A 444 tudomása szerint Rogán Antal feltaláló és társainak találmánya, a MobilSign mobilos aláírás ügyében is valami gyanúsat talált az OLAF, az Unió csalás elleni hivatala, ami az EU-támogatások törvényes felhasználását ellenőrzi. Erről a 24.hu is írt.

A MobilSign ügye nem önmagában álló nyomozás, hanem egy nagyobb botránycsoport része. Az OLAF egyik, még 2015-ben indult vizsgálata ugyanis azt tárta fel, hogy 30 különálló, de ugyanabból az EU-alapból támogatott magyar kutatás-fejlesztési pályázat esetében merült fel csalás gyanúja, összesen 9 milliárd 770 millió forint értékben. Ami elvben azt jelenti, hogy ha ezekben az ügyekben bebizonyosodnak a vádak, Magyarországnak akár vissza is kell fizetnie a majdnem tízmilliárdos összeget. 

Ennek a közel tízmilliárdos ügycsoportnak - amiben információnk szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya nyomoz “különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás” gyanújával, az egyik eleme a

PROFITRADE 90 Számítástechnikai Kft. MobileSign - Hiteles aláírás mobil készülék segítségével 2013.12.30. 256.800.000,-Ft

pályázati projekt.

A Profitrade és a MobilSign nevek ismerősek lehetnek, nem véletlenül. 

2016 nyarán valóságos bombaként robbant a hír a politikusokat gyakran semmihez sem értő alakoknak beállító magyar politikai közegben, hogy Rogán Antal miniszter-polihisztor még fideszes frakcióvezető korában, Csik Balázs és Lengyel Csaba társaságában feltalált és szabadalmaztatott egy mobil fizetéshez használható elektronikus aláírási eljárást. A neve MobilSign volt. A találmányukról, mint kiderült, 2014-ben és 2015-ben is nyújtottak be szabadalmi kérelmeket a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

A találmányt ezek után többek között a Magyar Telekom kezdte használni, amire Rogán egy akkori nyilatkozata szerint kifejezetten büszke is volt. 

A MobilSign találmány hasznosítási jogait Rogán, Csík és Lengyel feltalálók 2016-ban eladták annak a MobilSign Kft. nevű cégnek, amit Csík és Lengyel alapítottak, és ami negyedévvel azelőtt még az ő tulajdonukban állt, ám utána eladták Pozsgai Petrának. (Rogán Antal a következő, 2017-es vagyonbevallásában fel is tüntette, hogy 25 millió forintot kapott a MobilSign Kft.-től „találmány hasznosítási díjként”.)

Csakhogy Pozsgai Petra nem valami kívülálló volt, hanem ugyanennek az üzleti körnek a tagja: korábban hat évig volt ugyanis Csík Balázs üzlettársa egy Profitrade 90 nevű cégben. És ennek a Profitrade-nek komoly szerepe volt a mobil aláírós találmány ügyében: a Profitrade adta el ugyanis a találmányt a Magyar Telekomnak. Ráadásul a cég weboldaláról korábban még leolvasható volt, hogy minden bizonnyal ők álltak az egész MobilSign-fejlesztés hátterében is, hiszen erre a célra 256 millió 800 ezer forint EU-támogatást kaptak az Új Széchenyi Terv keretében. 

Érdekes, de nem meglepő tény, hogy azon a linken, ahol ezzel korábban elbüszkélkedtek, ma már nem olvasható semmi, sőt az egész honlapról eltűntek a Mobilsign-os utalások. Nem véletlenül. A cikkünk elején említett OLAF-nyomozás többek között ugyanis éppen ezt a 2013-as, a Profitrade által benyújtott pályázatot marasztalta el, és a magyar NAV is ennek az ügyében nyomoz most különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával. A Profitrade-nek ma is Csík a tulajdonosa.

A nyomozás tehát - mostani tudomásunk szerint - nem "Rogán Antal ügyében" vagy "Rogán cége ellen" folyik, de egy olyan cég pályázatának az ügyében, amit Rogán feltalálótársa alapított és birtokol ma is, és ami negyedmilliárd forintnyi EU-támogatást vett fel a Rogán-Csík-Lengyel-féle találmány kifejlesztésére, majd ami értékesítette is a találmányt. Azt a találmányt, aminek fejében ugyanennek az üzleti körnek egy másik cége tízmilliókat fizetett ki Rogán Antalnak. Ezért közölhette korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU-támogatást. Ő ezek szerint nem, a feltalálótársai viszont igen. 

Az is eléggé tanulságos, hogy mindez most hogyan derült ki.

Hadházy Ákos, aki LMP-társelnökként az EU-pénzek elsíbolásának ügyében végez évek óta tényfeltárást, idén januárban levélben kérte meg Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy küldjön neki egy listát az összes olyan ügyről, amiben az OLAF jelentései alapján 2015 és 2018 között Magyarországon nyomozás indult. Hadházy szerint feltűnő volt, hogy az ilyen kéréseket mindig gyorsan, határidőre teljesítő Polt ezúttal késlekedett, majd végül mégis átküldte a listát. Csakhogy nyilvánvalóan használhatatlan formában: ezen az első, Polt-féle listán ugyanis csak a felsorolt ügyek OLAF-kódszáma, illetve az ügyükben indult hazai nyomozások ügyszáma szerepelt. Ezek alapján a nem publikus kódok alapján pedig semmit sem lehet megállapítani róluk. Hadházy kérésére ezután Polt végül összeállított egy második listát, amin már a megfelelő EU-pályázati kódok is szerepeltek, így derült ki, hogy konkrétan milyen ügyekről van szó, így bukott ki Rognék találmányának fejlesztése is.

Az OLAF egyébként a Profitrade 90 egy másik pályázatának az ügyében is talált valamit, ez pedig a szintén pontosan 256 millió 800 forintot fialó, egy "okos bevásárló lista" kifejlesztésére megnyert pályázat.

Ez a cikk most még csak az egész botrány alapvető tényeit rögzíti, de a lista megtekintése alapján máris látszik, hogy itt még rengeteg izgalmas részlet derülhet ki. Abból a bizonyos 30, az OLAF által lebuktatott kutatás-fejlesztési pályázatból például, aminek Rogánék ügye is része, 12 esetben is egy Pillar Európa Kft nevű cég volt a pályázati győztes partnere.

Az ügyben írásban kerestem meg a NAV-ot és a Legfőbb Ügyészséget, illetve telefonon kerestem a Profitrade-et. Amint bárki reagál, újra jelentkezem.