Senki sem számolt azzal, hogy ekkora a félelem vidéken

POLITIKA
2017 szeptember 29., 14:00
comments 485

Nemcsak vonalas kormánypárti megszólalók vetették fel az őcsényi botrány után, hogy a Migration Aid nevű menekültsegítő szervezetnek az ellenérzések csillapítása végett talán érdemes lett volna felkészítenie a kiszemelt települések lakóit arra, hogy oda pár napra menekültek fognak érkezni. (Fontos, hogy egyik botrány helyszínére sem illegálisan Magyaroszágra érkezett menekülteket, hanem olyan embereket vittek volna el pihenni, akik már átestek a magyar hivatalok eljárásain és megkapták a menekültstátuszt és az ezzel járó tartózkodási engedélyt, vagyis teljesen törvényesen vannak az országban, ahol oda mehetnek és ott szállhatnak meg, ahol a kedvük tartja.)

Éppen ezért megkerestem a Migration Aid-et és megkérdeztem tőlük, hogy milyen előzetes terepmunkát végeztek a kiszemelt településeken, próbálták-e előre érzékenyíteni a helyieket a menekültek problémáira. (Az érzékenyítés hülyén hangzik, de szakkifejezés, nem én találtam ki.)

Siewert András, az MI igazgatósági tagja és egyik arca elmesélte, hogy a szintén hisztériába fulladt esztárgályhorváti esetben valóban nem készítették elő a terepet, sőt nem is terveztek ilyesmit:

Akkoriban még úgy voltunk vele, hogy nincs itt semmi látnivaló, sosem volt azzal probléma, ha egy kisbusznyi státuszos menekülttel mentünk jobbra-balra az országban és szerveztünk nekik mindenféle programot. Amivel nem számoltunk, hogy a szokásos önkéntestoborzó felhívásunkat a Magyar Idők érdekesnek találja, és kerített ebből egy cikket. Ezt aztán átvette további csavarokkal a Pesti Srácok, a Kurucinfo stb., a lényeg az, hogy másnapra riadt keszthelyiek tucatjainak hívására ébredtünk: tényleg megkezdődik a Soros-terv részeként több ezer migráns betelepítése Keszthelyre? 

Innentől kényszerhelyzetben voltunk és defenzívából próbáltuk megmagyarázni az embereknek, hogy miről van szó. A legtöbb vádnak az volt a felhangja, hogy titokban próbáltuk megszervezni. Holott nem, csak nem vertük nagy dobra, mert normális dolognak tartottuk, hogy magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező emberek szabadon mozoghatnak az országban.

A néhány ember rövid nyaralását fogadó gyűlölethullám után szerencsére kiderült, hogy nem mindenki abstart gyűlölködő, hiszen a menekültsegítők több alternatív ajánlatot is kaptak más települések vendéglátóhelyeitől:

Aztán szeptember elején a Magyar Nemzet megszerezte a település és a tulajdonos nevét, addig mindenki csak annyit tudott, hogy „Keszthely közelében" és jött az újabb balhé. Időközben viszont kaptunk csomó új szállás-ajánlatot és elkezdtük ezeket a szokásos módon feldolgozni. Az őcsényi panzió tulajdonosa szeptember 4-én fordult hozzánk azzal, hogy ingyenesen a rendelkezésünkre bocsátana szálláshelyeket, ha igénybe tudjuk venni.

A korábbi tapasztalatok alapján a civil aktivisták Őcsényben már úgy döntöttek, hogy előre bevonják a helyieket. Csakhogy a mire ők egyáltalán eljutottak volna a faluba, az egész dolog egy ott - az ő tudtukkal - forgató tévéstáb miatt kitudódott. Érdekes elem, hogy a Migration Aid nem sokat adott a liberális véleménybuborékra, és a kormány menekültellenes gyűlöletkampányának hirdetéseit lelkesen futtató, Hit Gyülekezete-tulajdonú ATV stábját vonta be az akcióba:

Szeptember 15-én mentünk le megnézni a helyszínt és személyesen egyeztetni a tulajdonossal, ez volt az első találkozó. Úgy gondoltuk, azért, hogy most ne vádolhassanak bennünket azzal, hogy a helyiek háta möfött szervezünk bármit is, teljes transzparenciával akartuk végigvinni a folyamatot, már az első kapcsolatfelvételtől. Beszéltünk erről a tulajjal. Először nem akarta, mondtuk oké, aztán másnap felhívott, hogy megértette az érveinket, próbáljuk meg. Az ATV stábja vevő volt a dologra, mondták, hogy akkor ők végigkövetik a folyamatot. Mi még úton voltunk Őcsény felé, amikor a stáb már a faluban volt és vágóképeket készített, belefutottak a polgármesterbe, aki készségesen adott nekik egy interjút. A szándékról ő így szerzett tudomást, mielőtt mi egyáltalán láttuk volna a helyszínt vagy bármit megbeszéltünk volna.

Innentől veszett fejsze nyele volt a higgadt előzetes érzékenyítés. A Migration Aid vaalamiért úgy érezte, hogy érdemben csak akkot tud kommunikálni az őcsényiekkel, ha már tudja, hogy hány embert vinnének oda és mikor, amihez nekik hetekre lett volna szükségük, de mivel a téma már a tévékben pörgött, az őcsényiek természetesen már tudtak az egészről:

Megtörtént a helyszíni terepszemlénk. Nem beszéltünk még meg konkrétumot (hogy mikor, hány embert hoznánk), hiszen ezt nekünk is meg kell szerveznünk. Úgy váltunk el a panzió tulajdonosától, hogy majd beszélünk a továbbiakról. Aztán lement az a-tv-n az első őcsényi anyag a Sváby műsorában. 1-2 napig semmi, aztán hívott a tulaj, hogy a faluban botrány készülődik. Mi még mindig nem tartottunk ott, hogy bármi konkrétumot meg tudtunk volna szervezni, eleve azt jeleztük, hogy ehhez nekünk kell 2-3 hét.

Így jutottunk el a témában összehívott falugyűlésig, amin Siewert András személyesen is megjelent és beszélt a helyiekkel, de ekkor már késő volt az értelmes párbeszédhez:

Aztán múlt hét csütörtökön hívott megint a Fenyvesi Zoli, hogy bedobtak a postaládájába egy meghívót, falugyűlés lesz a témában. Pénteken írtam sms-t a polginak, hogy ha gondolja, szívesen elmegyek és válaszolok a kérdésekre, felvetésekre. Nem válaszolt. Ettől függetlenül elmentünk és 1,5 órán át próbáltam magyarázni az embereknek, mi ez az egész, egyáltalán miről szól ma a magyar menekültpolitika.

Eszerint a gyakorlatban egyáltalán nem érzékenyítettek végül? Hát a helyszínen így nem, csak online:

A weboldalunkon, a FB-oldalunkon folyamatosan publikálunk „véleményformálónak“ szánt anyagokat, de hogy ekkora a félelem vidéken, ezzel szerintem nem csak mi, hanem senki sem számolt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.