Világlátott bankár került az illiberális rendszer élére

  • Csütörtök reggel Beata Szydlo lengyel miniszterelnök simán megúszott egy ellenzéki bizalmatlansági indítványt a parlamentben. A kormánypárt elnöke virággal köszöntötte, semmi sem utalt arra, ami néhány órával később történt.
  • Csütörtökön kora este a kormánypárt bejelentette, hogy Beata Szydlo miniszterelnökségének vége, az új kormányfő az eddigi pénzügyminiszter lesz.
  • A szálakat Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke mozgatja. 
  • A lengyel politikát jól ismerők szerint két fontos oka lehet a váltásnak: Kaczynski javítani akar a lengyel kormány borzalmas nyugati megítélésén, és közben már a két év múlva esedékes választásokra is készül.
  • A nagy kérdés, hogy az illiberális lengyel irány módosulhat-e. Az a valószínűbb, hogy nem nagyon, de a kommunikáció puhulhat.

Lengyelország 2015 vége óta hasonló úton jár, mint Magyarország: erősen EU-ellenes, a jogállamot folyamatosan korlátozó politikát kezdtek vinni, amióta a PiS (Jog és Igazságosság) nevű párt van hatalmon.

Orbánéknak nagyon nem mindegy, hogy mit akarnak Varsóban

A magyar és a lengyel kormány véd- és dacszövetsége mindkét országnak nagyon fontos, így tudják például blokkolni az EU-s eljárásokat. Lengyelország ellen az Európai Bizottság, Magyarország ellen az Európai Parlament fontolgatja az úgynevezett hetes cikkely élesítését, vagyis azt, hogy vegyék el a szavazati jogát ezeknek az országoknak, mert a kormányaik nem demokratikus alapon működnek. Amíg a lengyel - magyar tengely kitart, addig az EU-nak esélye sincs érdemben büntetni őket, mert kölcsönösen vétózhatják az egymás elleni intézkedéseket.

Vagyis egyáltalán nem mindegy a magyar kormánynak, hogy Varsóban továbbra is a baráti vonalat viszik-e. Főleg, hogy Lengyelországon kívül egyetlen külföldi szövetségese sincs most Magyarországnak az EU-ban.

Orbán Viktor és Beata Szydlo egy 2015-ös brüsszeli csúcson. Fotó: MTI Fotó / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár GergelyFotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Miközben a magyar kormány sokkal régebben provokálja az Európai Bizottságot mint a lengyel, brüsszeli illetve német diplomatákkal beszélgetve az derült ki, hogy a lengyel helyzet sokkal inkább aggasztja az európai egység híveit, mint a magyar. Egyrészt azért, mert Lengyelország sokkal nagyobb, így sokkal több szavazata van az EU tanácsában, másrészt mivel a gazdasága is jóval nagyobb, ezért sokkal több nyugati befektetés is van arrafelé.

Ahogy egy brüsszeli szakértőtől hallottuk nemrégiben: 

"Ha a lengyelek követelnék, hogy be akarják vezetni az eurót, akkor valószínűleg mindenkinek kötelező lenne bevezetni, mert akkor már minden nagy tagállam zónatag lenne. Ha viszont nagyon ki akarnak maradni, akkor a bizottság sem tudja erőltetni, hogy a Brexit után mindenki gyorsan vezesse be a közös pénzt. Ilyenekből látszik, hogy Varsó mennyire komoly tényező, és ezt a németek is nagyon komolyan veszik. 

Számukra nagy gondot okoz, hogy míg a Tusk-kormány történelmi megbékélést hozott Berlin és Varsó között, a mostaniak a náci megszállásért követelnek kártérítést tőlük, és megint megy a németek elleni hergelés a lengyel belpolitikában. 

A lengyel bíróságok megszállása a kormánypárt által jobban aggaszt mindenkit, mint amiket Orbán csinál. Ráadásul az Orbán-kormány mindig eljátssza, hogy velük lehet beszélni, válaszolnak a levelekre, eljönnek vitatkozni. A lengyelekben az a félelmetes, hogy van, hogy nem is reagálnak, nem is állnak szóba az EU-s intézményekkel."

Vagyis a lengyel belpolitika magyar és európai ügy is, úgyhogy érdemes figyelni, hogy mi történik arrafelé.

Kisvárosi polgármester helyett egy nemzetközi bankár jön

Csütörtökön derült ki, hogy a lengyel kormánypárt (PiS) visszahívta Beata Szydlo miniszterelnököt, és a helyébe Mateusz Morawieckit, az eddigi pénzügyminisztert teszik meg kormányfőnek. Első ránézésre, és az első nyugati kommentárok alapján úgy tűnhetett, hogy Európa-barát fordulat történt Lengyelországban.

Mateusz Morawiecki telefonál.Fotó: Michal Fludra/NurPhoto

Az új miniszterelnök ugyanis elődjéhez képest egy kozmopolitább, és kevésbé vonalas politikusnak tűnik, legalábbis messziről nézve, csak az életrajzaikat olvasgatva. A most leváltott Beata Szydlo egy 10 ezer lakosú kisváros polgármesteréből lett váratlanul miniszterelnök. Az édesapja bányász volt, az egyik fia pedig katolikus pap, a konzervatív lengyel vidék hatalmas kedvenceként, ám önálló politikai arcél nélkül lett miniszterelnök. Végig világos volt, hogy a legfontosabb döntéseket soha nem hozhatta meg egyedül, mert Lengyelországot a valóságban a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski irányította. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor is vele szokott órákat beszélgetni négyszemközt, és nem Szydlóval.

Morawiecki egy gdanski gyárlátogatáson, 2017 októberében.Fotó: Michal Fludra/NurPhoto

Szydlo utódja viszont alanyi jogon is nagy karriert futott be. Elnöke volt a harmadik legnagyobb lengyel banknak (ami a spanyol Santander csoporthoz tartozik), szakértőként részt vett Lengyelország EU-csatlakozási tárgyalásaiban pénzügyi és fejlesztéspolitikai vonalon, számos európai és amerikai egyetemen is volt ösztöndíjas kutató, évekig tanított közgazdaságtant lengyel egyetemeken, egy német professzorral közösen könyvet írt az EU-s gazdasági jogról, tökéletesen beszél angolul és németül, és még Donald Tusk kormányának is gazdasági tanácsadója volt. Csak másfél éve lépett be a PiS-be, és általában kimaradt abból a nacionalista őrjöngésből, amit párttársai rendszeresen előadnak.

Elő tudja adni magát idegen nyelven is

Lengyelországban élő újságírókkal és lengyel politológusokkal beszélgetve az derült ki, hogy Morawiecki miniszterelnökké emelése elsősorban éppen ezekért volt fontos Kaczynskinak: annyira megromlott a viszony a Nyugattal, hogy legalább a látszat szintjén valamit újítani kellett. 

Szydlo állítólag már csak azért sem tudta kezelni a konfliktusokat, mert nem tudott eléggé angolul ahhoz, hogy megvédje magát. Egy lengyel kormánypárti politikus egy holland tudósítónak azt mondta csütörtökön, hogy Morawiecki azért is jó választás, "mert régről megmaradt nyugati kapcsolatrendszerei és magabiztos nyelvtudása Orbán Viktoréhoz hasonlítanak", aki sokkal jobban állja Brüsszelben a sarat Szydlónál. A lengyel politikus szerint ahogy Orbán tudja hozni a bajor keresztényszocialisok támogatását kormányának, úgy majd Morawiecki is hozhatja a német bankárok jóindulatát.

Éppen a napokban szavaz ismét a lengyel parlament a bírósági reformról, amit az amerikai kormány és az Európai Bizottság is elítélt. Szintén nagy nyugati megütközést keltett, hogy november 11-én több tízezren vonultak fel rasszista jelszavakat is skandálva Varsóban, kormánypárti politikusok támogatásával. Morawiecki színre lépésével a Lengyelországra nehezedő nemzetközi nyomás talán enyhülhet kicsit, és ez lehet a legfontosabb oka a váltásnak a legtöbb kommentár szerint.

Belföldi kavarások is mennek

Vannak azonban más okai is, hogy a parlamenti ciklus közepén miniszterelnököt váltott a PiS. Ahogy Dariusz Kalan politológus mondta a 444-nek, Kaczynski úgy tekint magára, hogy ő az új Pilsudski marsall, aki 1918-35 között irányította Lengyelországot, viszonylag sűrűn cserélve a miniszterelnököket maga előtt, de sosem engedve át a tényleges irányítást nekik (kétszer rövid időre maga is beugrott kormányfőnek). Kalan szerint ebbe a logikába teljesen beleillik Szydlo leváltása, mert hiába áll nagyon jól a PiS a népszerűségi mutatók alapján, két évvel a következő választás előtt jól jöhet egy technokratább figura előre tolása, aki kevesebb indulatot vált ki a nagyvárosi, kozmopolitább lengyelekből, mint Szydlo.

Jaroslaw Kaczynski mozgatja a szálakat.Fotó: PIERRE VERDY/AFP

Az is számíthatott, hogy Morawiecki az utóbbi hónapokban több ügyben is összeveszett Szydlóval, és Kaczynski inkább előbbi mellé állt. 

A lengyel kormánypárt népszerűsége annak is köszönhető, hogy úgy sikerült a Tusk-kormányok idején beindult fantasztikus mértékű gazdasági növekedést megtartani, hogy közben jóléti intézkedésekre is bőven jutott, elsősorban a több gyereket nevelő családok kaptak igen komoly juttatásokat. Mindezt - és az EU-s pénzek igen hatékony lehívását - a most miniszterelnökké előlépett Morawiecki irányította, előbb fejlesztési- majd pénzügyminiszterként. 

Morawiecki a lengyel gazdaság szárnyalásának letéteményese Kaczynski szerint, viszont nem jött ki jól Szydlóval. Állami vállalatok vezetőinek kinevezésein is összevesztek, de a kormányon belüli vitákban is rendszeresen a törésvonal átellenes oldalán álltak. Egyes lengyel tudósítások szerint Kaczynski megunta ezeket a konfliktusokat, és ezért is váltotta le Szydlót, akinek esetleges menesztéséről már hónapok óta pletykáltak a PiS-ben.

Ugyanezt a vonalat mások úgy magyarázták, hogy Morawieckinek nagyra törő elképzelései vannak a lengyel gazdasággal, és ezeket Szydlo nem engedte eléggé kibontakozni. Kaczynski viszont mostanra elhitte, hogy a pénzügyminiszter tervei alkalmasak arra, hogy két év múlva megint nagy többséggel győzzön a PiS a választásokon.

Szydlót túlságosan szerették a kormánypárt hívei?

Egyesek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a hatalompolitikai szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni: Szydlo elképesztően népszerű Lengyelországban a PiS szavazói körében (viszont nagyon elutasított a mérsékeltebb oldalon). 

Egyes vélemények szerint Kaczynski attól tartott, hogy Szydlo a fejére nő, és önálló erőközpont lesz belőle a párton belül. Morawiecki beágyazottsága viszont sokkal kisebb a PiS-ben, csak 2016 óta párttag, Kaczynski párton belüli hatalmát nem veszélyeztetheti. Morawiecki ráadásul nem is túl karizmatikus személyiség, valószínűleg sohasem rajonganak majd úgy érte, mint Szydlóért a mélyen vallásos vidéki választók jelentős csoportja.

Beata Szydlo november 11-én még magabiztosan vezette a lengyel kormányt.Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto

Másrészről viszont kockázatot is jelenthet Kaczynskire nézve az új miniszterelnök, mert a lengyel politikát ismerők szerint Morawiecki sokkal önjáróbb lehet, mint Szydlo volt. Ő ugyanis nem Kaczynski kegyéből lett a lengyel elit tagja, hanem jelentős tudományos és üzleti karrierje volt már, mire miniszter lett. 

És életútját elnézve meglehetősen makacs embernek tűnik, akit nem könnyű megijeszteni: már 12 évesen illegális kiadványokat terjesztett, a kommunista rezsim utolsó éveiben egyetemi sztrájkot szervezett, és hiába csukták le a 80-as években többször, és verték is meg a rendőrök, újabb és újabb ellenzéki szervezkedésekben vállalt komoly szerepet.