„Rengeteg az olyan lassító tényező, amely a Monarchia idején még nem állt fenn”

közlekedés
2017 október 19., 14:55

A Figyelőnek adott interjút Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója, aki a hosszú menetidőkről is beszélt a lapnak. Nyár közepén írtunk arról, hogy milyen abszurd teljesítményt nyújt a magyar vasúttársaság bizonyos vonalakon, így például

  • Debrecenbe öt perccel lassabban lehet eljutni ma vonaton, mint 1991-ben,
  • Miskolcra 10 perccel lassabban visz le az intercity mint anno a Tokaj-expressz,
  • és Pécsre negyed órával lassabban lehet lejutni, a Mecsek-expressznek elég volt 160 perc, a mai IC-knek 175 kell.

A Figyelő kérdése nem pont a ~25 évvel ezelőtti állapotokra vonatkozik.

A menetidő néhány vonalon viszont még mindig ugyanannyi, mint a Monarchia idején. Ez minek köszönhető?

Ez a megállapítás így meglehetősen csalóka. Hiszen ha összehasonlítjuk, hogy hány állomás volt két város között bő száz éve és most, akkor óriási eltéréseket látunk. Ahogy a vonatok közlekednek a főváros felé, a népesebb agglomerációs településeke miatt egyre sűrűbben kell megállniuk, Ráadásul mivel az utasforgalom is nőtt, a fel- és leszállások is több időt vesznek igénybe. Arról nem is beszélve, hogy napjainkban már napi 2900 vonatot közlekedtetünk: ha pedig két járat találkozik egy szakszóval vonatkereszteztetésnél, akkor meg is kell várniuk egymást. Tehát rengeteg az olyan "lassító" tényező, amely a Monarchia idején még nem állt fenn.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.