A kormány beterjesztett egy energetikai ügyekre vonatkozó salátatörvényt, vagyis egy halom törvény egyidejű módosítását, amelyekről egyetlen szavazással kell majd a parlamentnek döntenie. Köztük van a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásának módosítása. Pont ezt a részt 2015-ben már átszabták egyszer, most az akkori eljárásrendet módosítják megint.

2015-ben, amikor már megszületett a döntés a paksi bővítésről, hoztak egy olyan szabályt, hogy új atomerőművi blokk létesítésekor az engedélyező hatóságnak hivatalból fel kell kérnie egy független szakértőt, aki szakmai alapon és elfogulatlanul ellenőrzi a terveket. Ez nem általában az egész atomerőmű tervére vonatkozik, hanem külön - külön az egyes berendezésekre.

A mostani változtatás szerint ezt a független szakértőt már a kérelmező is hozhatja, vagyis az a cég, amelyik a kivitelezési engedélyt meg akarja kapni. 

A hatóság (gyakorlatilag az OAH, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal) ugyan továbbra is megteheti, hogy bármikor újabb, saját maga által megbízott szakértőt is bevonjon, de ha elégedett a kérelmező szakértőjével, akkor ezt nem kell feltétlenül megtennie.

A módosítás továbbá felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg, hogy ki számít a nukleáris engedélyezéskor független szakértőnek. Ezt eddig is kormányrendelettel írták elő, de most valamiért ezt is újra akarják szabályozni.

Kinek a szakértője a függetlenebb?

A módosítás miatt aggodalmaskodók szerint ez egy veszélyes út: akármennyire is független egy szakértő papíron, szerintük másképpen fog viselkedni, ha például a Paks 2 Zrt. vagy a Roszatom kéri fel egy munkára, mintha egy független szakmai testület, vagyis az OAH. Ahogy egyikük, egy évtizedek óta energetikában dolgozó szakember fogalmazott: "A kivitelező aligha csatol a kérelméhez olyan szakértői anyagot, ami alapján a tervei nem biztonságosak. Ilyenkor a szakértő előbb tudja, hogy milyen következtetést várnak tőle, mint hogy megnézné a terveket." 

Az aggodalmakat erősíti, hogy Finnországban egyelőre nem adták ki a Roszatomnak az engedélyt egy évek óta tervezett atomerőmű felépítésére, éppen azért, mert a finn atomenergiai hivatal nem látja elég biztonságosnak az oroszok terveit. 

Finnországban a Roszatom ugyanolyan típusú atomerőművet építene, mint amilyenből kettőt Paksra rendelt a magyar kormány. A finn hivatal tanulmánya szerint biztonsági kérdésekben az orosz szakemberek leugatják a finneket, és nem válaszolnak érdemben a kifogásokra, fenntartásokra, kérdésekre. Ahogy a finn jelentés fogalmaz: az oroszok úgy építenének, hogy először megcsinálnák, és csak utána papíroznák le. A finnek viszont először papíron akarják látni, hogy van bizonyíték arra, hogy az erőmű biztonságos lesz. (A Roszatom az erről szóló cikkünkre reagálva közleményt adott ki, amiben többek között azt írják, hogy A finn törvényhozás követelményeiből valamint a "biztonsági kultúrával" kapcsolatos követelményekből fakadó kezdeti nehézségeken sikerült úrrá lenni.)

Azonban éppen a finn fejleményeket látva több nukleáris szakértő is arra figyelmeztet most, hogy nem árt az oroszok munkáját minél alaposabban ellenőrizni. Szerintük a mostani törvénymódosítás ezt az ellenőrzést inkább lazítaná, hiszen egy ellenőri munkánál igenis számít az, hogy ki a megrendelő.

A fejlesztési minisztérium hétfő dél óta semmit sem válaszolt a törvénymódosítással kapcsolatos kérdéseinkre. Egy paksi ügyekben otthonosan mozgó kormányzati tisztviselő informálisan azt mondta, hogy szerinte a törvény éppen hogy bővíti az ellenőrzés lehetőségét, hiszen lehetővé teszi a kérelmezőnek, hogy már előre megmérettesse magát egy független szakértővel. És mivel az OAH is kérhet még egy szakértőt, ezért akár két független szakértő is átnézheti majd a terveket, ami erősebb kontrollt jelenthet, mint a mostani eljárás.

A módosítás hivatalos indoklásában ez olvasható: "Annak érdekében, hogy a hatósághoz benyújtott kérelmet megalapozó dokumentáció teljes körűen megalapozott legyen, a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a kérelmező a engedélykérelem benyújtását megelőzően vegye igénybe a független műszaki szakértőt. Többek között ez által biztosítható, hogy az engedélyes teljes körűen tudja vállalni a nukleáris biztonságért való felelősséget. A módosítás során célszerű és indokolt fenntartani azonban azt lehetőséget is, hogy az OAH a benyújtott és elfogadott szakértői vélemények mellett maga is igénybe vehessen az adott eljárásban további szakértőt."

A szakértők megtalálása Paks 2 ügyében komoly gondot okoz az OAH-nak. Az MVM májusi hírlevelében az olvasható, hogy  Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója arról beszélt egy szakmai rendezvényen, hogy "a hivatal számára az egyik legnagyobb kihívás az új blokkok engedélyezésében és ellenőrzésében részt vevő képzett szakemberek megtartása, az iparágban tapasztalható magasabb jövedelmek szívó hatásának megfelelő kezelése". Ugyanakkor nem valószínű, hogy a szakemberhiány miatt hozták meg az új szabályt, hiszen a szakértők költségét amúgy is kifizettetik az engedély kérelmezőjével.

A parlamenti ellenzéket nem zavarja 

A salátatörvény vitája szerdán kezdődött a parlamentben, és a független szakértőkről szóló rész nem érdekelte különösebben a képviselőket. 

Az LMP részt sem vett a vitában. 

A szocialista Heringes Anita (akinek Pakson van a választókörzete) pedig kifejezetten üdvözölte a módosítást: "Azt gondolom, hogy ilyen szempontból a duplikációval alapvetően nincs probléma, hiszen amennyiben az OAH nem elégedett az engedélyes által biztosított független szakértői vélemény minőségével, akkor kérhet egy újabbat, vagy kérhet kiegészítést, és ezt mellé is csatolhatja. Szerencsére az Országos Atomenergia Hivatal egy mindenkitől független hatóság, és mindig is a szakmát fogja előtérbe helyezni a politikával szemben" - mondta, majd fizetésemelést kért az OAH stábjának. 

A jobbikos Z. Kárpát Dánielben ugyan felmerült, hogy számíthat, hogy ki bízza meg a szakértőket, de alapvetően bizalmat szavazott a kormánynak: "Nyilván ilyenkor adott a veszély, hogy a kormányhoz közeli jó barátok, vállalkozók majd létrehoznak szakértői szervezeteket, és zsíros pénzekért majd szakértői állásfoglalásokat, tanulmányokat fognak elkészíteni. De ne legyünk minden esetben rosszhiszeműek, mi most erre figyelmeztettünk. Ha így lesz, akkor annak pedig nyilván meglesznek a maga következményei. A legfontosabb az, hogy szakkérdésekben valóban szakemberek tudjanak operálni, döntéseket hozni."

Nem csoda, hogy a vita végén Aradszki András államtitkár elégedetten nyugtázta, hogy: "Meg kell mondanom, viszonylag könnyű és jó helyzetben vagyok, mert ahogy hallottuk mind a kormánypárti, mind az ellenzéki hozzászólókat, a törvényjavaslat tartalmával kapcsolatban érdemi ellentmondás nem volt, érdemi kritikát nem kaptunk."

Nem ez az első hasonló lépés

Tavaly novemberben már történt hasonló. Akkor egy olyan törvénymódosítást dugott el a kormány egy salátatörvényben, ami lehetővé tette volna, hogy a hatósági engedélyezés menetétől kormányhatározattal el lehessen térni új atomerőművek építésekor.

A törvény ellen akkor leghangosabban az LMP tiltakozott itthon, de a kormány lesöpörte az érveiket azzal, hogy minden ugyanolyan biztonságos lesz továbbra is, csak a felesleges bürokráciát lehet kiiktatni majd olyankor, amikor ez indokolt lesz. A törvényt ennek ellenére Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő felnyomta az Euratom-nál, az EU nukleáris ügynökségénél.

Ott idén februárban úgy határoztak, hogy a szabályozás szembe megy az EU-s joggal. Emiatt idén májusban a kormány csendben ejtette a törvényt, és ezzel megszűnt a lehetősége, hogy rendeleti úton felülbírálja az OAH-t. 

Továbbra sem nyúltunk az orosz hitelhez

Hiába jelentette be november 7-én Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár, hogy a kormány órákon belül lehívja az építkezést jórészt fedező orosz állami hitelt, ez azóta sem történt meg, bár már több mint 168 óra eltelt azóta. 

Korábban is voltak arról információink, hogy a hitelfelvétel mégse történt meg, de az erről szóló, hétfőn feltett kérdésünkre az NGM csütörtök délelőttig semmit se válaszolt. 

Válaszolt helyettük azonban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára, aki szerda este az LMP pártalapítványának rendezvényén azt mondta, hogy  "az NGM-nek mindig mérlegelnie kell, hogy pénzügyileg mi a legjobb az államnak, és mindig a legjobb konstrukciót kell alkalmaznia". Van ugyan már egy 98 millió eurós számla, amit ki kellene fizetnie a magyar államnak az eddig elkészített tervezési munkákra, de még nem tudjuk, ezt miből fogjuk finanszírozni.

A hitel felvételének ügye azért nagyon fontos, mert ha elkezdjük lehívni, akkor sokkal nehezebb lesz felmondani a szerződést az oroszokkal, addig viszont elvben lehet még mozgástere a mindenkori magyar kormánynak. Legalábbis így vélik azok az ellezéki politikusok, akik azzal kampányolnak, hogy egy kormányváltás esetén felmondanák a paksi megállapodást.