„Hiába van Soros-dollárod, te zsidóbérenc, majd elintézünk!”.
Ezt mázolták Orbán Viktor választási plakátjára 1990-ben. Orbán 1989 őszén kezdte meg Oxfordban a kilenc hónapos ösztöndíjas tanulmányait a Fideszt sok egyéb módon is segítő Soros György támogatásával, de januárban hazatért, hogy részt vegyen a választási harcban. Erre reagált a mázolmány a borostás Orbán plakátján.
Orbán Viktor azon kevés politikusok közé tartozik, akik 1990 óta megszakítás nélkül tagjai az Országgyűlésnek. Rajta kívül ezt még három másik, történetesen szintén fideszes politikus, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos mondhatja el magáról. De Kövérék legalább egyszer egyéniben is szereztek parlamenti mandátumot. Orbán is megpróbálta, kétszer is, de esélye sem volt rá, aztán feladta.
Az 1990-es választásokról azt lehetett tudni, hogy a Rákosi-és a Kádár-rendszer után végre szabad választások voltak. De Orbán már hónapokkal korábban kijelentette, aztán ezt megismételte szinte mindegyik megszólalásában, hogy
„az első választások szabadok lesznek, de ugyanakkor tisztátalanok”.
Nem szavazócédula-manipulációkra számított, hanem arra gondolt, hogy az MSZMP és utódpártja, az MSZP a pártvagyon miatt összemérhetetlenül nagyobb lehetőségekkel rendelkezik, mint a többi párt. Ráadásul ott volt a MSZMP/MSZP kezében a sajtó is, amiről Orbán 1990-ben azt mondta:
„elfogadhatatlan, hogy a megyei lapok az MSZP tulajdonát képezik, sőt a Népszabadság se az MSZP-é, azt is elvesszük, mint minden mást a választásokon”.
A Fidesz ezt mostanra, 2018-ra minden elemében megoldotta.
Orbán Viktornak 1990-ben volt még egy állandóan ismételt mantrája, sajnálatosnak nevezte, hogy a különböző pártok jelöltjei sorozatosan kitérnek a Fidesz jelöltjeivel folytatott nyilvános viták elől. A visszautasításokat Orbán egyszerűen politikai gyávaságának minősítette.
A Nagy Imre 1989-es újratemetésén az oroszok kivonulását követelő beszédével országosan ismertté vált Orbán az 1990-es választáson valamiért Pesterzsébeten indult, amihez semmiféle kötődése nem volt.
Annak ellenére, hogy nagyon szoros kapcsolat volt az ekkor még liberális Fidesz és az ekkor még létező SZDSZ között, a két párt simán elindította egymással szemben az erős embereiket. Orbán Viktor például azzal a Szabó Miklós történésszel, az SZDSZ ügyvivőjével mérkőzött meg, akinek ekkor már bő évtizedes, a Kádár-korszakban is nyíltan vállalt ellenzéki múltja volt. Ahogy például Deutsch Tamás a rendszerváltás előtti ellenzék másik ismert alakjával, Kőszeg Ferenccel indult egy körzetben.
Az első fordulóban aztán kiderült, hogy Orbán és Szabó Miklós egy körzetben indulása valóban nem volt a legjobb ötlet, simán verte őket az MDF-es Zacsek Gyula. A konzervatív politikus volt az MDF-piacok szervezője, ahol a termelők a kereskedők kiiktatásával árulták a zöldségeiket, gyümölcseiket a pestieknek. Az első forduló eredménye a budapesti 13-as választókerületben:
Kellemetlen meglepetés volt, hogy Orbán az első fordulóban ennyire csúnyán kikapott Zacsek Gyulától. A Fidesz sajtótájékoztatón a pártok által aláírt etikai kódex súlyos megsértésének tartotta, hogy
„a kampány utolsó napján Orbán választókerületében helikopterről Fidesz-ellenes és Orbánt rágalmazó röpiratokat terjesztettek”.
A mostani választási rendszerben itt vége is lett volna, Zacseké a mandátum. Akkor viszont volt még második forduló, ami előtt a Fidesz és az SZDSZ már több körzetben összehangolta az indulásokat. Ennek köszönhetően Orbán javára visszalépett az SZDSZ-es Szabó Miklós, elvileg kettejük szavazatával megfogható lett volna Zacsek.
Orbán Szabó Miklós visszalépése után elég gúnyosan beszélt az első körben győztes Zacsekről. Saját esélyeiről azt mondta: attól függ a győzelme, hogy sikerül-e megmutatnia a választóknak, mi a különbség ha egy politikus, illetve egy kofa ül a parlamentben. Ehhez viszont szükség lett volna arra, hogy Zacsek kiálljon vele egy vitára, ami Orbán legnagyobb sajnálatára nem történt meg.
A második forduló napján a Népszabadságnak Orbán azt mondta, hogy az SZDSZ-es szavazókkal van esélye nyerni, de bármi megtörténhet, mert „a mai élelmiszerárak mellett joggal számíthat az emberek szavazatára az, aki néhány forinttal olcsóbban adja a krumplit.” (A néhány forinttal olcsóbb szavazatvásárló krumpliból mára ingyenkrumpli lett, amit rendszeresen osztogat Rétvári Bence, a szociális ügyekért is felelős Emmi államtitkára a választókerületében, de van már ingyentojás, sőt ingyen karácsonyfa is, fideszes óvodai Mikulással.)
A Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy Orbán irigyli-e az MDF-piac ötletét, az akkori liberális fideszes politikus úgy válaszolt: „Nem, nekem igen rossz véleményem van az MDF-piacokról. Piacellenesnek tartom. Azt sulykolják az emberekbe, hogy a kereskedők csak élősködők, nincs rájuk szükség, mert lám, ha kikapcsoljuk őket az értékesítési láncból, mindjárt olcsóbb az élet. Zacsek úr elfelejti, hogy a világ egyetlen piacgazdasága sem nélkülözheti a kereskedőket. Én azt mondom: az emberek vásároljanak az MDF-piacon olcsón, de szavazzanak rám, mert a parlamentbe politikusok valók és nem kofák: azok maradjanak a piacon.”
Orbánnak ugyan volt pár rendezvénye a pesterzsébeti választókerületében, de az ideje és energiája nagy részét azt kötötte le, hogy a 89-es Nagy Imre beszéd országos ismertsége miatt sok fideszes jelölt hívta közös kampányolásra. Így aztán egy jótékonysági szervezettől kapott Volkswagen-busszal járta az országot, és belefutott olyan pofonokban is, mint amikor egy helyi lakossági fórumon Zircet falunak nevezte, amin a jelenlévők rettenetesen felidegesítették magukat, szerintük a pártállam képviselő viselkednek így. Meglepően rossz volt Orbán abban az 1990-es fideszes tévés kampányfilmben, amiben több politikus a gyerekével ült be a stúdióba. Láthatóan még azzal is küzdött, hogy felolvassa a szövegét.
Itt a döcögő Orbán:
A Reuters úgy írt az akkor 27 éves Orbánról, hogy az egyik moziban tartott vitája után a tizenévesekkel versenyre kelve öreg nénik sereglenek köré, és a kezét szorongatták. Orbán maga erről azt mondta: „Nagymama-effektus ez: az idősek támogatni akarják unokáikat. Talán saját ifjúkorukat fedezik fel bennünk." Alighanem ennek is volt köszönhető a liberális gazdaságprogramjuk ellenére annak kiemelt hangsúlyozása, hogy „a párt a szociálpolitikájában megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a kisnyugdíjasokra, mert ez a réteg nem tehető ki a piacgazdaság szigorú törvényeinek”.
A második fordulóra mindent bedobtak, ekkor volt a legendás rendszerzáró buli, ahol Orbán a színpadon énekelte az Azok a boldog szép napokat:
Orbán arra számított, hogy nagykoalíció lesz a rendszerváltás két legerősebb pártja, az MDF és az SZDSZ között, de a koalícióba bejelentkezett a Fidesz is, mint létszámában ugyan kicsi, de mondanivalójában erős párt.
Orbán ekkor már simán el tudta képzelni, hogy kormánytag lesz.
A Reutersnek arra a kérdésre, melyik miniszteri poszt felelne meg neki a legjobban, így válaszolt: "Bármelyik."
Sőt, eljátszott a gondolattal is, hogy alkalmas lenne-e miniszterelnöknek:
"Arra nem számíthatok, hogy a Fidesz tagjai közül valakiből miniszterelnök lesz, mégis: ha ilyen felkérést kapnánk, van legalább három olyan emberünk, aki akár holnaptól betölthetné a miniszterelnöki tisztséget - mondta, magára és a szintén Fidesz-alapító Fodor Gáborra és Deutsch Tamásra utalva”.
Deutsch és Fodor Gábor-kormánya egyelőre nem volt Magyarországnak.
A második fordulóban aztán Zacsek megint simán legyőzte Orbán Viktort.
Ez volt az a választás, ahol Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is elindult. Szolnokon, Fidesz színekben, de csak negyedik lett. A két jelöltség miatt Orbánék első gyereküket, a tíz hónapos Ráhelt időnként bevitték a Fidesz irodába, hogy az irodisták vigyázzanak rá. Erről ebben az 1990 márciusi interjúban beszél, ahogy arról is, hogy a kommunisták irányításával a sajtó alakította ki róla azt a képet, hogy tőle félni kell, és a fideszesek erőszakosak lennének.
Nem Orbán volt az egyetlen, akinek nem jött össze az egyéni mandátum, az MSZP-listavezetője, Horn Gyula is csak második lett, ahogy nem győzött az SZDSZ-lista első helyén lévő Tölgyessy Péter sem 1990-ben.
A Fidesz összeségében is elmaradt saját várakozásaitól. A nagy cél az volt, hogy jobban szerepeljenek, mint az MSZP. Ez nem jött össze, a szocialisták 33, a Fidesz csak 21 mandátumot szerzett. Orbán 3-4 egyéni mandátumra számított, ebből végül kettő jött össze: Szájer József Sopronban győzte le Pozsgay Imrét, Pápán Kövér László nyert.
Orbán a választások után simán bemondta, hogy minden a papírforma szerint alakult, mert két egyéni mandátumra számítottak, és annyi is lett. Nem számított, az sem, hogy nem előzték meg az MSZP-t, Orbánt gyorsan frakcióvezetővé választotta a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja, helyettese Deutsch Tamás lett.
Az Orbánt legyőző Zacsek Gyulán aztán különösön bosszút állt a Fidesz. A frakció ugyanis azzal szórakozott, hogy ha a frakció nemmel készült szavazni a parlamentben, akkor az ügyeletes irányítónak félhangosan nem azt kiabálta be, hogy nem, hanem azt hogy: „Zacsek”.
Az Orbán által lekofázott Zacseknak volt még egy nagy villanása, 1992-ben ő írta meg a Magyar Fórumban a „Termeszek rágják a nemzetet avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról” című cikket, ami kis húzással ma simán megjelenhetne a Magyar Időkben. A lényege: Soros György alapítványai révén szövetséget kötött a magyarországi kommunistákkal, hogy átmenti a hatalmukat. A rendszerváltás csak egy önpuccs lett volna, aminek lezavarása után a társadalmi, gazdasági kulcspozíciókat elosztották volna a kozmopoliták és kommunisták egymás között. Csakhogy az MDF közbelépett 1990-ben, de Sorosék nem adták fel, az összeesküvést folytatták, annak legfőbb eszköze pedig Soros Alapítvány, illetve az ekkoriban létrejött Közép-Európai Egyetem (CEU). És volt még egy kulcsszereplő az összeesküvésben Zacsek szerint, na ezt húznák ki most a Magyar időkből:
„Nézzék meg Orbán Viktor szerepét. A Soros Alapítvány évek óta öli bele a pénzt. A választások után főszerepet osztottak rá. (...) Ordenáré módon folyt az Orbán műsor a parlamenttől a TV-ig mindenhol. Egy fiatal gyereknek egy ekkora karrier nagyon tetszhet. Látszik, hogy élvezettel csinálja. Csak egy dolgot felejtett el: ebből a mókuskerékből tisztán, gerincsérülés nélkül kiszállni már nem lehet. Most már késő van ahhoz, hogy nemzeti értékeket és értékrendet támogató személyként jelenjen meg a Fidesszel, pártjával együtt.”
Zacsek cikkének megjelenése után a Fidesz közleményt adott ki, amiben azt írták:
“Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. (…) Az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog.
Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.”
Most ott tartunk, hogy Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója tavaly már úgy emlegetette a Zacsek-féle termeszes cikket, Bayer Zsolt helyeslése mellett, hogy „Már akkor mindent tudtak Sorosról”.
Zacsek pedig simán indulhatna fideszes jelöltként most már. Vagy a mostani Orbán az akkori Orbán ellen.
A következő rész tartalmából: Orbán Viktor 1994-ben is megpróbált egyéni mandátumot szerezni, már Székesfehérváron. Nemcsak az MSZP-s, később halálos közlekedési balesetet szenvedő Vancsik Zoltán győzte le, hanem az SZDSZ-es Szeiler András is, aki hirdetésben sütötte el minden idők Orbán-tréfáját.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.