Az október 1-re kiírt katalán függetlenségi népszavazást csütörtök este felfüggesztette a spanyol alkotmánybíróság. A referendumot kiíró rendeletet és a népszavazásról szóló törvényt a spanyol kormány támadta meg a bíróságon, ami néhány órával a beadvány megérkezése után döntött is annak eljárásba vételéről.
Carles Puigdemont katalán elnök szerdán késő este Barcelonában írta ki a népszavazást. Az eseményen részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a népszavazás kiírásáról szóló dokumentumot. A katalán kormány annak ellenére készült a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban minden erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított.
Szerdán éjszakába nyúló ülésén Barcelonában a katalán parlament – Madrid tiltakozása ellenére – megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásához kötötte Carles Puigdemont katalán elnök az október 1-jére tervezett referendum kiírását. A népszavazásról szóló törvény 34 cikkelybe foglalja azokat a szabályokat, amik a referendum megrendezéséhez szükségesek, és olyan részleteit határozza meg, mint például hogy kik voksolhatnak, vagy hogy milyen előírások vonatoznak a szavazóhelyiségek felállítására.
A 135 fős helyi törvényhozásban az autonóm régiót kormányzó, és a Spanyolországtól elszakadást támogató Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség és a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amit egyébként ők terjesztettek be a parlamentnek. A szavazásnál 3 ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják.
Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítvány nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani Katalóniában. „Ez az egyetlen politikai út, ami maradt nekünk” – mondta Arrimadas, aki ennek érdekében minden ellenzéki párttal felveszi a kapcsolatot.
„Rúgás a demokráciába” – így értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint politikai pályafutása alatt nem látott ennél nagyobb szégyent. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak. A spanyol politikus már a népszavazási törvény elfogadása előtt bejelentette: alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük már a jogszabálytervezet parlamenti eljárásba vétele is jogellenes, így azoknak a katalán parlamenti döntéseknek a megsemmisítését kérik, amik lehetővé tették a vita és a voksolás megtartását a referendumról, ami szerinte illegális. A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.