A környezetszennyezés elleni küzdelem jegyében Kína azt tervezi, hogy betiltja a robbanómotoros autók gyártását és értékesítését.

Hszin Kuo-pin ipari és információtechnológiai miniszterhelyettes a hét végén egy autóipari tanácskozáson jelentette be, hogy megkezdték a felméréséket, és az érintett hivatalokkal együttműködve határozzák meg a benzin- és dízelüzemű új autók gyártásának és értékesítésének kivezetését meghatározó menetrendet.

A miniszterhelyettes nem nevezett meg pontos dátumot, csak annyit mondott, hogy „a közeli jövőben életbe lépő intézkedések bizonyosan mély változásokat eredményeznek az ágazat fejlődésében”.

Kína ezzel a döntéssel csatlakozott olyan országokhoz, mint például Nagy-Britannia és Franciaország, amik szintén megtiltják a hagyományos üzemanyaggal működő járművek gyártását és eladását, hogy így csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és a légszennyezettséget. A két európai ország céldátuma 2040.

Kína a világ legnagyobb autópiaca. A pekingi kormány erősen támogatja az elektromos és hibrid autók (new energy vehicles, NEV) gyártását és értékesítését, mint a környezeti terhelés enyhítésének egyik lehetőségét.

Tavaly 28 millió új autót adtak el Kínában, 14 százalékkal többet mint az előző évben. Ezen belül az NEV-ek száma 507 ezer volt, 53 százalékkal nőtt éves szinten. A tisztán elektromos meghajtású autók száma 65,1 százalékkal 409 ezerre emelkedett. A kormány azt tervezi, hogy 2020-ig több mint 12 ezer töltőállomást építenek, hogy ki tudják szolgálni az elektromos és hibrid hajtású kocsik akkorra már nagyjából 5 milliós állományának az energiaigényét.

Csong Si, egy ágazati elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy Kína céldátuma korábbi lesz 2040-nél, mivel egy olyan országban könnyebb változásokat elérni, ahol az autóhasználat viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Ha 2040-nél későbbi időpontot választanának, azzal Kína azt kockáztatná, hogy lemarad a zöld fordulatban, ezt pedig a kormány el akarja kerülni.

Csiu Kaj-csün, egy másik elemző viszont úgy gondolja, hogy a hatalmas járműállomány miatt Kínának több időre lesz szüksége az átálláshoz. Elképzelhetőnek tartja, hogy különböző sebességű lesz a változtatás. A nagyvárosokban (például Pekingben és Sanghajban) legkorábban 2030-ban, a fejletlenebb régiókban viszont később kellene megkezdeni az átállást.

Kína azt vállalta, hogy az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben mért szintjét 60-65 százalékkal csökkenti 2030-ra, és a nem fosszilis eredetű energia teljes fogyasztáson belüli arányát 20 százalékra növeli. (MTI)