Az Echo Tv szereplője állítja, azért énekelt a Zyklon-B-ről, mert mérges Kohnékra, a holokauszt haszonélvezőire, pedig őket deportálták és meghaltak

2018 január 5., péntek 11:27
80

Miután arról írtunk, hogy a Kurucinfo Holokamu rovatának volt szerzője szerepel az Echo Tv-ben, illetve ír a Pesti Srácoknak és a Magyar Időknek, Varga-Bíró Tamás hosszú posztban magyarázkodott a korábbi viselkedéséért.

Varga-Bíró Tamás Fotó: Echo Tv

Azóta kiderült, hogy bár állítása szerint 2011-2012-ben szakított a Jobbikkal, mégis fellépett egy 2014-es Jobbik-rendezvényen, és ugyan Varga-Bíró most „azt” állítja, megkérdezése és beleegyezése nélkül vette át az anyagait a Kurucinfo, a náci portál nyilvánosságra hozta a levelezéseiket, amikben az azóta Fidesz-rajongóvá vált blogger többek között Isten áldását kérte a Kurucinfóra.

A Tett és Védelem Alapítvány ezután nyílt levélben kérte az Echo Tv-t, hogy Varga-Bíró Tamást a holokauszt relativizálása miatt szedje le a képernyőről.

De ebben a cikkben most inkább csak a Kohn bácsi walzerja című dalával foglalkozunk, mert egy érdekes tanulsággal szolgál:

A dal szövege, amennyire érteni lehet (egy 2012-es előadás alapján is):

„Emlékszem úgy 10 éves voltam
És dédapám gyakran mesélt
Hogy fő állomásparancsnokként
Mennyi szépet is megélt
A Magyar Királyi Vasútnál
Hol nyugdíjas állása volt
Ajjajjaj-jajjajjaj
Nem gyilkolt, nem rabolt
Nem gyilkolt, és nem rabolt
Akkor még Kohn bácsié volt a bolt

És dédapám kiment a frontra
És dédanyám egyre csak várt
Míg Kohnék a szomszéd kis boltba'
Pakolták a ládafiát
És amíg a dédapám harcolt
És védte a csonkolt hazát
Jajj, addig Kohn
Coney Island-i sorára várt
S kapott egy szelet Ámerikát
Míg dédapám védte a csonkolt hazát

A Kohn, a Grün, a Weiss, a Schwarz
Nekik nem kellett honvédő harc
Ajjajjaj-jajjajjaj
Kohn, a Grün, Weiss meg Schwarz
Kimentek, míg dúlt itt a harc

És mentek a vonatok sorra
De rajtuk biz egy Kohn sem ült
És sok kemény hazugság árán
A fél világ megszégyenült
És hazudtak, hazudtak egyre
És mint folyó, úgy dőlt a lé
Ajjajjaj-ajjajjaj
Zyklon-B, Zyklon-B
Ez a föld nem az ígéreté
Hát hazudj, és perelj, törd ezer felé

Dédapám már rég a sírba'
[kivehetetlen sor]
Hogy soká megyünk ma is sírba
Hollók kosztjáért perel
Megkaptuk, hát ez kellett nékünk
Hogy szakadjon rájuk az ég

Ajjajjaj-jajjajjaj
Most elég, most elég
Mert nem leszünk mi szolganép
Elég volt belőlük, elég volt, elég

Elég, elég, elég”

Ezt az egyértelműen antiszemita, hollókosztozó dalt tekinthetnénk fikciónak, csakhogy Varga-Bíró ezzel a történettel védte meg:

„Ez a dal nem a semmiből jött. Üknagymamámnak 12 gyereke volt. Közülük 9 csecsemő-, és gyermekkorában elhalálozott. A kamaszkort hárman élték meg: Ilonka, Jancsika és Pistike. Ilonkát 12 éves korában az édesanyja reggel halva találta az ágyban, nem tudni, miért. Maradt két gyerek, Jancsika és Pistike. Jancsika – az idősebb – leugrott a házukkal szembeni Kaparó Csárdába, ahol éppen akkor két csendőr is tartózkodott. A csendőrök puskái a csárda oldalának voltak támasztva. Jancsi után pár perccel a csárda, s a mellette lévő szatócsbolt tulajdonosának, Kóhn úrnak a fia, az ifjabbik Kóhn is benézett a csárda udvarára. Meglátta a puskákat, felkapta az egyiket, Jancsira fogta, majd vicceskedve ezt mondta: „Jancsi, lelőlek!”. A puska elsütő billentyűje igen érzékenyre lehetett állítva, mert a puska valóban elsült, s pontosan szíven lőtte Jancsit. Az ifjabbik Kóhn még aznap elmenekült a felelősségre vonás elől. Nem sokkal később a szülei is követték őt. Amerikában telepedtek le. Üknagymamámnak pedig egyetlen gyereke maradt a tizenkettőből, Pistike. Ő volt az én dédnagyapám. Kilenc gyereke született, ebből hat megélte a felnőttkort és családot alapított. A legidősebb gyerek volt nagymamám. Családtagjaim később megtudták, hogy mind Kóhn úr, mind pedig a fia rajta van a holokauszt-kárpótlottak listáján, annak ellenére, hogy Az USA-t nem hagyták el. Megbocsáthatatlan becstelenségnek tartottam akkor is, és annak tartom ma is, hogy az ártatlanul elhurcoltak és kivégzettek tragédiáját mások anyagi haszonszerzésre használták fel. Ez a dal erről szól.”

A puskás történetről nem találtam információt, de minthogy Varga-Bírót, aki – ahogy az ilyenkor lenni szokott – azt állítja, nem antiszemita, annyira felzaklatta az üknagymamájának egyik, általa sosem ismert fiának halála, hogy dühében Zyklon-B-ző, hollókosztozó dalt írt, talán érdemes eloszlatni néhány félreértést, hátha a dalszerző átértékeli a viszonyát az őrhalmi zsidósággal kapcsolatban.

A Hungaricana portálon megtalálható könyvben, ami a Nógrád megyei zsidóság és a holokauszt történetét meséli el, Őrhalomról – ahol a Kaparó csárda állt, és amit Varga-Bíró is az otthonának nevezett – ezt írják:

A szöveg kattintásra nagyobb méretben olvasható. Forrás: Hungaricana

A Nógrád megyei levéltár adatai alapján nem igaz, hogy a szatócsboltot vezető Kohn, a felesége és a fia Amerikába menekült:

„Az 1941-es adat ellenére 1944-ben már csak a Kohn család három tagja képviselte az izraelita felekezetet a faluban. Kohn Dezső kocsmáros hosszú évtizedekig vezette italmérését. Itt volt lakóháza is, két lakrésszel. Az egyik szoba-konyha, 2 üzlethelyiség felosztású, a másik szoba-konyhás (talán fia lakott itt). Ezektől külön volt a kocsmájuk és a szatócsboltjuk. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy Kohn Dezső nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá.”

Az sem igaz, hogy a vonatokon „biz egy Kohn sem ült”:

„Az 1941-ben megállapított lélekszámhoz képest meglepően kevés, mindössze két zsidó áldozat neve vált ismertté a községből. Érdekes, hogy 1945 októberében Altman László körjegyző is csupán Kohn Dezsőt, feleségét és fiát jelzi deportáltként, megjegyezve, hogy a 22 esztendős Tibor már visszaérkezett a munkaszolgálatból.”

Varga-Bíró Tamás arról is énekel, hogy amíg dédapja harcolt a fronton, az említett zsidók nem vettek részt a honvédő harcban. Talán Varga-Bíró nem teljesen van tisztában vele, de a zsidótörvények értelmében zsidók fegyvert nem viselhettek, nem is harcolhattak, csak munkaszolgálatra vihették őket a frontra, az sem volt önkéntes alapú. Kohn Dezső kocsmárosra pedig 1940-től vonatkoztak a zsidótörvények:

„1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy Kohn Dezső nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá.”

Ráadásul Kohn Dezső az első világháborúban még bizony harcolt, és még orosz hadifogságba is esett:

„1914-ben a 25. gyalogezredhez vonult be, s az orosz fronton fogságba jutott, ahonnan csak több mint 3 év után jutott haza.”

Ezek után tényleg nehéz megérteni, Varga-Bíró Tamásnak mi oka lehet ennyire haragudni a Kohn családra, pláne, hogy azt írja, hogy: „Megbocsáthatatlan becstelenségnek tartottam akkor is, és annak tartom ma is, hogy az ártatlanul elhurcoltak és kivégzettek tragédiáját mások anyagi haszonszerzésre használták fel.” Hiszen ezek szerint épp a Kohn család tragédiája miatt húzta fel magát.

Frissítés 13:44

Varga Bíró Tamás cikkünk megjelenésével szinte egy időben bejelentette, hogy bocsánatot kér, és határozatlan ideig felhagy az írással.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt