Nem igényel különösebb intellektuális erőfeszítést annak megértése, miért vicces és visszás Milo Yiannopoulos, az amerikai szélsőjobb által is kitaszított botrányhős meghívása a kormány visegrádi elnökségét záró konferenciára. 

Egyrészt azért, mert nevetséges az Európa jövőjéről szóló tanácskozás vezérszónokának meghívni egy trollt, aki ordenáré stílusban gyaláz mindenkit, egy terméket, aki nem is saját maga írja a cikkeit, egy provokátort, aki a profilképén közismert meleg férfiként apácának öltözik. Tök mindegy, ki mit tart elviselhetőnek Milo munkásságából, vagy hogy ki hol áll politikailag - egyszerűen röhejes egy ilyen figurát elhívni a minisztereket felvonultató konferenciára, hogy Európa jövőjéről értekezzen.

Másrészt azért pörgött ennyire ez az ügy, mert pont az ultrakonzervatív magyar és lengyel kormány prominenseinek kellene együtt szerepelnie a fekete farkak leszopásáról áradozó Milóval, ami nekik aztán végképp nem fér bele. Nyilván nem véletlen, hogy a konferencia programját leszedték, most pedig már azt hallani, hogy Milónak a magyar és lengyel kormánytagoktól távol, külön kell majd felszólalnia Schmidt Mária közalapítványának szervezésében.

Már lefutottnak látszott a botrány, de jött L. Simon László, és nem hagyta annyiban. „Döbbenten olvasom a Schmidt Máriát támadó újabb cikkeket” - kezdi Facebook-bejegyzését, amelynek A liberális homofóbia margójára címet adta. A fideszes képviselő azzal a képtelen érveléssel áll elő, hogy Milo meghívásának kritizálása nem csak homofóbia, hanem a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása:

„...vajon a véleménynyilvánítás szabadságára oly kényes sajtómunkások mégis milyen jogon kérdőjelezik meg a véleménynyilvánítás és a gondolat szabadságát. Miért is ne lehetne meghívni egy erősen megosztó kijelentéseket tevő közéleti személyiséget egy konferenciára? Miért gondolja bárki is azt, hogy egy konferencia szervezőinek mindenben egyet kell érteniük a meghívott előadók álláspontjával, korábbi kijelentéseivel? Mégis kinek kellene a gondolatrendőrség szerepet magára vállalnia?”

Majd elkezdi azt bizonygatni, hogy a kormány értékeivel nem ellentétes a homoszexualitás.

„Az egyik újságíró szóba hozta Yiannopoulos homoszexualitását is, kifejtve, hogy »Yiannopoulos homoszexualitása természetesen nem is szempont, nem is emiatt, hanem a pedofíliával megengedőnek mondott, Yiannopoulos szerint rosszul megfogalmazott mondata miatt került össztűz alá. Melegsége csak annyiban számít, hogy merőben ellentétben áll a magyar vagy épp a lengyel kormány által hangoztatott értékekkel.« Vajon honnan veszi az újságíró, hogy a jelenlegi magyar kormány által hangoztatott értékekkel ellentétes egy homoszexuális személy meghívása egy nemzetközi konferenciára? Hol olvasta, hallotta ezt? Mert abból, hogy a jelenlegi kormány családpolitikájának a fókuszában - nagyon helyesen - a férfiak és nők házasságára és gyermekvállalására épülő klasszikus családmodell áll, még nem következik az, hogy bárkinek a véleményét, művészi, tudományos teljesítményét azon az alapon kérdőjelezné meg, hogy az illetőnek milyen a nemi identitása, illetve hogy klasszikus családban él, vagy sem.”

Hm, hallgassuk meg erről L. Simon főnöke, Gulyás Gergely frakcióvezető véleményét:

A tegnapi nyilatkozat a lenti videóban a 6. perctől látható a maga teljességében, Gulyás végig elég egyértelműen fogalmaz: