Génjeikben hordozzák a nagy 1944-es holland éhínség nyomait az akkor születettek

Éhező holland nők az 1944-45-ös téli éhínség idején Hollandiában.Fotó: Nationaal Archief / Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0

1944 szeptemberében a holland vasutasok sztrájkot szerveztek, hogy ezzel is akadályozzák a nácik csapatmozgásait, és segítsék a szövetségesek előretörését, országuk mihamarabbi felszabadítását. Hiába, a szövetségesek előretörése így is elakadt, a nácik pedig bosszúból nem szállítottak több ételt Hollandiába a polgári lakosságnak. Az így kialakult éhínségben az ország májusi felszabadításáig legalább húszezren vesztették életüket.

A nagy téli éhínségnek ennél messzebb ható következményei is lettek. Az éhínség idején születettekről már korábban megfigyelték, hogy kortársaiknál súlyosabb egészségügyi problémákkal küzdenek. Hízékonyabbak voltak azoknál, akik az éhínség előtt vagy után születtek, magasabb volt a koleszterin- és triglicerid-szintjük is. Az átlagnál jobban fenyegette őket az elhízás, a cukorbetegség és a skizofrénia, idős korukban pedig halandóbbak is lettek, 68 éves koruk felett tíz százalékkal magasabb volt a halandóságuk a hasonló korúaknál.

Bas Heijmans, a Leideni Orvosegyetem genetikusa a Columbia Egyetem epidemológusával, L. H. Lumey-val közös, új tanulmányában genetikai okokra vezette vissza ezt. Azt egy ideje már tudjuk, hogy bár egy ember testében minden sejtben ugyanazok a gének vannak, más-más sejtekben más-más kifejezéseik aktívak vagy halkak. Ezzel a jelenséggel az epigenetika foglalkozik. Heijmans és Lumey is innen közelített a problémához, alapos teszteknek vetették alá az éhínség idején születettektől még a kilencvenes években begyűjtött vérmintákat, amiket, ha erre lehetőség volt, a mintát adók az éhínség előtt vagy után született testvéreitől vett mintákkal is összevetették.

A vizsgálataik során arra jutottak, hogy az éhínség idején születettek szervezetében az ilyen kapcsolóállításért felelős metil-csoportok kikapcsolták a PIM3 nevű gént, amely a test anyagcseréjében játszik szerepet. A gén kikapcsolásával az éhínség idején születettek szervezete kevésbé égette el a szervezetükben felhalmozott energiatartalékokat, ez okozhatta az elhízást.

A kutatás még Heijmansék szerint is csak az első lépés a jelenség feltárásában. Egy bírálójuk, a Princeton Egyetmen oktató bioszociológus, Dalton Conley szerint egyelőre nem tisztázott, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás: hogy valóban a PIM3 gén elhallgattatása miatt híztak-e el a túlélők, vagy éppen az elhízásuk miatt kapcsolt ki idővel a gén. Heijmansék szerint az, hogy ezt a módosulást az éhínség idején születettek szervezetének több szervében is ki tudták mutatni, arra utal, hogy már a terhesség alatt rögzülhetett. Amiből Lumey szerint az is következik, hogy már magzati korban fel lehet deríteni olyan genetikai változásokat, amelyek a felnövekvő embernek később egészségügyi problémákat okozhatnak. (Via The New York Times)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.