Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bemutatta az általa júliusban megvétózott, az Európai Bizottság által is kifogásolt bírósági törvények új tervezeteit, valamint az ehhez fűződő alkotmánymódosítási javaslatot.
A lengyel elnök júliusban aláírta a bíróságok szervezetéről szóló törvényt, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt - megvétózta.
A megvétózott javaslat alapján a legfelsőbb bíróság mostani bíráit azonnal menesztették volna, hacsak nem kapnak jóváhagyást az igazságügyi minisztertől. Akkor az igazságügyi reformot az Európai Unió testületei és (Magyarországon kívül) a többi visegrádi ország is elítélték, valamint tömegtüntetéseken tiltakoztak ellene.
A KRS-re vonatkozó új javaslata szerint az alsóház háromötödös többséggel választaná meg a KRS tagjait. Amennyiben a jelöltek bemutatását követő 3 hónapon belül a szejmben nem gyűlne össze a megfelelő arányú szavazat, maga az államfő nevezné ki a KRS-tagokat a jelöltek közül.
Mivel ezzel kapcsolatban felmerült, hogy alkotmányellenes, ezért Duda bemutatta az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot is, melyről még hétfőn konzultálna a parlamenti frakciók vezetőivel. (Reuters/MTI)
Where is your Áder János now?
Először fordult elő szerdán az EU történetében, hogy a biztosok egy tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről vitatkozzanak. Az ok: a lengyel kormány napokon belül átvenné a bíróságok irányítását.
A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság mostani akciója, amivel beleszólt a lengyel igazságügyi reformba, az európai szabályokkal és az európai alapértékekkel is ellentétes.
A teljes cseh igazságszolgáltatási vezetés, és a szlovák legfelsőbb bírósági elnök is kéri a varsói kormányt, hogy ne csinálják ezt.
A kormányfő televíziós beszéde alatt Varsóban, Krakkóban és több másik városban is utcára mentek az emberek EU-s zászlókat lengetve, „szabad bíróságokat” követelve.