Update:  A cikk eredeti címébe egy komolyabb hiba csúszott, ugyanis szemben azzal, amit elsőre állítottunk ott, a világ leggazdagabb egyszázaléka a világ vagyonának felét birtokolja. A hibáért elnézést kérünk.

Kedden jelent meg a svájci Credit Suisse tanulmánya, ami azt vizsgálta, hogyan áll a világ leggazdagabb embereinek vagyona a világ többi emberének megtakarításához képest. És azt találták, hogy a Föld lakosságának leggazdagabb 1 százaléka pont akkora vagyonnal rendelkezik, mint a legszegényebb 50 százalék, azaz 3,8 milliárd ember. 

A jelentés szerint a leggazdagabbak vagyona az elmúlt években jelentősen megnőtt: míg 2008-ban még csak az összvagyon 42,5 százalékát birtokolták, 2017-re ez 50,1 százalék lett.

Az évente megjelenő jelentés kitér arra is, hogy a leggazdagabb 1 százalék részesedése a válság óta folyamatosan nőtt, 2013-ban visszatért a 2000-es szintre, azóta pedig új csúcsot ért el. 

A leggazdagabbak közötti tőkefelhalmozás eredményeként 2,3 millió új dollármilliomos született az elmúlt évben, ma már 36 millióan vannak. A Credit Suisse szerint a válság után lehetett egy kis megtorpanást tapasztalni az új milliomosok megjelenésének ütemében, de aztán hamar felgyorsultak a folyamatok. 

A 3,5 milliárd legszegényebb ember összesen az összvagyon 2,7 százalékát birtokolja. A jelentés szerint többségük fejlődő országokban él, Afrika országaiban és Indiában például a felnőtt lakosság 90 százalékának nincs tízezer dollárnyi vagyona sem. 

Ugyan a milliomosok száma is gyorsan növekedett, a nagyon gazdag dollármilliomosok száma még gyorsabban: a minimum 50 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma ötszörösére nőtt 2000 óta. A legtöbben még mindig az Egyesült Államokban élnek, de látványos a kínai felzárkózás is ezen a téren. 

A jelentés szerint ezeknek a folyamatoknak nagy vesztesei azok a fiatalok, akik már nem számíthatnak arra, hogy olyan gazdagok legyenek, mint szüleik voltak. A nyugati társadalmakban élő fiatalokat egyszerre sújtja a munkanélküliség, a szigorúbb jelzálog-szabályok, a növekvő egyenlőtlenség és hosszabb távon a csökkenő nyugdíjak. (Guardian)