Miután arról írtunk, hogy a Kurucinfo Holokamu rovatának volt szerzője szerepel az Echo Tv-ben, illetve ír a Pesti Srácoknak és a Magyar Időknek, Varga-Bíró Tamás hosszú posztban magyarázkodott a korábbi viselkedéséért.

Azóta kiderült, hogy bár állítása szerint 2011-2012-ben szakított a Jobbikkal, mégis fellépett egy 2014-es Jobbik-rendezvényen, és ugyan Varga-Bíró most „azt” állítja, megkérdezése és beleegyezése nélkül vette át az anyagait a Kurucinfo, a náci portál nyilvánosságra hozta a levelezéseiket, amikben az azóta Fidesz-rajongóvá vált blogger többek között Isten áldását kérte a Kurucinfóra.

A Tett és Védelem Alapítvány ezután nyílt levélben kérte az Echo Tv-t, hogy Varga-Bíró Tamást a holokauszt relativizálása miatt szedje le a képernyőről.

De ebben a cikkben most inkább csak a Kohn bácsi walzerja című dalával foglalkozunk, mert egy érdekes tanulsággal szolgál:

link Forrás

A dal szövege, amennyire érteni lehet (egy 2012-es előadás alapján is):

„Emlékszem úgy 10 éves voltam
És dédapám gyakran mesélt
Hogy fő állomásparancsnokként
Mennyi szépet is megélt
A Magyar Királyi Vasútnál
Hol nyugdíjas állása volt
Ajjajjaj-jajjajjaj
Nem gyilkolt, nem rabolt
Nem gyilkolt, és nem rabolt
Akkor még Kohn bácsié volt a bolt

És dédapám kiment a frontra
És dédanyám egyre csak várt
Míg Kohnék a szomszéd kis boltba'
Pakolták a ládafiát
És amíg a dédapám harcolt
És védte a csonkolt hazát
Jajj, addig Kohn
Coney Island-i sorára várt
S kapott egy szelet Ámerikát
Míg dédapám védte a csonkolt hazát

A Kohn, a Grün, a Weiss, a Schwarz
Nekik nem kellett honvédő harc
Ajjajjaj-jajjajjaj
Kohn, a Grün, Weiss meg Schwarz
Kimentek, míg dúlt itt a harc

És mentek a vonatok sorra
De rajtuk biz egy Kohn sem ült
És sok kemény hazugság árán
A fél világ megszégyenült
És hazudtak, hazudtak egyre
És mint folyó, úgy dőlt a lé
Ajjajjaj-ajjajjaj
Zyklon-B, Zyklon-B
Ez a föld nem az ígéreté
Hát hazudj, és perelj, törd ezer felé

Dédapám már rég a sírba'
[kivehetetlen sor]
Hogy soká megyünk ma is sírba
Hollók kosztjáért perel
Megkaptuk, hát ez kellett nékünk
Hogy szakadjon rájuk az ég
Ajjajjaj-jajjajjaj
Most elég, most elég
Mert nem leszünk mi szolganép
Elég volt belőlük, elég volt, elég
Elég, elég, elég”

Ezt az egyértelműen antiszemita, hollókosztozó dalt tekinthetnénk fikciónak, csakhogy Varga-Bíró ezzel a történettel védte meg:

„Ez a dal nem a semmiből jött. Üknagymamámnak 12 gyereke volt. Közülük 9 csecsemő-, és gyermekkorában elhalálozott. A kamaszkort hárman élték meg: Ilonka, Jancsika és Pistike. Ilonkát 12 éves korában az édesanyja reggel halva találta az ágyban, nem tudni, miért. Maradt két gyerek, Jancsika és Pistike. Jancsika – az idősebb – leugrott a házukkal szembeni Kaparó Csárdába, ahol éppen akkor két csendőr is tartózkodott. A csendőrök puskái a csárda oldalának voltak támasztva. Jancsi után pár perccel a csárda, s a mellette lévő szatócsbolt tulajdonosának, Kóhn úrnak a fia, az ifjabbik Kóhn is benézett a csárda udvarára. Meglátta a puskákat, felkapta az egyiket, Jancsira fogta, majd vicceskedve ezt mondta: „Jancsi, lelőlek!”. A puska elsütő billentyűje igen érzékenyre lehetett állítva, mert a puska valóban elsült, s pontosan szíven lőtte Jancsit. Az ifjabbik Kóhn még aznap elmenekült a felelősségre vonás elől. Nem sokkal később a szülei is követték őt. Amerikában telepedtek le. Üknagymamámnak pedig egyetlen gyereke maradt a tizenkettőből, Pistike. Ő volt az én dédnagyapám. Kilenc gyereke született, ebből hat megélte a felnőttkort és családot alapított. A legidősebb gyerek volt nagymamám. Családtagjaim később megtudták, hogy mind Kóhn úr, mind pedig a fia rajta van a holokauszt-kárpótlottak listáján, annak ellenére, hogy Az USA-t nem hagyták el. Megbocsáthatatlan becstelenségnek tartottam akkor is, és annak tartom ma is, hogy az ártatlanul elhurcoltak és kivégzettek tragédiáját mások anyagi haszonszerzésre használták fel. Ez a dal erről szól.”

A puskás történetről nem találtam információt, de minthogy Varga-Bírót, aki – ahogy az ilyenkor lenni szokott – azt állítja, nem antiszemita, annyira felzaklatta az üknagymamájának egyik, általa sosem ismert fiának halála, hogy dühében Zyklon-B-ző, hollókosztozó dalt írt, talán érdemes eloszlatni néhány félreértést, hátha a dalszerző átértékeli a viszonyát az őrhalmi zsidósággal kapcsolatban.

A Hungaricana portálon megtalálható könyvben, ami a Nógrád megyei zsidóság és a holokauszt történetét meséli el, Őrhalomról – ahol a Kaparó csárda állt, és amit Varga-Bíró is az otthonának nevezett – ezt írják:

A Nógrád megyei levéltár adatai alapján nem igaz, hogy a szatócsboltot vezető Kohn, a felesége és a fia Amerikába menekült:

„Az 1941-es adat ellenére 1944-ben már csak a Kohn család három tagja képviselte az izraelita felekezetet a faluban. Kohn Dezső kocsmáros hosszú évtizedekig vezette italmérését. Itt volt lakóháza is, két lakrésszel. Az egyik szoba-konyha, 2 üzlethelyiség felosztású, a másik szoba-konyhás (talán fia lakott itt). Ezektől külön volt a kocsmájuk és a szatócsboltjuk. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy Kohn Dezső nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá.”

Az sem igaz, hogy a vonatokon „biz egy Kohn sem ült”:

„Az 1941-ben megállapított lélekszámhoz képest meglepően kevés, mindössze két zsidó áldozat neve vált ismertté a községből. Érdekes, hogy 1945 októberében Altman László körjegyző is csupán Kohn Dezsőt, feleségét és fiát jelzi deportáltként, megjegyezve, hogy a 22 esztendős Tibor már visszaérkezett a munkaszolgálatból.”

Varga-Bíró Tamás arról is énekel, hogy amíg dédapja harcolt a fronton, az említett zsidók nem vettek részt a honvédő harcban. Talán Varga-Bíró nem teljesen van tisztában vele, de a zsidótörvények értelmében zsidók fegyvert nem viselhettek, nem is harcolhattak, csak munkaszolgálatra vihették őket a frontra, az sem volt önkéntes alapú. Kohn Dezső kocsmárosra pedig 1940-től vonatkoztak a zsidótörvények:

„1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy Kohn Dezső nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá.”

Ráadásul Kohn Dezső az első világháborúban még bizony harcolt, és még orosz hadifogságba is esett:

„1914-ben a 25. gyalogezredhez vonult be, s az orosz fronton fogságba jutott, ahonnan csak több mint 3 év után jutott haza.”

Ezek után tényleg nehéz megérteni, Varga-Bíró Tamásnak mi oka lehet ennyire haragudni a Kohn családra, pláne, hogy azt írja, hogy: „Megbocsáthatatlan becstelenségnek tartottam akkor is, és annak tartom ma is, hogy az ártatlanul elhurcoltak és kivégzettek tragédiáját mások anyagi haszonszerzésre használták fel.” Hiszen ezek szerint épp a Kohn család tragédiája miatt húzta fel magát.

Frissítés 13:44

Varga Bíró Tamás cikkünk megjelenésével szinte egy időben bejelentette, hogy bocsánatot kér, és határozatlan ideig felhagy az írással.