Közös nyilatkozatot tett közzé a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának huszonegy professzora, melyben azt írják, látva az elmúlt évek eseményeit és tendenciáit, aggódnak az egyetemük jövője miatt. 

A Debreceni Egyetem legutóbb a Putyinnak odaítélt díszpolgári kitüntetés után került be a hírekbe, amikor több tanszék is tiltakozott a kinevezés ellen, mire Szilvássy rektor szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán embereknek nevezte a tiltakozókat, majd többeket be is hívatott magához. 

„Sokáig úgy gondoltuk, hogy a mi nagy múltú intézményünknél lényeges kérdésekben - például rektorválasztáskor - nem születhet az egyetemi polgárok jelentős többségének akaratával ellentétes döntés. Négy évvel ezelőtt mégis az a pályázó lett a rektor, akit az akkori szenátusnak csupán egyharmada támogatott és saját intézménye, illetve az egyetem legnagyobb nemzetközi elismertségű karai elutasítottak. A miniszter ezt figyelmen kívül hagyó, érthetetlen és nem indokolt döntése után a következő ciklusra értelemszerűen már nem is akadt kihívója a politika által kijelölt rektornak.”

– írják a professzorok arról, hogyan zajlott a jelenlegi rektor, Szilvássy Zoltán megválasztása az egyetem élére. Úgy látják, ezzel indult el egy vezetési irányvonal, ami az egyetemen szenátusán keresztül látszólag betartja a demokratikus döntéshozatal szabályait, a valóságban azonban nem képviseli az egyetem polgárainak nézeteit. 

Említik azt is, hogy az elmúlt években több olyan fejlesztés is történt az egyetemen, melyek miatt értékelni lehet a vezetőség erőfeszítéseit, ugyanakkor kevésbé büszkék és lelkesek arra, hogy olyan képzések, fejlesztési területek kerültek előtérbe és kaptak országos visszhangot, amelyek a rektori vezetés jól behatárolt köréhez erősen kötődtek. 

„Széles körben azt érzékeljük, hogy a szűkebb egyetemi vezetés és a funkcióját vesztett szenátus elszakadt az egyetemi közösség véleményétől, akaratától. Szimbolikus eset volt Mocsai Lajos kitüntetése, akit megfelelő tudományos teljesítmény híján az illetékes kari és egyetemi tudományos testületek nem kívántak díszdoktorrá kinevezni, a szenátus a szabályok „kreatív alkalmazásával” mégis odaítélte a tudományos elismerést, annak értékét örökre devalválva ezzel. Hasonló üzenetet hordoz Putyin elnök úr díszpolgárrá avatása. Az orosz elnök munkásságát, érdemeit nem kívánjuk megítélni, az azonban egészen nyilvánvaló, hogy az egyetemi polgárok nagy többsége nem támogatja a cím odaítélését. A szenátusi támogatás egészen távol áll a magánbeszélgetéseken kirajzolódó véleményektől.”

– írják az egyetem oktatói, akik szerint a fortélyos félelem igazgatásának korszakát idézik azok a sokuk által ismert történetek, amikor egyes kollégáikra nyomást próbáltak meg gyakorolni, hogy ne próbáljanak meg egyéni véleményt megfogalmazni. 

„Aggodalmunkat tovább fokozta, hogy amikor néhány tanszék kifejezte elhatárolódását a szenátusi döntéstől, akkor a rektor bántó stílusban, politikai hecckampány megszervezésével vádolta meg nyilvánosan kollégáinkat. Mára odáig jutottunk, hogy a tanszéki/intézeti/kari vezetők, féltve a rájuk bízott egységek sorsát, nem mernek kiállni igazuk mellett, még ha tudják is, hogy a kollégáik, diákjaik ezt várják el tőlük. Nyilatkozatunk azért született, hogy kifejezzük aggodalmunkat az elmúlt években tapasztalt, az egyetemünk szellemiségének hanyatlásához és jó hírnevének lejáratásához vezető jelenségek miatt, és hogy kiálljunk azon egyetemi polgárok mellett, akik nyilvánosan is fel merik vállalni véleményeiket, gondolataikat.”

– zárják a közleményt, amit Bányai István, Bazsa György, Beke Dezső, Brücher Ernő, Csorba Péter, Daróczy Zoltán, Fábián István, Farkas Etelka, Gáspár Attila, Gát György, Kónya József, Kövér Katalin, Lente Gábor, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy Noémi, Páles Zsolt, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Trócsányi Zoltán és Várnagy Katalin írt alá. 

Az aláírók valamennyien az MTA doktorai, négyen akadémikusok, és a közlemény mellé létrehoztak egy Facebook-oldalt is.