látta a megoldást. A kormánynak papíron semmi köze egy sportszövetségi tisztújításához, Seszták Miklós fejlesztési miniszter az év elején mégis elég egyértelműen jelezte, kit látnának szívesen Gyárfás székében:

„Bár az úszószövetség vasárnapi közgyűlésén mi nem szavazhatunk, mégis minden egyes küldöttet arra biztatok, hogy tegye le a voksát Bienerth Gusztáv mellett”– mondta a kormány tagja egy Bienerth-tel közös sajtóeseményen. 

A közgyűlés megértette az elvárást, Bienerth lett az elnök, de egyebek között a sajátos, lekezelő vezetési stílusa miatt nem tudta elfogadtatni magát az úszókkal, ráadásul elmérte, hogy Gyárfás Tamás ugyan lemondott, de jelentős befolyása maradt. A vizes vébén vált teljesen súlytalanná Bienerth az itthon megbukó, de a nemzetközi szövetségben erős pozícióit megtartó Gyárfással szemben, aki a világbajnokságon mindenhol ott volt, ahol fontos ember jelent meg. Az a megalázó helyzet alakult ki, hogy a hazai rendezésű világbajnokságon Bienerth a magyar úszószövetség elnökeként egyetlen érmet sem tudott átadni. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Gyárfás így leckéztette őt. 

Bienerth úgy próbált új időszakot nyitni, hogy a Deloitte átvilágítására hivatkozva többször is utalt az előző vezetés gyanús gazdasági ügyeire, (például: „Kétségtelen, hogy az átalakításnál, a barterkorszak felszámolása közben nyilván ráléptem egy-két tyúkszemre.”), de ebből kénytelen volt kihátrálni, és Gyárfás érdemeit feltűnően dicsérő interjúban próbálta az utolsó pillanatban megmenteni pozícióját. Hiába. 

A szövetségben alig várták, hogy vége legyen a világbajnokságnak, és megpuccsolhassák az elnököt. Bienerth még megpróbálta elbagatellizálni a lázadást, de kénytelen volt rendkívüli közgyűlést összehívni az ellenőrző testület lemondása és elnökségi tagok távozása miatt. Ez volt ma. 

Olyan sokan távoztak, hogy a mai közgyűlésen már csak két elnökségi tag maradt, maga Bienerth és Sós Csaba, szakmai alelnök. Utóbbi is csak azért marad, hogy valaki vigye a boltot az új elnök megválasztásáig, Sós csak a szövetségi kapitányi pozíciót tartaná meg. 

A kialakult helyzetben Bienerth titkos bizalmi szavazást kért maga ellen, aztán bohócot csinált magából azzal, hogy nem akarta átadni a közgyűlés vezetését, még Darnyi Tamásba is belefojtotta a szót. Aztán amikor szinte mindenki tiltakozott ez ellen, végül kiengedte a kezéből a közgyűlés levezetését is. Előtte még elmondta, hogy gazdasági kupleráj volt Gyárfás idejében az úszó szövetség, de ő rendbetette a pénzügyeket. Ok, lehet, hogy követett el hibákat is, de kész tovább dolgozni.  

Bienerth titkos szavazást akart, a közgyűlés viszont ebben is ellene fordult, nyílt szavazás volt. Mindössze ketten támogatták az elnököt, 141-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.

Bienerth bukása után az alapszabály nem tette lehetővé az új elnök megválasztását, 15-30 napon belül lehet új vezető.

Voltak olyan hírek, hogy a vizes vébé pozítivumait szerénytelenül besöprő Fürjes Balázs szívesen lenne a szövetség elnöke, de aztán nem forszírozta ezt. Talán azért sem, mert a szövetségen belül egyértélműen jelezték, hogy nem akarnak újabb kívülről jött elnököt. Most úgy tűnik, hogy Wladár Sándor olimpiai bajnok úszó lehet a szövetség új vezetője.