Katar blokádja nem arról szól, hogy a kis arab monarchia terroristákat támogat, hanem arról, hogy Szaúd-Arábia mekkora úr a térségben
2017 augusztus 20., 15:36
Családi leszámolás? Irán ellen készülő nagy háború?
Aranykalitkává vált a Közel-Kelet egyik luxusszállója, a rijádi Ritz-Carlton: ennek lakosztályaiba zárták Szaúd-Arábia számos előkelőségét, köztük a trónörökös 11 unokatestvérét, minisztereket, és fegyveres testületek főnökeit is.
A 32 éves Mohamed bin Szalman herceg zárta be őket, például a nemzeti gárda eddigi vezetőjét, vagy éppen azt az unokatestvérét, aki a Citibank, a Twitter és az Apple nagyrészvényese is, a Kingdom Holding nevű befektetési alapon keresztül.
Kapkodja a fejét a világ, hogy mi történik az olajdollárokban úszó királyságban, ahol a világ leggazdagabb családja, a Szaúd família korlátlan hatalommal uralkodik, ahol az iszlám egyik legszigorúbb, középkori viszonyokat konzerváló irányzata az államvallás, és ahol Mekka is van, amit minden muzulmánnak legalább egyszer az életben látni kellene.
A térség szakértői a világsajtóban két fontos irányt neveznek meg a belső leszámolás lehetséges okaként, és a kettő valószínűleg egyszerre érvényes:
- Az ifjú és agresszív Mohamed herceg véget akart vetni a népes Szaúd család belső hatalommegosztásának, és modernizációs terveit teljhatalmú uralkodóként akarja végigvinni. Eszerint olyasmit látunk, mint amikor a török szultánok hatalomra kerülésükkor a középkorban lemészárolták a testvéreiket, csak egyelőre szelídebben csinálja. Vagyis egyszerűen megtisztítja a terepet maga körül.
- A másik elmélet inkább azt emeli ki, hogy Szaúd-Arábia háborúra készül Iránnal, és a felkészüléshez rendet kellett vágni a családban.
Vége a nagy családi kupaktanácsoknak?
A királyságot hathatós nyugati segítséggel 1932-ben alapította Ibn Szaúd király, és 1953-as halála óta mindig valamelyik fia ül a trónon. Általában a legidősebb testvér vette át az uralkodást. Ez a rendszer mostanra fulladt ki, hiszen nincsen már szóba jöhető testvér életben.
A jelenleg 81 éves király az első, aki nem valamelyik testvérét, hanem az egyik unokaöccsét nevezte ki koronaherceggé (vagyis a trónörökössé), majd idén lecserélte őt az egyik saját fiára, a mostani történet főszereplőjére, Mohamed bin Szalmanra.
Nem hivatalos szivárogtatások szerint azért, mert az unokaöcs egy merényletben megsérült, és lábadozás közben rászokott a fájdalomcsillapítókra, és évek óta be van tépve. A magyarázatot kicsit árnyalja, hogy a német titkosszolgálat egy jelentése már a mostani király trónra lépésekor arról szólt, hogy az új uralkodó szakítani akar a testvérek (és azok leszármazottai) közötti öröklési renddel, és az egyik fiának akarja továbbadni a trónját.
A Szaúd család vezetőiből álló királyi tanács nagy többséggel megszavazta az egyenes ági öröklést idén nyáron, azonban a 34 fős testületben állítólag volt 3 ellenszavazat. Az egyik ellenkező al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz al-Szaúd volt, aki a már említett Kingdom Holdingot vezette mostanáig, és aki a nyugati sajtóban a legtöbbet szerepelt az uralkodói családból. Ő is a Ritz vendégszeretét kénytelen élvezni szombat éjjel óta.
Egészen mostanáig az igen népes, eleve több mint száz herceget számláló családban az egyes nagy klánok – a néhai királyok leszármazottai – felosztották a hatalmat maguk között. Ennek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a három nagy szaúdi fegyveres testületet (hadsereg, nemzeti gárda, rendőrség) a család három ágának képviselője vezette. Vasárnap virradóra ennek is vége lett: a mostani koronaherceg átvette egyszerre mind a három testület irányítását.
Mohamed bin Szalman ambíciói túlmutatnak a család néhány befolyásos tagjának elzárásán.
Ő hirdette meg azt a 2030-ig szóló tervet, amivel a teljesen olajra épülő gazdaságot át akarja alakítani, új befektetési lehetőségeket keresve a szaúdi tőkének szerte a világban. Ő forszírozza a szaúdi állami olajcég, az Aramco tőzsdére vitelét is, és a közelmúltban meghirdette, hogy egy a mostaninál nyitottabb, toleránsabb iszlámot akar az ultrakonzervatív királyságban látni. Ennek jegyében tavaly óta nincs letartóztatási joga az erkölcsrendészetnek, és jövőre állítólag nők is kaphatnak jogosítványt. A nyilvános lefejezések és korbácsolások felfüggesztéséről azért nincs szó.
A most hétvégi letartóztatásokat alaposan előkészítették: az elmúlt hetekben a szaúdi közélet számos ismert alakját szintén őrizetbe vették, elsősorban olyanokat, akik egyházi vonalon kérdőjelezhették volna meg a koronaherceg törekvéseit. A szaúdi ügyekben otthonosan mozgó elemzők arra számítanak, hogy Mohamed bin Szaúd még az idén, de legkésőbb jövő év elején átveszi az uralkodást idős apjától, és 1953 óta először megint egyetlen kézben összpontosul minden hatalom az országban. Persze csak akkor, ha a mostani tisztogatásból sikeresen jön ki, és a család valamelyik félreállított ága nem gyilkolja meg addig.
Háborús hangulat
Az ifjú trónörökös egyik leglátványosabb törekvése, hogy nekimenjen Iránnak. Mindkét ország arra törekszik, hogy az iszlám világ legfontosabb hatalma legyen. Tovább mélyíti viszályukat, hogy Szaúd-Arábia hivatalosan az iszlám szunnita ágát követi, Iránt viszont síita.
Szaúd-Arábia sokáig az USA feltétlen szövetségesének számított, és ebben nyilván benne volt az is, hogy Irán az USA egyik legnagyobb ellensége volt.
Irán nagyon erőre kapott az utóbbi években, és jelentősen kiterjesztette a befolyását a Közel-Keleten:
- Irakban Szaddám Huszein megbuktatása óta nagyon megnőtt a befolyásuk, lényegében saját, közvetlenül Teheránból irányított hadseregük is van az országon belül. Ez azért is alakulhatott így, mert Szaddám elnyomta az iraki síita többséget, és a szunnita kisebbségre támaszkodott, ám bukása óta a síiták vették át a hatalmat.
- Orosz segítséggel sikerült megmenteniük a bukástól a szíriai diktátort, Aszad elnököt, aki szintén egy síita irányzat képviselője. A szíriai polgárháborúba az irániak többek között libanoni hadseregüket, a Hezbollahot vetették be.
- Irán támogatja a jemeni síita felkelőket is, akikkel szemben a szaúdi légierő szabályos háborút vív.
Irán helyzetét tovább erősítette, hogy az Obama-kormánnyal megkötötték az atomalkut. Ez utat nyitott a kereskedelmi szankciók feloldására, ami többek között a hatalmas iráni gázmezők megnyitását, és így rengeteg pénzt ígért. Az alku értelmében Irán lemondott arról, hogy atombombát állítson elő.
Szalmán herceg 2015-ben lépett be a politikába (rögtön hadügyminiszterként) és azóta elkötelezetten küzd Irán ellen. Ő sürgette, hogy a szaúdi hadsereg avatkozzon be a jemeni polgárháborúba, és ő kezdeményezte azt is, hogy szövetségeseikkel (Egyiptom, Emírségek, Bahrein) vessék blokád alá Katart. Katarral az a baja, hogy az irániakkal együtt készült kitermelni a tenger alatt lévő gázmezőket.
A mostani szaúdi vezetés annyira utálja Iránt, hogy még az izraeli kormánnyal is elkezdtek barátkozni.
Az utóbbi napok fejleményei arra utalnak, hogy Mohamed bin Szalman nem véletlenül most jutott odáig, hogy eltakarítja az útból a riválisait, ugyanis az iráni konfliktus hamarosan újabb fázisba léphet. Két fontos fejlemény is erre utal:
- Egyrészt úgy tűnik, hogy már az USA is beletörődött abba, hogy Iránnak (és Oroszországnak) sikerült hatalmon tartaniuk Aszad elnököt Szíriában, miközben a részben szaúdiak által pénzelt szunnita felkelésből alig maradt valami. Ez bosszút követel.
- Másrészt az Iszlám Állam, lényegében összeomlott, a múlt hét végére az összes jelentős települését elvesztette Szíriában és Irakban is. Az Iszlám Állam Iránnak és Szaúd-Arábiának is ellensége volt, de most a felszabadított energiákat egymás ellen fordíthatja a két közel-keleti hatalom.
A szaúdiaknak ebben a küzdelemben nagyon fontos az amerikai szövetség. A Trump-kormány arra készül, hogy felmondja Obama atomalkuját Iránnal. Az Iszlám Állam ellen az USA légiereje, és az Iránból pénzelt iraki síita milíciák egy oldalon harcoltak. Most, hogy ennek a kényszerszövetségnek vége van, Washington várhatóan újra ellenségként kezeli majd Iránt, amely közben az oroszokkal épít ki stratégiai szövetséget.
Szaúdi ügyekben Donald Trump veje, Jared Kushner lett az amerikai kormány összekötője. Kushner a múlt héten, Mohamed herceg nagy tisztogatási akciója előtt néhány nappal Rijádba látogatott, és minden bizonnyal megegyezett a trónörökössel a folytatásról. A családi diplomáciát tovább erősíti, hogy a szaúdi követ Washingtonban Mohamed egyik testvére.
Hogy az Irán elleni fellépés és a koronaherceg hatalomátvétele összefügghet, arra más jelek is utalnak.
Szombaton Rijádban, tehát Szaúd-Arábia fővárosában bejelentette a libanoni miniszterelnök, hogy lemond, mert meg akarják ölni. Egyértelműen arra utalt, hogy az Irán által irányított és pénzelt Hezbollahtól fél, aminek politikai szervezete egyébként benne van nagykoalíciós kormányában. A lemondott kormányfő a libanoni szunnita arabok vezetője volt, és mint ilyen, a szaúdiak pénzétől függött leginkább.
Libanonban hosszú polgárháború után sajátos alkuk mentén alakul a politika. A mostanáig működő nagykoalíciót elsősorban Obama atomalkuja tartotta életben: a szaúdiak támogatta szunniták és az Iránból pénzelt síiták elviselték valahogy egymást, mert Amerika nagyon erőltette ezt.
A Trump-kormány fordulatával, és a szíriai fejleményekkel párhuzamosan a helyzet átalakult. A szaúdiak kiszedték most az emberüket a hatalomból, amivel izraeli értékelések szerint egy Hezbollah elleni polgárháborút készítenek elő, hogy a szír fiaskóért Libanonban álljanak bosszút Iránon. Egyes feltételezések szerint ebben partner lehet az izraeli hadsereg is, amelynek a Hezbollah szintén az ellensége.
Néhány órán belül az alábbiak történtek Rijádban szombaton:
- Délután lemondott Szaad Hariri libanoni miniszterelnök.
- Kora este a jemeni felkelők rakétát lőttek ki a rijádi repülőtérre, amit a szaúdi légvédelem idejében leszedett a sivatag felett. A jemeni polgárháború kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy ilyen komoly és távoli szaúdi célpontot fenyegessenek az iráni támogatást élvező jemeni felkelők.
- Éjfél előtt bejelentették, hogy korrupció vádjával elzárták a királyi család 11 tagját, és még legalább 30 előkelőséget.
Vagyis az Iránnal éleződő konfliktus valószínűleg nem független a belpolitikai fejleményektől. Egyes magyarázatok szerint a királyi családban és az üzleti elitben sokan ellenzik a feszültség élezését, a jemeni háború költségeit többen nyíltan is kritizálták az utóbbi hónapokban, és ezért csapott le rájuk pont most Mohamed.
Hogy Mohamed bin Szalman képes lesz-e maga alá gyűrni a családját, a dúsgazdag üzletembereket és a vahabita főpapokat is, és végig tudja-e vinni az ország nyugatos nyitását, szövetségben Izraellel és Trumppal, az a közeljövő egyik legfontosabb kérdése a Közel-Keleten. Ennél már csak az fontosabb kérdés, hogy a szaúdi – iráni vetélkedésből lesz-e újabb háború, és ha igen, akkor az hol fog kitörni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.