• Kedd este - hivatalosan - közös megegyezéssel távozott posztjáról Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
• Megszűnik a megbízatása sportigazgatóként is.
• Csányi Sándor MLSZ-elnök utolsó pillanatig kitartott a kapitány mellett.
• Storck vesztét nem kizárólag a romló eredmények okozták, hanem az, hogy elvesztette tekintélyét és irányítását a csapat felett.
• Végleges utódjáról valószínűleg a két novemberi barátságos meccs után döntenek.

A magyar válogatott novemberben Luxemburg ellen idegenben és Costa Rica ellen idehaza játszik barátságos mérkőzést, ezeken a találkozókon várhatóan ideiglenes tréner küldi pályára a csapatot. Az elmúlt napokban több forrás is arról beszélt, hogy Storck biztosan távozik, ennek ellenére az ülésen állítólag utolsó percig nyílt vita zajlott a folytatásról. 

A német vezetőedző távozása június 9-e, a válogatott Andorra elleni történelmi veresége óta napirenden volt, de akkor a Csányi Sándor vezette szövetség még kiállt mellette. A döntés nem csak a sikeres tavalyi Eb-részvétel miatt nem volt egyértelmű, hanem mert Storck már kinevezése előtt dolgozott a szövetségben, és a szakmai munka jelentős részben az ő elképzeléseire épült. Dárdai Pál kapitánysága idején sportigazgató, később az U20-as válogatott edzője volt.

Storck nem a korábbi jelentős eredményei miatt lett magyar kapitány - felnőtt csapatot csak Kazahsztánban irányított, az Almatyt és a szerény képességű válogatottat -, a Berlinbe visszarendelt Dárdai javasolta maga helyett. 2015 júliusa óta vezette a magyarokat: irányítása alatt összesen 25 meccset játszott a csapat, ebből 8-at nyert meg, 7-et adott döntetlenre, 10-et elveszített. Tétmeccseken valamivel jobb, 6-7-6-os statisztikát hozott.

Storck a magyar futball elmúlt harminc évének legnagyobb sikerét érte el, amikor kivezette a csapatot a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra, ahol veretlenül jutott tovább csoportjából. Paradox módon a nagy siker vezetett bukásához is: a tavaly ősszel indult világbajnoki selejtezősorozatra nem tudott újra felpörögni a válogatott, amely már nyitómeccsén nagy csalódást okozva csak 0-0-ás döntetlenre volt képes a Feröer-szigeteken. 

A Svájc elleni szerencsétlen (2-3) és a Svédország elleni - igaz barátságos - sima (0-2) hazai bukta, majd az andorrai égés (0-1) után a csoportküzdelmek közepére eldőlt, hogy nincs esély a csoport első két helyén végezni. A válogatott egyedül Lettország ellen tudta hozni a kötelező hat pontot, az utolsó két körben még harmadik helye is veszélybe került a feröeriekkel szemben.

Nem az andorrai bukta volt a döntő, hanem hogy szétesett a csapat

Az MLSZ elnökségi tagjai Csányi Sándor, Berzi Sándor, Bánki Erik, Dankó Béla, Nyilasi Tibor, Balogh Gabriella, Török Gábor, Anthony Radev és Garancsi István. Rajtuk kívül befolyása van még a döntésre Vági Márton főtitkárnak. Ez egy elég fejnehéz szervezet, ahol ugyan érdemi vita zajlik, az ilyen kardinális kérdésben mégis mindig az elnök szava dönt. Csányi nyáron ragaszkodott ahhoz, hogy Storck folytathassa, valóban kisiklásként értékelte az andorrai zakót. Sokat elárul a szervezet működéséről, hogy hiába vállalták fel az elnökségben többen ellenvéleményüket, és voltak többségben a kritikus hangok, végül egyetlen ellenszavazat született csak Storckkal (azaz Csányival) szemben. Az elnök a döntés után nyilvánosan is kiállt a kapitány mellett a köztévében.  

A fő érv az volt a kapitánnyal szemben, hogy elvesztette tekintélyét a csapat kulcsjátékosainak szemében, nyáron már Bánki Erik, Nyilasi Tibor, Garancsi István és Török Gábor is állítólag a menesztését szorgalmazta. Storck maga is megerősített olyan eseteket, amikor rutinos játékosok nem engedelmeskedtek a szakvezetőnek. Elsősorban fegyelmi, kevésbé szakmai nézeteltérések adódtak, szövetségi források szerint a "csapat rendesen edzett, de egyre hülyébbnek nézték az edzőt." 

Többen a rutinosabb játékosok közül nehezen tűrték, hogy a tavalyi nyár sikerek dacára a kapitány tartotta magát a szigorú szabályokhoz, így például edzőtáborozás során nem engedte a minimális alkoholizálást sem. Egy alkalommal előfordult az is, hogy Kádár Tamás nem volt hajlandó felvenni a válogatott egyenruháját. De Csányi bízott Storckban, az elnökség pedig felsorakozott mögötte. A kapitány a krízis után nyilvánosan is azzal "fenyegetőzött", hogy egy-két tapasztaltabb játékost mellőzni fog, de végül a nagy nevek maradtak, és a behívott fiatalokat (Tóth Bence, Nagy Dominik, Balogh Norbert), illetve Gyurcsó Ádám felejtette el. Jegelte a tényleg hajmeresztő hibákra képes Lang Ádámot is, de neki megbocsátott, pedig alig játszik a francia csapatában. 

Egy válogatott mellett dolgozó beszélgetőtárs szerint a fő probléma az volt, hogy Storckból hiányzott a karakter. A konfliktuskerülés az EB-selejtezők lendülete során kifejezetten előnyére vált a csapatnak, ám amikor krízishelyzet állt elő, nagyon hiányzott, hogy asztalra csapjon. Erre rakódtak rá a szakmai bizonytalankodások: a  fiatalítási szándék belejátszott az andorrai zakóba is, később már az eredménykényszer miatt nem mert kísérletezni. Érthetetlen módon nem favorizálta például se a lengyel (Nemanja Nikolics), se a horvát bajnokság (Futács Márkó) legjobb gólvágóit.  

Csányi utolsó pillanatig védte Storckot, mert meg akarja törni a magyar edzők uralmát 

Az elnök azért is bízott Storckban, mert egyik fő ambíciója az MLSZ élén, hogy megtörje a magyar futballban évtizedek óta uralkodó edzők hegemóniáját. Csányi környezetében többen az elmaradott edzői normákat okolják a futballkultúra elsorvadása miatt, de jelentős ellenállásba ütköztek: az "ismert" magyar edzők folyamatosan faragták Storckot a nyilvánosságban. Többek közt Egervári Sándor és Bognár György is támadta, nekiment a Puskás Akadémia is, amikor kifogásolta, hogy légiósok játszanak a fiatal tehetségek (köztük Kocsis Gergő) helyett. Csányinak kellett megvédenie a mestert. 

Storck a magyar foci íratlan szabályai szerint próbált érvényesülni az ellenséges közegben; kiismerte majd felvette a provinciális magyar futballtársadalom szokásait. Egyre szánalmasabban parolázott Orbán Viktorral a felcsúti és fehérvári VIP-szektorokban. Egyszer állítólag előfordult az is, hogy nem találta helyén a miniszterelnököt, úgyhogy már meccs előtt hazament. Ahogy néhány napja írtuk, elnyelte a magyar futball mocsara. 

Nem vette ki jól magát, amikor utolsó pillanatban lemondta interjúját az andorrai meccs után, így a közmédia riportere egy üres széknek tette fel a sokakat foglalkoztató kérdéseket. Amikor szeptemberben megkönnyebbülésre legyőztük a letteket, Storck már arról beszélt, hogy "jó úton" jár a csapat. Talán maga is elhitte, hogy a sorozat végén maradhat helyén, amikor a portugálok elleni hazai 0-1 után nem szedte szét a közvélemény. Svájcban aztán akkora verést kapott a válogatott, amit a szurkolók már nem bocsátottak meg. Ekkor már össze-vissza nyilatkozott.  

Az elnök utolsó pillanatig védte a nyilvánosságban a megingásokat, Svájc után viszont már az ő tekintélye is kockán forgott. A sorozat olyan rossz hangulatban ért véget, hogy a helyzet menthetetlenné vált. A Feröer elleni kínkeserves 1-0 után "Kurva gyenge, kurva gyenge" rigmusra vonult öltözőbe a csapat. 

Azzal, hogy a válogatottnak két barátságos meccse is le van kötve a következő hetekben (november 10: Luxemburg-Magyarország, november 14: Magyarország-Costa Rica), a döntés, amit kedd este jelentettek be hivatalosan, sürgetővé vált. Végleges utódot egyelőre nem válaszottak. 

A sajtóban felmerült idáig a Dunaszerdahelyet vezető olasz, a Honvéddal bajnoki címet szerző Marco Rossi, a Bundesligában vitézkedő Leipzig másodedzőjeként dolgozó egykori válogatott Lőw Zsolt és a válogatott mellett korábban pályaedzőként, most a Sturm Graznál másodedző Szabics Imre neve is.