Ha minden a tervek szerint alakul, 2019-ben zárva lesz majd a Király fürdő. A Király egyike a leghíresebb budapesti fürdőknek, és az egyik olyan jelenleg is üzemelő fürdő a fővárosban, amit még Buda török megszállása idején építettek, viszont az épület kritikus állapotban van, sok éve esedékes már a felújítása. 

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) végül tavaly írt ki ötletpályázatot építészeknek, a beérkezett munkákat a fürdővállalat vezetősége és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselői közösen értékelték, a terveket pedig kedden mutatták be. A zsűri ugyan nyertest is hirdetett, de ez nem azt jelenti, hogy automatikusan az első helyen végzett terv valósul majd meg: sok függ attól is, hogy milyen finanszírozási keretben zajlik majd a felújítás, ha ugyanis közbeszerzést fognak kiírni, akkor újabb pályázati kör lehet, melyen az építészeti szempontoknál is hangsúlyosabb lesz például a tervek költségvetése. 

A mostani kiírás nemcsak felújításról, hanem kisebb bővítésről és átalakításról is szólt. Egyrészt a fürdő vezetése áthelyezné a főbejáratot a Fő utcából az épület mellett futó Ganz utcába, valamint szeretnének egy 20 vagy 25 méteres új úszómedencét is, a meglévő épületeket pedig két zónára osztanák: lenne egy török zóna és egy wellness részleg. Ezen kívül igényként merült fel a jelenleg nyitott udvar lefedése, illetve egy esetleges kiállítótér megépítése is. 

A bejárat áthelyezése ésszerű ötletnek tűnik: az elmúlt évtizedekben a Fő utca jóval magasabb lett, ezért a fürdőt jelenleg egy sikátorszerű süllyesztőből lehet elérni, ami a képen a korlát mögött fut: 

A Király felújítása és bővítése azért jelent komoly kihívást az építészeknek, mert nem egységes stílusú épületegyüttesről van szó: a fürdő legismertebb részét, a kupolás török fürdőt a XVI. században építették, majd barokk/klasszicista stílusban épültek mellé további épületszárnyak a XVIII. és XIX. században. Születtek azóta is tervek a továbbépítésre, de ezek végül nem valósultak meg, a török fürdő előtti részen nem folytatódott a klasszicista szárny, ott most egy minitér van pár fával, meglehetősen elhanyagolt állapotban. Az épület a második világháborúban megsérült, 1954 és 1959 között állították helyre a fürdőt, ekkor kapta mai formáját. 

A kiírásra összesen 24 iroda jelentkezett, kedden ezek közül 11 pályázatot mutattak be. A legtöbb projekt kisebb léptékű beavatkozásokban gondolkodott, kevesen voltak, akik valami nagy és látványos elemmel egészítették volna ki a fürdőt. Közös volt még az is a projektekben, hogy a legtöbben száműznék a nem túl nagy telekről a személyzeti parkolót, illetve szinte minden pályázó gondolkozott valamilyen tetőkertben is. 

A pályázatot a 3h építésziroda pályázata nyerte meg, tervükben a leglevegősebb beépítési állapotot próbálták meg megőrizni, és kevéssé nyúlnának hozzá a már álló épületekhez, csak a XX. századi bővítést bontanák el az átriumból, és a 20 méteres új medencét kertkapcsolattal építenék meg. 

Második az Archicon Kft. iroda terve lett: az iroda pályázata volt a bemutatott tervek közül az egyetlen, amelyik meghagyná a bejáratot a Fő utcai sikátorszerű szakaszon, mivel ezzel is a Vízivaros meg a régi korok emléke köszön vissza. A pályázat része volt egy étterem a Ganz utcai szakaszra, és hangsúlyos elem volt az oszlopsor kiszabadítása: a belső udvar oszlopai jelenleg nyílászárók fogságában vannak, onnan emelnék ki újra ezeket. A legtöbb pályázatnál felmerült, hogy lefelé nehéz bővíteni az épületeket, a föld alatt ugyanis római kori régészeti leletek is lapulnak, ezért sokan gondolkodtak emeleti megoldásokban: az Archicon tervében is emeleti medence ötlete merült fel, ahonnan át lehetne látni a kupolákra. 

A harmadik a Gereben Marián Építészek iroda terve lett, és ennél a pályázatnál a legkönnyebb a dolgunk, mert Gereben Péter és Marián Balázs részletesen meg is írta koncepciójuk lényegét az Építészfórumra. 

Míg a legtöbb pályázat alig nyúlt volna a török fürdős részhez, és csak állagmegőrzést ígértek, ebben a tervben két új termálvizes medence is került a legrégebbi épületrészbe. Ebben a tervben is fontos elem a klasszicista kertben lévő oszlopsor kibontása a falból, és kertet csinálnának a sarkon lévő térből. 

Szintén külön cikket kapott az Építészfórumon a Térprofil Kft. rangsor nélküli díjazásban részesült terve, erről itt lehet részleteket olvasni, valamint Ferenczy Kinga, Pap Szabina, valamint a Studio Nomad két építészének, Pásztor Bencének és Pongor Somának a terve, amiről pedig itt. Ha pedig valaki ismerkedne a további tervekkel, illetve részletesebben érdekli a zsűri értékelése is, a Építőművészek Szövetségének honlapján minden ehhez szükséges anyagot megtalálhat.