Az Alkotmánybíróság szerint sem fellebbezhet Czeglédy a mentelmi joga felfüggesztése ellen

Az Alkotmánybíróság is úgy látja, hogy Czeglédy Csabának nem kell fellebbezési jogot biztosítani, miután az NVB - az ügyészség kérésére - felfüggesztette a mentelmi jogát

Czeglédyt azzal gyanúsítják, hogy több mint 6 milliárd forint adót és járulékot csalt el bűnszervezetben, üzletszerűen, amikor diákmunkások közvetítésével foglalkozott. Czeglédy március elején nyolc hónap előzetes letartóztatás után szabadlábra került, miután független jelöltként elindult a választáson, támogatói pedig össze is gyűjtötték a szükséges aláírásokat, így megillette a menteli jog. Csakhogy másnap Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, délután pedig meg is szavazta ezt az Nemzeti Választási Bizottság.

Czeglédy CsabaFotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI/MTVA

Czeglédy az NVB mentelmi jogot felfüggesztő határozata ellen először a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, de azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azzal az indokkal, hogy az NVB határozata ellen nincs helye bírói felülvizsgálatnak. Czeglédy ezután alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé.  Arra hivatkozott, hogy kizárták a választójog gyakorlásából, amikor a mentelmi joga felfüggesztése után őrizetbe vették. Fogvatartottként ugyanis nem az igazi a kapcsolattartás a választókkal.

Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani. 

Az indoklás szerint míg a választójog alapvető állampolgári jog, az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog nem alapjog, hanem a tisztség zavartalan gyakorlásához kötődő garancia. 

Vagyis a mentelmi jog a képviselőjelölteknél úgy értelmezhető, hogy az az országgyűlési választásokon a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja. Az Alkotmánybíróság szerint ezt a védelmet biztosítja, hogy a mentelmi ügyekben a képviselőjelölteknél nem az Országgyűlés, hanem a  Nemzeti Választási Bizottság dönt. Ezt elég garanciának tekintik, ezért arra jutottak, hogy nem sérült Czeglédy passzív választójoga.

A határozat ezen kívül kiemeli, hogy a mentelmi jog a képviselőjelöltek vonatkozásában a választójog gyakorlásának, a választások zavartalanságának a garanciája, és nem az érintett saját jogát befolyásoló kérdés. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat ezért nem tekinthető olyan döntésnek, amely esetében önmagában a jogorvoslati lehetőség hiánya alaptörvény-ellenes helyzetet teremtene.

Ezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott kúriai végzés nem alaptörvény-ellenes, ezért az alkotmányjogi panaszt különvélemény nélkül elutasította.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.