Polt Péter megtartotta az éves beszámolóját a tök üres ülésteremben

Az Országgyűlés csütörtök délután meghallgatta Darák Pétert, a Kúria elnökét, Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét, majd jött Polt Péter legfőbb ügyész, aki az ügyészség tavalyi tevékenységéről tartott beszámolót. Ennyi képviselő volt rá kíváncsi:

Polt Péter legfőbb ügyész beszámolót tart az ügyészség 2016-os tevékenységéről a Parlament plenáris ülésén 2017. november 30-án. Mögötte Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke (középen).Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Polt Péter: Csökken a bűncselekmények száma

Az MTI tudósítása szerint Polt Péter a bűncselekmények számának további csökkenéséről számolt be a Parlament előtt. Azt mondta, bár a regisztrált bűncselekmények száma 3,8 százalékos emelkedést mutatott 2016-ban, amikor meghaladta a 290 ezret, ez egy 20 ezer részcselekményből álló Zala megyei csalássorozat eredménye.

Tavaly a korábbinál kevesebb, 100 ezer regisztrált bűnelkövetőt tartottak nyilván – mondta. 122 ezer ügynél vizsgálták 2016-ban, hogy alkalmasak-e a vádemelésre, és az ügyszám több mint felében ezt meg is tették, míg 11 százalékában a nyomozás megszüntetéséről döntöttek, 8 százalékában annak elhalasztásáról, 3,6 százalékában közvetítői eljárásról.

Több mint 28 ezer ügyben az ügyész a hagyományos vádiratot nyújtotta be, 15 ezer ügyben gyorsított módszert alkalmazott, további 18 ezerben a tárgyalás mellőzésére tett indítványt.

Polt az időszerűségre vonatkozóan jó eredményként értékelte, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés 30 napon belüli befejeződött, a 90 napot pedig csak 5 ügyben lépték túl.

Szerinte nagy jelentősége volt a célvizsgálatoknak is, ezek közül a korrupciós bűncselekményekre vonatkozókat emelte ki. 

A legfőbb ügyész javuló váderedményességről számolt be, az érték tavaly 97,5 százalékos volt 

Polt Péter fontos változásnak ítélte, hogy míg korábban emelkedett a hatályon kívül helyezés a másodfokú eljárásokban, tavaly azonban ezen esetek száma 20 százalékos csökkenést mutatott.

Mérsékelten növekedett az elsőfokú ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseik száma. A büntetések kiszabásával kapcsolatban nem voltak elégedettek, azok összességében enyhének tekinthetők – állapította meg Polt Péter.

A bűnösen szerzett vagyon elvonására szolgáló vagyonelkobzást az egyik legfontosabb intézménynek nevezte, ami további bűncselekményeket előzhet meg.

2016-ban az ügyészek több mint 5000 keresetet nyújtottak be, legtöbbször civilek ellen, a tevékenységüket beszüntető eljárásokat kezdeményeztek. Emellett a környezet- és természetvédelem érdekében, illetve az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatt is sok eljárást indítottak. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, a jogvédelem ellátásában növekvő számú feladatról számolt be.

Polt Péter közölte: tavaly tevékenyen részt vettek az igazságügyi tárca fontos kodifikációs feladataiban. Országgyűlési képviselők számára 77 írásbeli, 3 szóbeli választ igénylő, valamint 13 azonnal kérdésre válaszoltak.

Intenzívnek nevezte az ügyészség nemzetközi kapcsolatait, a gazdálkodását pedig stabilnak ítélte. De beszámolt arról is, folytatják a korábban megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket.

Polt Péter legfőbb ügyész és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 30-án.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Fidesz: Jó munkát végzett az ügyészség

A KDNP-s Vejkey Imre szerint az ügyészség megfelelt az időszerűség követelményének. A politikus bírálta, hogy ellenzékiek a vitában erősen kifogásolható stílusban kértek számon egyes konkrét ügyeket a legfőbb ügyésztől, „ezekre nyilván nem kaphattak választ”. Azt mondta, arra nincs lehetőség, hogy képviselők megrendeljenek nyomozásokat, vádemelést, vagy hogy felelősségre vonják az ügyészt egy konkrét döntéséért. A beszámolónak általános tendenciákról, a feladatok elvégzéséről kell szólnia – mondta.

A fideszes Vitányi István szerint 2016-ban jó munkát végzett az ügyészi szervezet. Szólt a büntetőjogi és közérdekvédelmi tevékenységről, a nemzetközi együttműködésről és a migráció ügyészségre gyakorolt hatásáról is. A legfontosabb célok között említette az időszerűség javítását, az egyéniesített büntetések kiszabásának elérését. A korrupció, a terrorizmus és a pénzmosás elleni fellépés érdekében egy külön főosztályt is létrehozott a szervezet – hangsúlyozta Vitányi, aki szerint javult az együttműködés a TEK-kel, a készenléti rendőrséggel vagy a titkosszolgálatokkal, és a Központi Nyomozó Főügyészség több szervezete is kiemelten foglalkozik a korrupcióval. Elismerően szólt az ügyészség nemzetközi tevékenységéről is, együttműködésről az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal.

MSZP: Az ügyészség ma nem a bűnösök segítője, hanem azok egyike

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, azt szeretnék, ha az ügyészség jogállami módon működne Magyarországon. Jó lenne, ha arról lehetne beszélni, ami a beszámolóban van, és nem arról, ami kimarad. Szerinte hiába végzi az ügyészek 99,9 százaléka jól a munkáját, ha „fejétől bűzlik a hal”. Az ügyészség vezetőségének jelentős része politikailag elfogultan, politikai érdekeket szolgálva működik, Polt Péter politikai megrendeléseket teljesít – mondta. Szerinte nem az egyes ügyek és esetek megítélésnek van jelentősége, hanem azok sorba állításából levonható következtetéseknek. Míg a Fidesz ellenfeleivel szemben akkor is megindítják az eljárást, ha indokolatlan, addig a fideszesek bűneit eltussolják – mutatott rá.

Bárándy Gergely kitért a jegybanki alapítványi pénzekre, amiknek az ügyében feljelentést tettek, de „se kép, se hang”. Megemlítette a panamairat-botrányt, amiben állítólag kormánypárti politikusok is érintettek, de erről sincs információ. A „kopaszügyet” szintén felemlítette, ebben bár Nyakó Istvánnak adtak igazat, az ügyészség szerint mégsem történt bűncselekmény, megszüntették az eljárást. Nem emelnek vádat egyetlen volt minisztériumi vezető vagy volt vezető esetében sem a Mengyi-ügyben – említett egy másik példát a konkrét ügyeket sorolva, majd kitért a Fidesszel szemben kritikus civil szervezetekre is. Nem vitás, az ügyészség ma nem a bűnösök segítője, hanem azok egyike, ami leplezi az intézményes állami korrupciót – mondta Bárándy, és elsősorban a ügyészség egyes vezetőit, „sameszait” tette felelőssé.

Jobbik: Nem láttunk még fideszes politikust vezetőszáron elvinni

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka említette, hogy a korrupciós világranglistán Magyarország ma már „nagyon előkelő helyen áll”, az EU-ban sikerült a korrupciót tekintve utolérni Romániát, és csak Bulgáriában meg Görögországban rosszabb a helyzet. Szerinte hamarosan Szomália szintjére jut Magyarország, amiért két fő felelőst jelölt meg: a politikát és a bűnüldöző szervezeteket, amik ezt hagyják, és úgy látta, hatványozott az ügyészség vezetőinek felelőssége.

Azt mondta, nem láttak még fideszes politikust vezetőszáron elvinni, mert kormánypárti politikusokat nem lehet felelősségre vonni. Bárhol megnézik a közbeszerzéseket, folyamatosan és többszörösen túlárazott programokat látni – mondta. Szerinte bár az ügyészek nagy része törvényesen, lelkiismeretesen látja el a feladatát, mégis rossz az ügyészség megítélése a fentiek miatt.

Beszélt arról is, hogy 2 év alatt a hatszorosára nőtt a hivatali vesztegetésékkel összefüggő ügyek száma. A cigányszervezeteknek juttatott támogatások elszámolását is szóvá tette, és azt mondta: ebben sincs előrelépés, bizonyos cigányszervezetek milliárdos támogatást kapnak az államtól, de elszámolni nem tudnak vele. 
Megjegyezte azt is, hogy az ügyészi álláshelyek 6,4 százaléka betöltetlen volt.

LMP: Magyarország egyik legnagyobb problémája az ügyészség működése

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka szerint Magyarország egyik legnagyobb problémája az ügyészség működése. Azt mondta, nem látja sok értelmét a napirendi pontnak, mert elvileg kérdezhetnének a főügyésztől, de a válaszok mindig kikerülik az igazságot.

Három tényre hívta fel a figyelmet, az egyik, hogy tavaly egyetlen, politikust érintő korrupciós esetben sem történt eljárás. Kitért arra is, hogy Farkas Flórián még mindig szabadlábon van, és széles vigyorral köti meg a Fidesszel a választási együttműködést. Ha valami, szerinte ez mindent elmond az ügyészség munkájáról. Beszélt a metróépítés ügyéről is, és azt mondta: az elévülési határidő környékén járnak, miközben kormánypárti képviselők azt mondják, ez minden idők legjelentősebb korrupciós ügye. Azt is mondta, hogy az igazságügyi bizottságban döbbenten hallotta, Polt Péter bizonyítékot vár arra, hogy személyesen befolyásolni vagy leállítani próbált volna olyan nyomozásokat, amik fideszes politikusokat érintettek.

Polt Péter visszautasította, hogy bárki az ügyészi esküjével ellentétesen törvénysértő módon lépne fel

Polt Péter az elhangzottakra válaszolva megerősítette: a legfőbb ügyész az alaptörvény szerint politikai és szakmai felelősséggel nem tartozik az Országgyűlésnek. A migráció bizonyos büntetési típusokban (embercsempészet, emberkereskedelem, terrorizmus) komoly kihívást nyújt az ügyészségnek, a feladatok pedig több előrejelzés szerint is növekedni fognak – mondta.

A szocialista Bárándy Gergelynek úgy felelt: a teljes ügyészi kar tisztességesen és magas színvonalon dolgozik.

Polt Péter legfőbb ügyész beszámolót tart az ügyészség 2016-os tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 30-án.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A jobbikos Gyüre Csabának, aki egy jogalkotási kérdést vetett fel az Alaptörvénnyel összefüggésben, azt mondta: a pótmagánvád az ügyek döntő többségében nyitva áll azon esetekben, ahol az ügyész nem emel vádat. Az eljárás indítása a törvényes előfeltételek meglétén múlik – mondta 

A korrupciós világranglistán elfoglalt helyünkről szólva azt mondta: ez nem bűncselekményi, nem büntetőjogi lista, hanem a korrupciót társadalmi valóságában vizsgáló felmérés, aminek a mérési módszere például a cégvezetők megkérdezése érzetükről.

A kábítószerrel visszaélés kapcsán közölte: statisztikákból dolgoznak, az alapján nem tud drámai romlásról beszámolni.

A gazdasági bűncselekményekről azt mondta: itt is újszerű eszközökkel kell élni, hiszen új eszközként jelent meg a kiberbűnözés.

Az európai ügyészséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: az unióban is többször felvetett olyan javaslatokat, amiket aztán a V4-ek is részben támogattak, és ami alternatívája volt az európai ügyésznek. Szerinte a cél nemes, de a jelenlegi viszonyok között a hatékonysága megkérdőjelezhető. „Addig is a kimaradók között nem vagyunk rossz társaságban” – mondta arra utalva, hogy Lengyelország mellett Dánia vagy Hollandia sem csatlakozott.

Hadházy Ákos (LMP) szerinte politikai véleményt alkotott. Visszautasította, hogy bárki az ügyészi esküjével ellentétesen törvénysértő módon lépne fel. Úgy vélte, a metróügyekben minden dicséretet megérdemel az ügyészség.

A szocialista Harangozó Tamásnak azt mondta, nem tartják számon a bűnelkövetők politikai nézeteit, a szintén MSZP-s Legény Zsoltnak pedig cáfolta a koncepciós eljárásra vonatkozó megjegyzést, mondván, nézzen utána, hogy a bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában születtek-e a felmentő ítéletek.  (via MTI)