Dillon ezredes: Akkor is beszéltünk az oroszokkal, amikor lőni kezdtek ránk

  • Hétfő délelőtt telefonos sajtótájékoztatót tartott európai újságíróknak Ryan Dillon ezredes, az Iszlám Állam elleni hadműveletek szóvivője. 
  • Miközben magától arról beszélt, hogy nagyon komoly eredményeket értek el a terrorállam felmorzsolásában, addig a legtöbb kérdés arról szólt, hogy lesz-e még harc Szíriában az amerikai és orosz katonák között, illetve meg lehet-e úszni egy török - amerikai összecsapást.
  • Remélte, hogy nem lesz több ilyen, de azt határozottan megígérte, hogy akár az oroszok, akár a törökök támadják meg az amerikaik védte kurd területet, akkor ugyanolyan keményen visszalőnek, mint február 7-én, az orosz zsoldosok támadásakor.

A legizgalmasabb ügy az USA szíriai beavatkozásában most a február 7-i vérengzés körülményei. Aznap egy Aszad szír elnöknek szolgáló fegyveres csoport támadást indított az Eufrátesz völgyében egy katonai bázis ellen, amit hivatalosan az SDF (Szíriai Demokratikus Erők) ellenőriz, de a bázison egy amerikai katonai parancsnokság is működik.

Ki kicsoda, és hogy került oda?

Az SDF egy olyan hadsereg, ami a szíriai kurdok irányítása alatt működik, és ők ellenőrzik Szíria észak-keleti részét, a török és az iraki határtól övezett vidéket, amit maguk Rodzsavának neveznek, és egy önálló kurd államnak tekintenek. Nem fogadják el az oroszok és az irániak támogatta Aszad elnök fennhatóságát, de a szunnita felkeléshez sem csatlakoztak. A török kormány terroristáknak, a PKK nevű kurd terrorszervezet szíriai fiókcsapatának tartja őket.

Az USA kormánya szerint a PKK valóban terrorszervezet, de az SDF-nek nincs köze a PKK-hoz, ráadásul az SDF-nek ugyan kurd parancsnokai vannak, de a katonák többsége - ahogy erre Dillon hétfőn külön kitért - mostanra arab. (Valójában az SDF politikai irányítói a PKK alapítójának, Abdullah Öcalannak a követői, így legalább ideológiai szinten van kapcsolat a két csoport között.)

Az SDF tavaly lényegében felmorzsolta az Iszlám Állam szíriai országrészét, a nyáron felszabadították a fővárosukat, Rakkát is. Az így megszerzett területet, ahol mintegy 7,5 millió ember él és olajkutak bőven is akadnak, Rodzsavához csatolták. Az Iszlám Állam elleni hadműveleteikben az USA légiereje, fegyverei és felderítése segítette őket. Összesen 2500 amerikai katona lehet Szíriában, és mindannyian az SDF által ellenőrzött területen vannak.

Száz orosz zsoldost megöltek

Visszatérve a 7-i támadásra: ahogy az SDF amerikai segítséggel kiverte az Eufrátesz vidékéről az Iszlám Államot, és megszerezte a területeit, úgy közvetlen szomszédja lett az Aszad elnök ellenőrizte területnek. Ez már korábban is vezetett összeütközésekhez. Ebben az esetben is egy olyan település környékén jelentek meg az Aszad területéről érkező támadók, ahol már volt összetűzésük a kurdokkal, és ami mellett jelentős olajkutak vannak. Mintegy 500 fős csoport támadta meg a környéket védő SDF-bázist.

Az amerikai légierő bombázókat küldött a helyszínre, és visszaverte a támadást.

Nem sokkal az összecsapás után az USA hadügyminisztériumának névtelenül nyilatkozó emberei kiszivárogtatták, hogy az amerikai gépek mintegy száz orosz állampolgárt öltek meg ebben a harcban, akik valószínűleg nem az orosz hadsereg hivatalos katonái voltak, hanem önkéntes zsoldosok, akik Aszad oldalán harcoltak.

Az orosz kormány sokáig hallgatott, és csak azt ismételték, hogy orosz katona nem volt az áldozatok között. Aztán egyre több hír érkezett Oroszországból is a csatáról, egyre több elesett orosz zsoldos rokona nyilatkozott, megerősítve a hírt. Végül az orosz kormány elismerte, hogy több tucat orosz állampolgár halt meg a támadásban. 

Az is kiderült, hogy a Wagner nevű, magánhadsereget foglalkoztató orosz cégcsoport katonái vehettek részt a támadásban. Őket korábban Ukrajnában is bevetették, és a Krím megszállásában is részt vettek a nyugati szolgálatok szerint. A csoport tulajdonosa egy Putyin orosz elnök szűkebb bizalmi köréhez tartozó oligarcha, akinek egy másik vállalkozásával az orosz hadsereg fő élelmiszer-beszállítója. Teljesen kizártnak tűnik, hogy az orosz kormány tudta nélkül működnének ezek a zsoldosok, inkább az a valószínű, hogy olyan feladatokat bíznak rájuk, amelyeket nem akarnak orosz zászló alatt elvégezni.

Dillon ezredes hétfőn arról beszélt, hogy a támadás idején nem nézték, hogy kik és milyen parancsra kezdték el lőni az amerikai katonák bázisának is számító SDF-állást, hiszen bárkire visszalőtte volna. Hangsúlyozta, hogy nem provokáltak senkit, nem ők lőttek először, de nagyon határozottan vágtak vissza. Azt mondta, hogy ezután is így fognak tenni, ha megtámadják őket. De ha rajtuk múlik, akkor csak az Iszlám Állam ellen kezdeményeznek harcot.

Ryan Dillon ezredes egy tavaly októberi bagdadi sajtótájékoztatóján.Fotó: Murtadha Sudani/Anadolu Agency

Dillon azt is elmondta, hogy amióta csak az amerikaiak és az oroszok párhuzamosan végeznek hadműveleteket Szíria területén, azóta napi szintű, folyamatos a kapcsolat a két ország katonai parancsnoksága között. 

Kérdésre megerősítette, hogy február 7-én is élt ez a kapcsolat, sőt, amikor az amerikaiak által is lakott bázist lőni kezdték az orosz zsoldosok, akkor külön jelezték, hogy vissza fognak lőni. 

Dillon arra nem tért ki, hogy erre az oroszok mit mondtak, illetve azt sem árulta el, hogy az orosz kormány által küldött egységnek tekintették-e a zsoldosokat. "Habozás nélkül választ adunk minden támadásra. Reméljük látszik, hogy milyen komolyan vesszük a jogos önvédelmet" - mondta inkább.

A koreai háború, vagyis az 1950-es évek eleje óta először fordult elő, hogy orosz és amerikai csapatok közvetlenül harcba keveredtek egymással. (Koreában az orosz légierő avatkozott be az északiak oldalán.) Dillon azt mondta, hogy remélik, hasonló nem fordul elő újra, és mindenki megértette, hogy az amerikaiak nem tűrik, ha lőnek rájuk. Azt állította, hogy a rendszeres egyeztetés az orosz hadvezetéssel a 7-i incidens óta is megmaradt.

Ez fenyegetés a törököknek is

A másik érzékeny ügy most Szíriában a török - amerikai konfliktus. A török hadsereg már tavalyelőtt hadjáratot indított Észak-Szíriában, hogy ne kerüljön a kurdok (SDF) kezére az Iszlám Állam területe. Tavaly tavasszal elsősorban amerikai nyomásra visszavonultak, de a határ mentén létrehoztak egy velük szövetséges milícia által ellenőrzött területet, amely szétválasztja a kurdok keleti (Rodzsava) és nyugati (Afrin) kantonjait.

Idén januárban a török hadsereg ismét beavatkozott a szír háborúba, ezúttal Afrint támadva. Erdogan török elnök már a hadjárat elején megmondta, hogy Afrin elfoglalása után katonáit Manbidzs ellen fordítja, vagyis a keleti kurd terület azon városa ellen, amit amerikai segítséggel az Iszlám Államtól foglaltak el másfél éve.

Dillon hétfőn világossá tette, hogy az amerikai csapatok jelenleg is ott vannak Manbidzsban, és mivel az Iszlám Állam maradékának felmorzsolása érdekében szükség van rájuk, ezért ott is fognak maradni. Ha pedig támadás érné őket, akkor ugyanúgy válaszolnak majd, mint tették ezt február 7-én, az orosz zsoldosok támadásakor. De remélte, hogy sikerül elkerülni a konfliktust a török hadsereggel.

Igyekezett a fenyegetés élét annyiban tompítani, hogy hozzátette, tavaly május óta a török hadvezetéssel is rendszeresen egyeztetnek. Azt is mondta, hogy megértik a törökök aggodalmát a kurdok szíriai megerősödése miatt, de az SDF nem a PKK, és ezzel valószínűleg arra utalt, hogy az SDF nem fog a törökországi kurdok függetlenségéért harcolni. A törököket egészen pontosan tájékoztatták arról, hogy milyen fegyvereket és egyéb segítséget kap az SDF az amerikai hadseregtől, és arról is, hogy ezeket a fegyvereket csak az Iszlám Állam ellen vethetik be.

Dillon szerint ők azt magyarázták mindig is a törököknek, hogy az USA nem a kurdokat segíti a szíriai hadszíntéren, hanem az Iszlám Államot akarja legyőzni, és mivel az SDF van jelen megfelelő erővel és harci kedvvel, ezért csak velük tudtak szövetséget kötni ebben a háborúban. A törökök 2016 nyarán, amikor először beavatkoztak, akkor azt mondták, hogy ők is készek harcolni az Iszlám Állam ellen, és az USA inkább bízza rájuk ezt a munkát, csak előbb hadd intézzék el a kurdokat. Ezt azonban nem csak Washington, de Moszkva sem akarta.

Dillon abban reménykedik, hogy az intenzív diplomáciai tárgyalások megakadályozzák, hogy a törökök tényleg Manbidzs ellen forduljanak. 

Azt is elmondta, hogy Afrin térségében semmilyen módon sem avatkoznak a kurd - török konfliktusba, ott nincsenek jelen amerikai katonák, és amíg a washingtoni kormány másképpen nem dönt, addig a mostani területükről nem is léphetnek ki.

De akkor mit csinálnak még ott?

Dillon szerint ugyan az Iszlám Államot lényegében leverték, "és nincs már város, ami felett fekete zászlajuk lobogna", a terroristák egy része még ellenáll. Fegyvereseik a sivatagban bujkálnak, illetve sejtjeik és bombáik ott vannak a visszafoglalt településeken is.

Ezért az SDF folytatja a harcot ellenük a lakatlan vagy ritkán lakott szír vidékeken is, és ebben az USA segíti őket. Folyamatosak a tisztogató akciók a már visszafoglalt területeken. Védik a határokat, hogy a terroristák ne szökjenek Európába. Rajtaütésekkel tartják féken őket, nehogy újra tudják szervezni a terrorállamot valamelyik településről kiindulva. Több parancsnokuk is a környéken bujkál, rájuk is vadásznak.

A határ iraki oldalán is vannak még tisztogató akciók, bombagyárakat és öngyilkos merénylőket toborzó sejteket keresnek. Ezekben az akciókban a SWAT nevű amerikai alakulat kommandósai is részt vesznek. Továbbá felszerelik és kiképzik az iraki hadsereg és rendőrség tagjait, hogy meg tudják akadályozni az ISIS újjászervezését ott is. Ebben a programban ausztrál, olasz, spanyol és német katonák és rendőrök is részt vesznek.

Azt mondta, hogy míg tavaly szeptemberben több mint 1500 légicsapással rombolták az Iszlám Államot, addig idén januárban már 300 alatt volt a bevetések száma. Azonban ez is naponta átlag tíz bombázást jelent, vagyis nincs még béke a szír-iraki határvidéken,

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.