A világsajtó a szerdai katonai puccs óta azt találgatja, hogy vajon csak véletlen volt-e, hogy pár nappal korábban az akciót levezénylő Constantine Chiwenga főparancsnok Pekingben egyeztetett a kínai védelmi miniszterrel.
A zimbabwei védelmi erők szerdán reggel vették át a hatalmat a fővárosban. Bár minden elemében egy klasszikus puccsnak tűnt, azt mégsem mondták ki, hogy a 37 éve hatalmon lévő Robert Mugabe elnököt akarják megbuktatni, az akciójuk inkább „az elnökhöz közelálló személyek ellen irányult, akik társadalmi és gazdasági szenvedést okoztak az országnak”.
Ugyanakkor ha a hadsereg vezetése hatalomváltásra készül, azt tényleg nem árt egyeztetni az ország legnagyobb befektetőjével, mert a kínaiak támogatása nélkül Mugabe rendszere sem tudott volna működni.
2008-ban a kínaiak és az oroszok vétózták meg a Zimbabwe elleni szankciókat az ENSZ biztonsági tanácsában. Az elmúlt években pedig a kínai állam vállalatai rengeteg pénzt toltak az országba: egy kínai cég építette 100 millió dollárért a Zimbabwei Nemzeti Védelmi Egyetemet, egy másik pedig 200 millió dollárért épített plázát a fővárosban, tavaly pedig azt is megígérték, hogy fizetik Zimbabwe új parlamentjének építési költségeit. A zimbabwei kormány idén augusztusban azt jelentette be, hogy egy kínai cég kétmilliárdos befektetéssel tervezi feltámasztani a zimbabwei acélipart.
A kínai kormány közleménye szerint a találkozón a zimbabwei főparancsnok megköszönte az országa fejlődéséhez nyújtott önzetlen segítséget, és reményét fejezte ki, hogy tovább mélyíthetik a gazdasági és katonai együttműködést a két állam között. A puccs után a kínai külügyminisztérium szóvivője továbbra is bizonygatta, hogy csak egy teljesen szokványos katonai megbeszélésről volt szó Chiwenga és a kínai védelmi miniszter között.
A hadsereg szerint Mugabét csak házi őrizetbe vették, és azt ígérték, hogy az elnöknek nem esik bántódása. Csütörtökön az állami média mosolygós képeket is közölt a katonákkal tárgyaló elnökről, hogy mindenki meggyőződhessen arról, hogy Mugabe még egyben van.
A puccs sokkal inkább az idős diktátor „Gucci Grace” néven emlegetett felesége ellen irányulhatott, akinek komoly szerepe volt abban, hogy a múlt héten leváltották a hadsereg körében nagyon népszerű alelnököt, Emmerson Mnangagwát, akit idáig mindenki az idős elnök utódjának tartott. Mnangagwát most újra Mugabe utódaként emlegetik, aki a puccs után újra visszatért a fővárosba.
A 75 éves háborús veteránról az amerikai diplomácia kiszivárogtatott irataiban már a 2000-es évek elején is Mugabe lehetséges utódaként írtak.
Ugyanakkor azt is megjegyezték róla, hogy még Mugabénél is elnyomóbb vezető lenne belőle.
Ugyanis ő irányította az elnök titkosrendőrségét, valamint azzal vádolták, hogy köze lehetett a ndebele kisebbség ellen elkövetett mészárlásokhoz a 80-as évek elején. A népirtásokkal foglalkozó IAGS szerint legalább 20 ezer civil meggyilkolása köthető a zimbabwei titkosrendőrséghez.
Amíg Mugabe felesége nem kezdett el kavarni körülötte, szinte megkérdőjelezhetetlen volt, hogy Mnangagwa lesz a következő elnök, mivel a hadsereg, a titkosszolgálatok és a zimbabwei elit nagy része is támogatta.
Úgy látszik, hogy a térség legerősebb állama, a Dél-afrikai Köztársaság is a hadsereget támogatja. Az ország zimbabwei küldötte is ott volt az új kormányról szóló tárgyalásoknál, és segített meghatározni Mugabe lemondásának feltételeit. A Guardian szerint Mugabe elnök csütörtökön még nem volt hajlandó lemondani, és törvénytelennek nevezte a puccsot. Ugyanakkor a CNN ellenzéki forrásai szerint már formálódik egy átmeneti kormány, amely előkészítheti a terepet Mnangagwa hatalomátvételének.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.