Azért tüntetnek, hogy ne az összeszerelő üzem legyen a jövőjük

Péntek délután tartotta demonstrációját a Független Diákparlament nevű szervezet, miután Orbán Viktor nem akart velük nyilvánosan vitatkozni (Facebook-élőnk itt). A tüntetők a Deák térről a Parlament elé vonultak, több ezren voltak, többségében fiatalok.

1. Mozgalmat és ellenzéki vitát szerveznek

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

A Független Diákparlament tüntetéseinek egyik jellemzője, hogy miközben a felvetett problémák jogosságát még maga Velkovics Vilmos sem vonta különösebben kétségbe (nem beszélve a Magyar Tudományos Akadémiáról, ami éppen pénteken mutatta be aggasztó  tanulmányát), nem könnyű konkrétumokra, pláne rövid távon teljesíthető követelésekre lefordítani ezeket a tiltakozásokat. A tananyag modernizálásától a GDP hat százálékára emelt oktatási költésekig viszonylag elvont követelések ezek, miközben egy utcai közéleti rendezvénynek általában fontos része, hogy valami többé-kevésbé kézzel fogható cél felé irányuljon.

A konkrétumok most ezek voltak:

  • Mozgalmat szerveznek Diákvagyok néven, aminek országszerte akciói lesznek.
  • Együttműködnek az Országos Diák Tanáccsal.
  • És összehoznak egy Szél Bernadett-Karácsony Gergely-Vona Gábor-vitát március 17-re oktatásügyben. (Szél és Vona ott is voltak a tüntetésen.) Március 15-én pedig újra tüntetnek.

2. Óriási lelkesedés, kevés rutin

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

A szervezők láthatóan nagyon fellelkesültek attól, hogy viszonylag kis szervezetként viszonylag sok embert tudtak megmozgatni. De a tüntetés vége felé, több mint két órával a kezdés után ők maguk jegyezték meg a színpadról, hogy a végére azért érezhetően csökkent a tömeg. És ez nemcsak a hideg miatt volt így - a versbetétes-slam poetrys-hullámzó színvonalú beszédekből álló programot lényegesen feszesebbre véve valószínűleg kevesebb embert veszítettek volna el menet közben.

3. Az összeszerelő üzem diákjainak lázadása

Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivőjeFotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

Végig érezhető volt, hogy az oktatás a tüntetőknek egyben a fejlettség és a nyugat szimbóluma is - a Deák térről a Kossuth térre elvittek egy nagy EU-zászlót, volt Európa-kiabálás, a végén pedig olyan Örömóda-éneklés is, ami talán Luxemburgban sem gyakori tüntetéseken.

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

Ez a beszédekben is többszor felmerült. Az Echo tévében mondatelemzésre felszólított Kálló Dániel fejtette ki a legegyértelműbben:

„Az elmúlt száz évben csak azok az országok fejlődtek igazán, akik befektettek az oktatásba. Rengeteg olyan szakmát képzünk most, amit tíz év múlva robotok fognak végezni. Kész megoldásokat magolni a múlt és a jelen problémáira öngyilkosság. Az egyetlen esélyünk, ha megtanulunk alkalmazkodni, ennek a kulcsa pedig a problémamegoldás, és a kreativitás.”

Ahogy a beszédekben is megjelent az összeszerelő üzem-motívum, a szerep, amit a NER most már nagyjából nyíltan szán Magyarországnak a világgazdaságon belül, és amihez egyre inkább az oktatást is igazítja. És egyelőre még vannak diákok, akik ezzel nem elégednek meg, ezért akarnak egyre szervezettebb formában tiltakozni.