Minden egyes utas után 6 ezer forintot fizet a magyar állam a Wizz Air öt balkáni járatán
2017 december 04., 05:05
Azért is veszteséges a Malév utolsó megmaradt leányvállalata, mert már rendes méretű csomagokat vihetünk föl a Wizz Air-gépekre
A Malév 2012-ben ment csődbe, és egyetlen leányvállalata maradt életben, ez a budapesti reptéren földi kiszolgálással foglalkozó Malév Ground Handling (GH). A társaság túlélése egy hajszálon múlott, hiszen ha nem találnak egyik napról a másikra új ügyfelet a forgalmuk túlnyomó részét adó Malév helyett, gyorsan bedőlhettek volna ők is. Ekkor azonban a Wizz Airrel gyorsan megkötött szerződés megmentette a céget az összeomlástól.
Első ránézésre nagy a verseny a földi kiszolgálásban a ferihegyi reptéren, hiszen négy cég is van a piacon. Ez a munka az utasok beszállítását, a csomagok feladását és szállítását jelenti, a költségek jó része itt munkabér, az eszközök is hasonlóak, óriási innovációnak és hatékonyságnak nincsen nagyon helye. Mégis nagyok a különbségek, ha az egyes társaságok eredményeit nézzük.
| A ferihegyi reptér földi kiszolgálóinak pénzügyi teljesítménye | ||||||
| ezer Ft | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
| Celebi Ground Handling Kft. | Értékesítés nettó árbevétele | 8.732.301 | 8.554.378 | 8.207.553 | 7.841.642 | 8.612.267 |
| Üzemi eredmény | 1.599.172 | 2.045.111 | 1.935.904 | 1.462.781 | 1.664.428 | |
| Létszám | 622 | 558 | 550 | 535 | 528 | |
| Malév GH Zrt. | Értékesítés nettó árbevétele | 4.239.423 | 4.847.362 | 4.459.930 | 4.361.668 | 4.469.072 |
| Üzemi eredmény | -940.291 | 114.459 | -145.970 | -521.927 | -471.687 | |
| Létszám | 471 | 367 | 339 | 373 | 335 | |
| Menzies Aviation (Hungary) Kft. | Értékesítés nettó árbevétele | 949.741 | 1.170.756 | 1.124.171 | 1.785.186 | 2.066.312 |
| Üzemi eredmény | -6.580 | 33.406 | -25.283 | 104.162 | 104.992 | |
| Létszám | 108 | 135 | 135 | 140 | 196 | |
| BUDPORT Handling Kft. | Értékesítés nettó árbevétele | 22.490 | 633.654 | 1.045.329 | 1.357.608 | 1.659.245 |
| Üzemi eredmény | 6.962 | 199.761 | 287.627 | 327.136 | 327.770 | |
| Létszám | 3 | 24 | 40 | 58 | 93 | |
| Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu | ||||||
A Malév GH-n kívül jelen van még a török Çelebi, a brit Menzies és a magyar, viszonylag új játékosnak számító Budport, de ők eddig inkább csak jegyek értékesítésével foglalkoztak.
A Malév GH kb. 70 százalékban a Wizz Airnek dolgozik,
legalábbis a számításaink szerint (a reptér nem ad ki adatokat a forgalomról, az arányt az aktuális menetrend alapján becsültük). A cég őszi reorganizációs anyagaiban még 57 százalék szerepelt 2017 őszén, de azóta a Malév GH egyik ügyfele, az Air Berlin csődbe ment.
A Malév GH nagyon nagy bajban volt ősszel: csak az elmúlt öt évben 2 milliárd forintnyi adósságot termelt, miközben a versenytársak jelentős nyereséggel működnek. Ennek csak egyik oka, hogy kb. 1,6 milliárd adósságot örököltek a Malév-időkből, és a működésük is viszi a pénzt, alacsonyak a bevételeik. Mivel ez állami cég, nem lehetett sosem kérdéses, hogy ki állja a végén a veszteségeket:
az adófizetők.
A csőd pedig majdnem össze is jött: tavaly ősszel nem sok választotta el a céget ettől, a saját tőke már annyira negatív volt, hogy a magyar államnak kellett volna tulajdonosként milliárdokkal felölteni. Erről készült is egy előterjesztés, de tudomásunk szerint azt nem fogadta el a kormányzat, nem volt túl meggyőző a terv, ami szerint ismét nyereséges lehet a cég, ha megkapja a kért milliárdokat.
A Wizz Air is láthatta, hogy valami gond készül, és 2017 . június végén 3 hónapos felmondási idővel felmondta a szerződést. Már korábban elkezdtek 2017-ben egy tendert, aminek a Malév GH kiváltása lett volna a lényege annak leállása esetén, de ezt a tendert mégis csak a Malév GH nyerte meg valahogy. A szerződés felmondása után tehát ismét a Malév GH-val szerződtek le. Úgy tudjuk, ebben szerepe volt, hogy a kormányzat és a Wizz Air között megállapodás született, hogy a magyar fapados az állami céget veszi igénybe a jövőben is.
Az újonnan megkötött szerződésben emelték az árat, de számos új elem is került bele, ami összeségében továbbra sem túl kedvező a Malév GH-nak. Az egyik újdonság, hogy 2012-ben még a Wizz Air kérésére a Budport kapta meg a legjobban jövedelmező feladatokat: az utasok bőröndjeinek mérését, az extra szolgáltatások díját. Biztos bevételt hozott, hogy a folyamatosan változó felvihető poggyász méretek miatt mindig lehetett olyan utast találni, akit le lehetett húzni a helyszínen már jóval drágább csomagfeladási díjra. Ez is segítette a Budportot, hogy egyre nagyobb bevételeket érjen el.
A Wizz Air új kiírásán már ezekkel a bevételekkel is számolt a Malév GH, csakhogy a fapados cég váratlant lépett, lazított az addig igen csak szigorú csomagpolitikáján, ma már értelmes méretű kézipoggyászokat lehet felvinni a gépekre, így hiába hagyták ki a Budportot, várhatóan kevesebb lesz a bevétele a Malév GH-nak, mint tervezték.
A reorganizáció terve pedig alapvetően a Wizz Air szerződés újratárgyalására épült, hiszen ahogy a kormányelőterjesztés tartalmazta,
a Wizz Air kiszolgálásával a Malév GH évi 0,6-1,1 milliárd forint veszteséget szenved el.
Ha megnézzük a cég veszteségeit az elmúlt években, akkor ez alapján az látszik, hogy a negatív eredményt alapvetően a Wizz Air-szerződés adhadta.
Ez azt jelenti - hogy az évi kb. 10 ezer budapesti Wizz járatindulásra számolva - minden egyes járatra 6-10 ezer forint veszteség jut, a nagyságrendileg 100 ezer forintos szolgáltatásra.
Nem találtunk semmilyen arra utaló jelet, hírt, bejelentést, hogy a kormány feltőkésítette volna a Malév GH-t. A cég azonban a várakozások ellenére mégsem állt le tavaly ősszel, ami azt sejteti, hogy valahogy mégis megtámogattákt.
A cégiratok között azonban meglepő felfedezést tettünk, kiderült, hogy mégis a tulajdonos, az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tett a cégbe 4,7 milliárd forintot.
Kerestük a Malév GH tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt és magát a társaságot is kérdéseinkkel, de tőlük nem kaptunk választ. A 4,1 milliárd forint készpénz mellett a társaság egy 554 milliós tartozását is elengedte az állam, jó volna egy ekkora összegnél látni, hogy miért gondolják, hogy a jövőben jobban fog menni a gazdálkodás.
a 4,7 milliárd forintos költséget nézzük, az munkahelyenként 14 milliót jelent.
Kíváncsiak lennénk, ha a dolgozóknak felajánlanák ennek csak a felét, azért cserébe, hogy elvesztik a munkájukat, akkor ki nem ezt választaná. Különösen hogy a munkára szükség van, ha a Malév GH kiesne, a többi szereplő gyorsan átvenné a helyét. Munkahelyből nem lenne kevesebb, maximum igazgatói pozícióból.
A kimentési akció így sem biztos, hogy sikeres lesz: a Budport már korábban keresetet adott be Brüsszelben a Malév GH tiltott állami támogatásának gyanúja miatt, pedig akkor még csak egy 260 milliós hitel elengedéséről volt szó a Magyar Nemzet információi szerint.
2012-ben az Európai Bizottság 88 milliárd forintnyi tiltott támogatást állapított meg a Malév esetében. Ebből 4,3 milliárd a Malév GH meghiúsult értékesítéséhez kapcsolódó transzferek jelentik. Azt az eljárás a Wizz Air kezdeményezte 2010-ben,
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója sokszor és sok helyen elmondta már, hogy szerinte rossz és káros az állami támogatás. Legutóbb december 4-én a Világgazdaságban beszélt arról, hogy szerinte számos légitársaság csődje várható még, mert jó néhány ilyen céget politikai alapon védenek az igazi versenytől és tartanak lélegeztetőgépen.
Eléggé úgy néz ki, hogy a Wizz Air sem mentes az állami támogatásoktól: korábban megírtuk, hogy 2017 április és június hónapokra 233 millió támogatást kapott a cég 5 balkáni légi járat üzemeltetése után a magyar államtól. Időközben felleltük a szerződést is, amiből kiderül, hogy 4 év alatt összesen 4 milliárd forint folyhat be az államtól a légitársasághoz a balkáni járatok támogatása címén. A vállalat heti 2 járatára és 180 fős gépekre leosztva az öt városra ez ülésenként 10 685 forintos támogatást jelent. Igaz, ha nyertségesek lesznek a járatok, akkor nem jár a támogatás, és a július-szeptember között már nem is fizettek támogatást.
Azt nehéz lenne pontosan megmondani, hogy a Malév GH állami támogatása mekkora segítséget jelentett a Wizz Air-nek. A vállalkozásnak a kormány alsó becslése szerint is éves 0,6 milliárd forint ráfizetéssel dolgozott a Malév GH, ami öt év alatt legalább 3 milliárd forint. Kérdés, hogy mit gondolna egy ilyen állami segítségről a Wizz Air, ha a Malév ma is működne, és annak utaskiszolgálását mentené ki hasonló helyzetben a kormány.
Szerző: Bucsky Péter
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.