A németek akarták befogadni a migránsokat, nem a magyarok, Magyarország azzal teszi a dolgát, hogy védi a schengeni határt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bildnek adott interjúban, amit az MTI szemlézett. (A nyomtatott újságban rövidebb, a portálon hosszabb változatban jelent meg az interjú.)

A kormányfő azt mondta, a határvédelem 2015 óta 1 milliárd euróba került és Brüsszel egyetlen fillért sem fizet ezért. (Megjegyzem, nem is kell neki, nyílt közbeszerzés nélkül, bármiféle egyeztetés nélkül zajlik az egész.) Újra elmondta: a probléma megoldása nem az, hogy az illegálisan az EU-ban tartózkodó embereket az EU egész területén szétosszák, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.

Arra a felvetésre, hogy miközben „pénzt fogad el az EU-tól”, megtagadja a menekültek befogadását, Orbán azt mondta, a Kohéziós Alap nem ajándék, hanem egy „tisztességes kiegyenlítés”, mivel a közép-európai országok megnyitották piacukat. „Ennek abszolút semmi köze a menekültkérdéshez” – mondta.

Arról, hogy az Európai Törvényszék ítélete ellenére megtagadják 1294 menekült befogadását, a kormányfő azt mondta: több mint 20 tagállam nem hajtotta végre a kvótát, „mégis csak minket bírálnak, ez a kettős mérce esete”. Az ítélet egyébként arra az EU-határozatra vonatkozott, ami gyakorlatilag az ítélettel egyidőben lejárt, és most újra kell tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy különben elfogadta volna az ítéletet, azt válaszolta:

„Igen, mi a jogállam talaján állunk.”

Orbán azt állítja, az EU-ba törekvőket nem muzulmán menekülteknek tekinti, hanem „muzulmán inváziós erőnek”, gazdasági migránsoknak, akik jobb életet keresnek. Magyarország felé négy biztonságos országon kelnek át, amik ugyan nem olyan gazdagok, mint Németország, de stabilak, ahol már „nem az életükért futnak”.

Orbán Viktor azt mondta, az érkezők illegálisan törték át a határt, „nem menekülthullám volt, hanem egy invázió”. Azt mondta:

„Soha sem értettem, hogy egy olyan országban, mint Németország – ami számunkra a fegyelem és a jogállamiság legjobb példája – hogyan ünnepelhették valami jó dologként a káoszt, az anarchiát és a határok illegális átlépését.”

A menekültkérdés politikailag ugyan európai probléma, de szociológiailag német – mondta a miniszterelnök, aki szerint minden menekült Németországba akar menni, „német életet szeretne”.

(Ez nem igaz, rengeteg országban telepednek le menekültek, az uszító kormánypropaganda ellenére még Magyarországon is.)

Azt mondta, a magyar nép nem szeretne migrációt: „Az én felfogásom szerint nem lehetséges az, hogy a népnek egy alapvető témával kapcsolatban van egy akarata, és a kormány megtagadja azt, hogy ennek az akaratnak megfeleljen. Itt az ország szuverenitásáról és kulturális identitásáról beszélünk. Meg kell őriznünk azt a jogot, hogy eldönthessük, ki élhet magyar területen.”

Azt mondta, a muszlimok nagy száma párhuzamos társadalmakhoz vezet, mivel a keresztény és a muszlim társadalom soha sem fog összekapcsolódni, a multikulturalizmus csak illúzió. „Mi nem szeretnénk ilyesmit. És nem szeretnénk, hogy bármit ránk erőltessenek” – mondta. (1992-ben még egészen másként gondolkodott erről.)

Orbán Viktor szerint napjainkban az jelenti a legnagyobb fenyegetést az EU-ra, hogy Brüsszel „trükkösen próbál” nemzeti szuverenitásokat magához vonni. Viszont azt állítja magukról, hogy még ha kritizálják is a brüsszeli elitet, magatartásuk akkor sem Európa-ellenes.

Szerinte „az EU egy csodálatos projekt, aminek szívesen vagyunk a része, és amiben maradni fogunk”.

A Bild felvetésére, hogy plakátkampányt folytat „ősellensége”, Soros György ellen, a kormányfő úgy reagált, hogy Soros György – „aki a kaszinókapitalizmus révén szerezte vagyonát, állam nélküli államfőnek tekinti magát” – szintén kampányt folytat a magyar kormány ellen, és ebben semmi sem korlátozza. „Ez egy nyílt vita, ami éppen a sajtószabadság bizonyítéka” – mondta, hozzátéve, hogy a milliárdos 60, migrációt támogató NGO-t pénzel. Azt mondta:

„Itt nem véleményszabadságáról, hanem nemzetbiztonságról van szó, és nekem fel kell lépnem.”

Egy másik kérdésre azt mondta: nem gondolja, hogy a német sajtó szabadabb lenne, mint a magyar. „A magyar sajtó 80 százalékban magántulajdonban van, és egy jelentős része erősen kritikus a magyar kormánnyal szemben” – mondta, felidézve, hogy az Európai Bizottság is „írásba adta, hogy médiatörvényünk megfelel az EU-s szabályoknak”.

Arra a felvetésre, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) hétvégi, seeoni tanácskozásának díszvendége volt, amit többen kritizáltak, köztük Martin Schulz szociáldemokrata pártelnök, Orbán azt mondta: mindig tisztelte Martin Schulzot, „mert ő egy jó harcos”, de szerint két különböző dolog harcosként szórakoztatónak lenni, és felelősséget vállalni egy ország politikájának alakításában. „Mi úgy gondoljuk, hogy több tiszteletet érdemlünk” – mondta. Szerinte Magyarország az utóbbi évtized kevés sikertörténetének egyike: 2010-ben a munkanélküliség rátája 12 százalék volt, most kevesebb, mint 4, a gazdasági növekedés 4 százalék felett van, míg 2009-ben még 6 százalékos volt a visszaesés, a költségvetés hiánya pedig jóval 3 százalék alatt van. „Ha tisztességesen ítélnek meg bennünket, akkor egész jók vagyunk” – mondta.