„Bár keveset ismer mindabból, amiket végeznie kell, érdeklődéssel várja feladatait, melyeket legjobb tudása szerint kíván végrehajtani. Kijelentette, hogy örül annak, hogy segíteni tudja munkánkat”.

Újra sztori lett Szita Károly 2005. óta elő-előkerülő ügynökügye, miután a Magyar Nemzet szombati számában egy rakás állítólagos állambiztonsági dokumentumot ismertet - jó párat közülük másolatban is - amik mind azt látszanak megerősíteni, hogy Szita 1980 és 1889 között Krakus Péter álnéven jelentett a rendőrség III/II-es osztályának, ahol tmb, vagyis titkos megbízotti minőségben foglalkoztatták. 

A Magyar Nemzet azt írja, hogy megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját, valamint birtokukban van a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktája és Szita kézzel írt jelentése a nyolcvanas évekből.

Bár elterjedt tévhit, hogy a III/II-eseket kémelhárítóként külföldiek ellen vetették be és a környezetüknek a belügyes III/III-asokkal szemben nem ártottak, a Nemzet által ismertetett dokumentumok ezt sokadjára cáfolják. Szita-Krakus ugyanis eszerint jó párszor jelntett a saját családjáról, rokonairól, ismerőseiről is, családi eseményeken történteket emlegetve, ha a sztoriban előkerült mondjuk bármilyen külföldi vendég. 

A leközölt papírokból az derül ki, hogy Szita feladataként 

 „az idegenforgalmi szezonban a laktanyák környezetébe beutazott nyugati állampolgárok tevékenységének figyelemmel kísérését, vizuális felderítő magatartások kiszűrését, illetve a környezetben élő, és nyugati áp.-kat (állampolgárokat) fogadó magyar áp.-k személyének, kapcsolatainak felderítését”

szabták meg. 

Krakus tmb lelkesen jelentett, a feladatot hazafias alapon vállalta, tartótisztje többször megdicsérte a papírokban. A feltehetően ugyanezekből a papírokból dolgozó Ungváry Krisztián történész 2005-ös, Népszabadság-beli cikke szerint Szita a számára szabott feladatokon túl, lelkesen együttműködött az állambiztonsággal, jelentett például az egyik disszidálni szándékozó barátjáról is, de összességében feltehetően nem okozott kárt senkinek jelentéseivel, ám az, hogy a dolog titokban maradhatott, azzal a magyar demokrácia károsodott.

Ha kíváncsi vagy a részletekre, például a kézzel írt jelentésekre, olvasd el a Nemzet eredeti, papírokkal dúsan illusztrált cikkét.

Bár az egész Szita-sztori nagyon szomorú, a nemzetes cikk legdurvább mondata szerintem egyértelműen az, hogy

Fenesi Lajos nyugalmazott alezredest, egykori beszervezőt 2004 augusztusában Lamperth Mónika belügyminiszter a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki.

A folyamatosan Soros ügynökeivel riogató Szita Károly a nevét először 2005-ben hozták kapcsolatba egy Krakus Péter fedőnevű titkos megbízottal, aki az 1980-tól 1989-ig tartó aktív időszakában a dossziéban fellelhető adatok szerint több mint 100 alkalommal találkozott III/II-es tartótisztjével, és adott információkat a családjáról meg a Növényvédő és Agrokémiai Állomásnál dolgozó munkatársairól is. Krakushoz hasonlóan itt dolgozott Szita is: 1981 és 1988 között az állomás biológiai laboratóriumát vezette. Ugyan feltűnő a hasonlóság a két ember között, Szita mindenkit biztosított: visszaéltek a személyi adataival, amikor valaki elkészítette a 6-os kartont, ami szerint Fenesi Lajos rendőrfőhadnagy őt szervezte be 1980. július 2-án a III/II-es osztályhoz Krakus Péter fedőnéven, sőt Szita még pert is indított, igaz, nem rágalmazásért, becsületsértésért vagy jó hírnév megsértéséért, hanem államtitoksértés, hivatali hatalommal való visszaélés és államtitoksértés miatti feljelentés elmulasztása miatt.