Azért tüntetnek, hogy ne az összeszerelő üzem legyen a jövőjük

2018 február 23., péntek 21:00
200

Péntek délután tartotta demonstrációját a Független Diákparlament nevű szervezet, miután Orbán Viktor nem akart velük nyilvánosan vitatkozni (Facebook-élőnk itt). A tüntetők a Deák térről a Parlament elé vonultak, több ezren voltak, többségében fiatalok.

1. Mozgalmat és ellenzéki vitát szerveznek

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

A Független Diákparlament tüntetéseinek egyik jellemzője, hogy miközben a felvetett problémák jogosságát még maga Velkovics Vilmos sem vonta különösebben kétségbe (nem beszélve a Magyar Tudományos Akadémiáról, ami éppen pénteken mutatta be aggasztó  tanulmányát), nem könnyű konkrétumokra, pláne rövid távon teljesíthető követelésekre lefordítani ezeket a tiltakozásokat. A tananyag modernizálásától a GDP hat százálékára emelt oktatási költésekig viszonylag elvont követelések ezek, miközben egy utcai közéleti rendezvénynek általában fontos része, hogy valami többé-kevésbé kézzel fogható cél felé irányuljon.

A konkrétumok most ezek voltak:

  • Mozgalmat szerveznek Diákvagyok néven, aminek országszerte akciói lesznek.
  • Együttműködnek az Országos Diák Tanáccsal.
  • És összehoznak egy Szél Bernadett-Karácsony Gergely-Vona Gábor-vitát március 17-re oktatásügyben. (Szél és Vona ott is voltak a tüntetésen.) Március 15-én pedig újra tüntetnek.

2. Óriási lelkesedés, kevés rutin

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

A szervezők láthatóan nagyon fellelkesültek attól, hogy viszonylag kis szervezetként viszonylag sok embert tudtak megmozgatni. De a tüntetés vége felé, több mint két órával a kezdés után ők maguk jegyezték meg a színpadról, hogy a végére azért érezhetően csökkent a tömeg. És ez nemcsak a hideg miatt volt így - a versbetétes-slam poetrys-hullámzó színvonalú beszédekből álló programot lényegesen feszesebbre véve valószínűleg kevesebb embert veszítettek volna el menet közben.

3. Az összeszerelő üzem diákjainak lázadása

Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivője Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség

Végig érezhető volt, hogy az oktatás a tüntetőknek egyben a fejlettség és a nyugat szimbóluma is - a Deák térről a Kossuth térre elvittek egy nagy EU-zászlót, volt Európa-kiabálás, a végén pedig olyan Örömóda-éneklés is, ami talán Luxemburgban sem gyakori tüntetéseken.

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

Ez a beszédekben is többszor felmerült. Az Echo tévében mondatelemzésre felszólított Kálló Dániel fejtette ki a legegyértelműbben:

„Az elmúlt száz évben csak azok az országok fejlődtek igazán, akik befektettek az oktatásba. Rengeteg olyan szakmát képzünk most, amit tíz év múlva robotok fognak végezni. Kész megoldásokat magolni a múlt és a jelen problémáira öngyilkosság. Az egyetlen esélyünk, ha megtanulunk alkalmazkodni, ennek a kulcsa pedig a problémamegoldás, és a kreativitás.”

Ahogy a beszédekben is megjelent az összeszerelő üzem-motívum, a szerep, amit a NER most már nagyjából nyíltan szán Magyarországnak a világgazdaságon belül, és amihez egyre inkább az oktatást is igazítja. És egyelőre még vannak diákok, akik ezzel nem elégednek meg, ezért akarnak egyre szervezettebb formában tiltakozni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt